|
 2012.03.30.
Apostoli nuncius: a szerzetesek missziósként
a világegyházat képviselik
A szerzetesek
missziósként a Föld minden pontján a világegyházat képviselik
¨C mondta Alberto Bottari de Castello érsek, az Apostoli Szentszék
magyarországi nunciusa a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
konferenciáján szombaton Budapesten.
A Szerzetesek misszióban mottójú rendezvény nyitóbeszédében
a nuncius kiemelte: ő maga 15 év diplomáciai munka után kérte,
hogy misszióba mehessen, és egy ideig Kamerunban volt rektor egy
kisszemináriumban.
Egy pápai dokumentumot idézve kiemelte: a megszentelt
szerzetesi élet „Isten nagy ajándéka", amely „Krisztus
példájának radikális követésében valósul meg a Szentlélek
által, az egyház javára". A szüzesség, a szegénység és
az engedelmesség krisztusi jellempéldái a szerzetesek által
lesznek láthatóvá a világ számára, s ez a híveknek felhívás,
hogy „Isten országának titkát megéljék" ¨C
fogalmazott.
Alberto Bottari de Castello annak a meggyőződésének
adott hangot, hogy a misszióban a legfontosabb a hit, „amelyből
Istennek való teljes odaadás fakad". A szerzeteseket az
egyház szívének nevezte, akik Krisztust képviselik a világ számára.
Lukács László piarista szerzetes, a Sapientia főiskola
alapító rektora és jelenlegi dogmatika tanára előadásában
emlékeztetett arra: Isten missziója a teremtéssel kezdődött,
és Jézus megtestesülésével érte el csúcsát. Hangsúlyozta,
az egyház lényege a misszió, utóbbi pedig az egyházban ölt
testet.
Mint mondta, a II. vatikáni zsinat (1962-1965) szerint
„az üdvösségre minden ember meghívást kap", az egyház
pedig nem korlátozódik a „szakramentális formára".
Utalt arra, hogy „Európa újraevangelizációja aligha választható
el a misszióktól", a hittérítés pedig elválaszthatatlan
az emberek szolgálatától.
Patsch Ferenc jezsuita szerzetes, a Sapientia Főiskola
filozófia tanszékének tanára elmondta, 1910-ben Európa lakosságának
66,2 százaléka keresztény volt, ma már ez az arány csak 25,6
százalék. A bíborosi testületnek 67 európai, 22
latin-amerikai, 15 észak-amerikai, 11 afrikai, 9 ázsiai és egy
óceániai tagja van.
A misszióban fontosnak nevezte az empatikus igehirdetést,
hogy az evangéliumot hirdető „átérezze" a vele érintkező
emberek gondolkodását. Az empátia azt is jelenti, hogy „a másikat
többnek tartom, mint önmagamat, legalább arra az időre, amíg
meghallgatom" ¨C jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra:
nem lehet anélkül szeretni valakit, hogy „az ember le ne vetkőzze
a hatalmát", a misszió során pedig fel kell adni a
konkvisztádor típusú hozzáállást.
Tóth Zoltán verbita szerzetes szólt arról, ma már
vannak olyanok Magyarországon, akik „harmadik generációs
kereszteletlenek". Elmondta, hogy szerzetesrendjük misszionál
egyebek mellett a „hitkeresők", a szegények, a kisebbségek,
illetve „az eltérő vallási hagyományok és szekularizált
ideológiák képviselői" között.
Pákozdi Nóra teológus hallgató a konferencián beszámolt
arról, hogy a Fokoláre elnevezésű katolikus lelkiségi megújulási
mozgalom Genfest címmel nemzetközi fesztivált rendez augusztus
31. és szeptember 2. között a budapesti Papp László Sportarénában
és a főváros több pontján. Felhívta a figyelmet, hogy erre
az alkalomra „minden karizma fiataljait" várják, hogy
„megvalósítsák a kölcsönös szeretetet".
A Genfest fővédnöke Erdő Péter bíboros, és támogatja
a rendezvényt az Európai Unió és a magyar állam is. A tervek
szerint több mint száz országból érkeznek majd a rendezvényre,
a 12.500 embert befogadó sportarénában a házigazdák négyezer
helyet foglalhatnak el ¨C tette hozzá.
A Szerzetesek misszióban mottójú rendezvényen beszámolót
tart még Sebastian Madassery, a Pápai Missziós Művek vezetője,
Mohos Anna-Gabriella, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, Veisz
Erzsébet Ferences Mária Misszionárius nővér, a zárszót
pedig Orosz Lóránt, a főiskola rektora mondja.
(MTI)
|
