vissza a főoldalra

 2012.03.30. 

Helyi értékek és fejlesztések Schmittné Makray Katalin asszony szülővárosában
Újra tudtunk fejlesztési tartalékot képezni a hegyháti településen

Vasvár város képviselő-testülete február végén döntött a 2012. évi költségvetéséről, valamint Alsóújlak képviselőivel közös tanácskozás keretében tárgyalták meg az intézményfenntartó társulásban működtetett általános iskola büdzséjét.

 Mi jellemezte az előző költségvetési évet? - kérdezem Kovács Tildától, Vasvár polgármesterétől.

 - Az előző költségvetési év igen csak negatív előjelekkel indult, hiszen 90 millió forintos hiánnyal kezdtünk, és az köztudott, hogy Vasvár és a Hegyhát gazdaságilag hátrányos térségben található. Év végén azt mondtam munkatársaimnak, hogy csak az Isten segítségének tudhatom be azt, hogy egy ilyen recessziós helyzetben az itt lévő vállalkozásaink, üzemeink olyan jó évet zártak, hogy ezáltal nekünk is várakozáson felüli adóbevételünk lett. Így mindazok a félelmeink, amikkel az évet indítottuk elmúltak, sőt a város az elmúlt 20 évének egyik legjobb költségvetését zárta, tehát az összes hitelünket vissza tudtuk fizetni. Azon fejlesztési pénzeknek egy részét is tudtuk pótolni, melyeket felhasználtunk részben pályázatokra, részben pedig a működésre. Tehát fejlesztési takarékot képeztünk.

 A 2012-es évet hiánnyal tervezik?

 - Hiánnyal tervezzük. Optimális esetben szeretnénk azokat a juttatásokat megadni a dolgozóknak, melyek általánosságban járnak. Ilyen a cafeteria , mely a közalkalmazottaknak nem kötelező, de mi ezt is beterveztük. Olyan kisebbfajta, de szükséges karbantartásokat is szeretnénk, ami miatt 71 milliós hiány keletkezett. Ez a jelenleg tervezett hiány jóval megnyugtatóbb, mint azok a kilátások, melyekkel a tavalyi esztendőnek vágott neki a város. Bár minden intézmény támogatása növekedett, ennek ellenére szigorú, feszes, alaposan átgondolt költségvetés került a testület elé ezúttal is. A legtöbb pénz az általános iskola működtetésénél hiányzik. Amennyiben nem tudunk a kormánytól az iskola működtetésére kiegészítő forrást szerezni az ún. ÖNHIKI-s pályázatokon, akkor is egy szigorú költségvetés mellett végigvisszük az évet.

  Az iskolát 2013-tól az állam tartja fenn?

-  Még képviselő-testületi döntés nincs, de anyagi okok miatt nagy valószínűséggel az állami fenntartás mellett döntünk. A mi iskolánk távhővel fűtött, sportcsarnokkal is rendelkezik nagy épület, és jelenleg az állami normatíva és a bekerülési költség közt 100 milliós a különbség. Ezt a kieső összeget a városi büdzséből álljuk. Ezért is kéne, hogy megkapjuk a 71 milliót. Ha nem sikerül, akkor módosítani kell a költségvetést, juttatásokat kell elvonnunk.

 A Hegyháton megkerülhetetlen a kérdés, hiszen a munkanélküliség több mint 17-18 százalék: mit tudnak tenni ennek leküzdéséért?

- Ez nagyon összetett probléma, és megoldása sem egyszerű. Főleg a környező településeken ilyen rosszak a munkanélküliségi mutatók, melyek egyik oka, hogy alulképzett ezeknek az embereknek a jelentős része. Nagyon nehéz őket termelő munkába bevonni. Városunkban két multi cég alakult meg, több száz embert vesznek fel. De ők képzett munkaerőt keresnek. Az egyik számítógépes szolgáltató cég, a másik pedig kandallókat, kazánokat gyárt. Mindkét helyre a térségen kívül is járnak dolgozni, mert helyből, pontosan az alulképzettség miatt nem tudták feltölteni a létszámot. Nekünk  ebből egyik kitörési lehetőségünk a képzések folyamatos szervezése a Munkaügyi Központtal közösen és a közmunkaprogram. Elindultunk a START-programban is,  a közfoglalkoztatás keretében a térségből 70 ember kapott munkát. A szociális lakások, az intézmények és a város parkjainak rendbehozatalát is rábízhatjuk a tartósan munkanélküliekre. Mi önkormányzatként nem tudnánk fenntartani gazdasági szervezetet, de évek óta van egy csapatunk, amelyet egy kertész vezet, s amelyik tartós munkanélküliekből áll ¨C ők gyönyörűen elvégzik zöldterületünk gondozását. Idén pedig turisztikai elemeket is fel tudunk újítani közmunkásokkal. Szentkúti ősbükkösünk búcsújáró hely és annak a rendbetétele is majd a közmunkaprogramon belül zajlik. Újabb földterületet vettünk az iparterületünk bővítésére, ahova olyan befektetőket is várunk, akik betanított munkásokat is foglalkoztatnának, ezzel is szeretnénk az itt élőket tartósan munkához juttatni.  

 2006-ban a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-díjjal ismerte el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben elért kiemelkedő eredményeiket. Hat év óta ezen a téren értek el további eredményeket?

- Nem csak erre a kitüntetésre vagyunk büszkék. 2005-ben a Magyar Kultúra Városa kitüntetést kaptuk az 5000 fő alatti települések kategóriájában. Mindig szűkösek a költségvetés forrásai, de a kultúrára mindig költünk. Minél hátrányosabb egy térség, annál nagyobb szükség van a kulturális környezetre. Részben épített örökség megóvást hajtottunk végbe, s ezen túl minden közintézményünket felújítottuk. A városban található XIII. században épült Domonkos kolostor pedig azért jelentős, mert nem csak Magyarországon, de Európában sincs több ebből az időszakból, eredeti állapotában megmaradt kolostoregyüttes. A rossz állapotban lévő épületet pedig fel tudtuk újítani EU-s pénzekből. A szocializmus idején abszurd módon a szocreál stílusú kultúrházat hozzácsatolták az Árpád-kori kolostorhoz. Mi ezt a felújítás során megszüntettük, és egy szép környezetet alakítottunk ki. Jelzésértékűnek tartom, mikor azt mondják nekünk, hogy Vasvár szépségben, rendezettségbe bármelyik osztrák kisvárossal felveszi a versenyt.

 Ha már egy jelentős épületről szó esett, akkor szóljunk a Békeházról is.

- A vasvári béke az 1663-64-es török elleni háborút zárta le. Sokan szégyenteljes békének mondják, s úgy tartják, a Habsburgok megalázkodtak. A magyarokat teljesen kihagyták a békekötésből. Mások viszont reális békekötésnek, mert jelentős török sereg jött a megvert hadak után. Vasváron egy sátortáborban írták alá ezt a békét. Érdekesség, hogy a jelenlegi magyar határokon belül Vasvár az a város, ahol békekötés történt. Portugál kezdeményezésre beléptünk az európai békevárosok szövetségébe és az európai együttműködéshez szeretnénk példát adni más területeknek is. További érdekesség, hogy Schmittné Makray Katalin a történelem és a háború kiszámíthatatlan eseményei miatt Vasváron látta meg a napvilágot a vasvári békekötés helyszínén álló hajdani székeskáptalan épületben, s egy nappal később a keresztvíz alá is Vasváron tartották. Tavaly augusztusban ő avatta fel a megújult Békeházat, s ez alkalomból a város képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott neki.

Medveczky Attila