|
 2012.03.30.
Eszme nélkül nem él, csak
létezik az ember
Cselekedete világító fáklya a jövő nemzedékének
Dr.
Szájer József szerint a
hamisítás, az igazságért való küzdelem nem ért véget, mert
ma is vannak olyanok, akik megpróbálják jelentéktelenné tenni
a mártír Bauer Sándor emlékét; a fideszes európai parlamenti
képviselő erről Bauer Sándor szobrának avatásán beszélt március
18-án Budapesten. A VIII.
kerületi Mátyás téren elhelyezett és Hargitai Ottó által alkotott szobor Bauer Sándornak állít emléket,
aki 1969. január 20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum
kertjében, így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása
ellen. Bauer Sándorról a közelmúltban utcát neveztek el, és
a Nemzeti Múzeum falán tábla hirdeti tettét. Először,
2000-ben a Magyar Igazság és Élet Pártja józsefvárosi önkormányzati
képviselői vetették föl a helyi újságban, hogy Bauer Sándornak
emléktáblát kéne állítani. Eltelt 12 esztendő és Vácz
Gyula, Bauer Sándor nagybátyja a szoboravatáson közli: a VIII. kerület számára ajándékozom Bauer Sándor szobrát. Kérem,
vegyék át tőlem olyan nagy szeretettel, mint amilyen
szeretettel én azt felállítottam. Az avatáson részt vett dr.
Kocsis Máté országgyűlési képviselő, Józsefváros polgármestere,
László Tamás országgyűlési képviselő, Rákospalota polgármestere,
Pályi Gyula Dunabogdány
polgármestere és Döbrentei
Kornél Alternatív Kossuth-díjas költő. Több 1956-os
szervezet képviselte magát, és az emlékező ünnepségen
megjelentek Bauer Sándor hajdani tanítónője és osztálytársai
is.
„Munkásruhában és bakancsban volt, kabát és sapka
nem volt rajta. A peronon utazott, a lába között kétfülű táska
volt, amiben üvegek voltak. Emlékezetem szerint 3-4 darab. Kérdésemre
azt válaszolta, hogy az üvegekben ital van; házibulira megy.
Feltettem neki a kérdést, miért nem kínál meg az italból?
Azt válaszolta: nem kínál meg, mert ki van számítva, így is
kevés lesz. Annyit mondott még, hogy adjam át üdvözletét a
zuglói ismerős fiúknak. A szokásos módon viselkedett. Nem
vettem észre idegességet, sem szomorúságot” ¨C a volt általános
iskolai osztálytárs vallott így később a rendőrségen ¨C kezdte
emlékező beszédét Kocsis Máté. Mielőtt elindult volna, nemzeti színű zászlócskákkal díszítette
föl a lakást. Három búcsúlevelet hagyott. Az osztálytársainak
ezt írta: „eszme nélkül nem él, csak létezik az ember.”
Majd felgyújtotta magát. A korabeli rendőrség egyszerű öngyilkosságnak
állította be az ügyet, pszichopatának bélyegezték, a dossziéja
a „Fáklyás ügy” címet kapta. Hosszú évekig tilos volt
beszélni róla. Most azonban, talán némi kárpótlásul a 32 éves
hallgatásért, szobrot állítunk a munkásruhás fiatalembernek.
Márpedig szobrot csak a legnagyobbak kapnak, mert egy szobor
mementó is egyben. Miért is példa az, akinek szobrot emeltek? A
munkásruhás fiatalember azért, mert hazafi volt: sorstársait,
népét, nemzetét igyekezett menteni önfeláldozó tettével.
Tettével igazán önzetlen közösségi emberré vált.
- fűzte hozzá a politikus. Itt
állunk a fiatal munkásruhás fiatal fiú szobrának avatásán,
akinek neve is van, minthogy volt az eltitkolt 32 év alatt is.
Neve kitörölhetetlen lesz a tankönyvekből: Bauer Sándor. Aki
egyike volt azoknak, akiknek köszönhetjük a rendszerváltást,
s aki tettével rettegésben tartotta a kádári titkos és kevésbé
titkos rendőrséget ¨C zárta beszédét a fideszes kerületvezető.
László Tamás
beszédében úgy fogalmazott: azt,
hogy Bauer Sándor boldog volt-e, nem tudni, de hogy szabad és bátor
volt, az biztos. Felidézte,
a XV. kerületi Fidesz és Fidelitas szervezésében 2005. január
28-án tartottak először megemlékezést Bauer Sándor sírjánál,
a rákospalotai temetőben. Azon
a bensőséges megemlékezésen elhatároztuk, hogy a fiatalság
helyi ünnepévé igyekszünk tenni Bauer Sándor rákospalotai
temetésének évfordulóját¡K Bauer Sándor három napig
haldoklott az égési osztályon, és a BRFK politikai vizsgálati
osztálya még a kórházi ágyán őrizetbe vette. Idézek a
vizsgálati alosztály január 22-én kelt határozatából: „az
volt a célja, hogy ilyen módon tiltakozzon a szovjet csapatok
Magyarországon való tartózkodása ellen. Az eddig beszerzett
adatokból az is megállapítható, hogy barátai, ismerősei körében
a szovjet csapatokra, a Magyar Szocialista Munkáspártra és a
Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányra izgatás megvalósítására
alkalmas kijelentéseket tett. Szabadlábon hagyása esetén a köznyugalmat
zavarná” ¨C írják egy mozgásképtelen, haldokló
fiatalemberről. Bauer Sándor halála után jóformán mindenkit
kihallgattak, aki kapcsolatba került vele. Azt azonban senkivel
sem közölték, hogy Sándor 1969. január 23-án, hajnalban
meghalt. A temetésre rendőri biztosítás mellett került sor
1969. január 28-án, reggel kilenc órakor. A temetőt már korábban
ellepték az állambiztonság emberei ¨C emlékeztetett Rákospalota
polgármestere, aki szerint ennek a fiatalembernek az életéből
példát kéne állítani. Akik
itt vannak ezen az emlékezésen, példát mutatnak, és szabad, bátor
emberek. Bauer Sándor annak a Jan Palachnak a példáját követte,
akinek a temetésén 800 ezer cseh polgár jelent meg. Minden második
prágai jelen volt Jan Palach temetésén. Legyünk mi is szabad
és bátor emberek ¨C mondta László Tamás a XV. kerület
polgármestere.
Ezt követően Döbrentei Kornél lépett a mikrofonhoz, aki, mielőtt elszavalta
volna Bauer Sándor emlékére írt versét, elmondta Bauer Sándor nemzeti lelkiismeretet testesítve meg, egymaga feláldozta
magát. Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969.
január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, ekként
tiltakozva hazája szovjet megszállása ellen. A 17 éves autószerelő-tanuló
Bauer Sándor Jan Palach mártíromságát követte, és
Ceausescu-rendszer ellen hasonlóan protestált 1970-ben a börtönből
kiszabadult székelyföldi Moyses Márton, amikor Brassóban, a
megyei pártbizottság előtti téren felgyújtotta magát. Ők hárman
méltó utódai voltak Mansfeldéknek. Döbrentei Kornél Fáklya
c. költeményének két sora olvasható a szobor talapzatán: Felmutatja,
vézna kamaszból miként lesz robosztus/ tűznyalábokból épített
lángkolosszus.
2001. október 17-én szép ünnepségre került sor a
Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Bauer Sándor áldozatára emlékeztető
táblát helyeztek el Szájer József szavai kíséretében. Most
is Szájer úr mondta az avató beszédet, melynek elején
elmondta, hogy a Népszabadság január 21-ei száma a tényeket
meghazudva közölte Bauer Sándor áldozatát. Elhallgatta
egy fiatalember önfeláldozó próbálkozását, hogy felkeltse a
magyar nép, a szovjet elnyomás alatt élő más nemzetek állampolgárának
figyelmét, hogy szolidaritást vállaljon cseh barátunkkal, Jan
Palachhal, az elnyomó rezsim embertelenségére, és az egyéni
szabadság, az emberi jogok hiányára felhívva a figyelmet.
Bauer Sándor a kommunista diktatúra felfogásában nem volt más,
mint egy kiforratlan eszmékkel rendelkező, meggondolatlan
fiatal, akinek tettét és motivációit, gondolatait titokba kell
tartani ¨C mondta a fideszes európai parlamenti képviselő,
majd hozzátette, a világ
egyik legerősebb országa által támogatott diktatúra egy 17 éves
fiatalembertől ijedt meg. Bauer Sándor kisgyermekként élte át
1956 szörnyűségeit, amikor a szovjet csapatok szétlőtték
Kacsoh Pongrác úti lakásukat, megszenvedte a kommunizmus
korrupt világát, mikor másokat részesítettek előnybe a felvételikor.
Társadalmi felelőssége már egészen korán megmutatkozott. A
kommunizmussal való elégedetlenségét soha sem rejtette véka
alá. Ifjúsági klubot alapított, és nyíltan hirdette
rendszerellenes szemléletét. A néppárti EP-képviselő a
megemlékezésen elmondta, hogy a hamisítás, az igazságért való
küzdelem nem ért véget, mert ma is vannak olyanok, akik megpróbálják
jelentéktelenné tenni a mártír emlékét. Bauer Sándor tisztában
volt azzal, hogy tettével nem fog megváltozni a rendszer, de
tudta, cselekedete egy jelzés,egy
világító fáklya nekünk, a jövő nemzedékeinek, az akkor élő
embereknek. Bauer Sándor a kommunista rendszer egyik önkéntes
áldozata volt - fogalmazott a fideszes politikus. A Mátyás téri
szobrot Szájer József és a néhai Bauer Sándor nagybátyja, Vácz
Gyula leplezte le. Vácz Gyula ezután emléklapokat adott át
azoknak, akik közreműködtek a szoborállításban. Bauer Sándoron
átgázolt a kommunista rendszer, de ne hagyjuk, hogy tette feledésbe
merüljön.
Medveczky Attila
|
