|
 2012.11.07.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
45. száma!
A
tartalomból:
IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka István: Látni kell megtanulnunk
(2.oldal)
Bocskai
István azt követelte a Prágában székelő magyar királytól,
már mint megválasztott erdélyi fejedelem, aki ekként elismeri
a királyt maga fölött, hogy nevezzen ki nádort Magyarországra,
és ugyanakkor ne nevezzen ki magas hivatalba és várkapitánynak,
magasabb tisztviselőnek csak magyar származású magyart.
Nemzeti politikát követelt, jogot és pozíciót, helyi hatalmat
a szétzilált magyar rendeknek, igazságos elosztást és
felekezeti egyenlőséget. S mindezt a Habsburg királytól, a német-római
császártól. A világbirodalomban egyes-egyedül.
Porga Gyula az Év polgármestere
Az adott város szellemi kisugárzását erősíti
a színháza (4.oldal)
Tihanyban,
a polgármesterek találkozóján adták át a szervezők
internetes oldalán lebonyolított szavazás eredménye alapján a
legjobb önkormányzati illetve hivatali vezetők díját. Az Év
polgármestere címet az idén Porga Gyula, a veszprémi önkormányzat
vezetője nyerte el.
Üdülőváros a fejlődés útján
Balatonboglár kulcsszerepet tölthet be a
hazai sportéletben a Nemzeti Kézilabda Akadémiával
(4.oldal)
Balatonboglár
uniós támogatással 512,6 millió forintos beruházással
fejlesztette járóbeteg-szakellátását, amivel nemcsak a település
lakossága, hanem a vonzáskörzetében élő mintegy húszezer
ember számára is emelte az egészségügyi ellátás színvonalát.
A fejlesztésekről Mészáros Miklóst, Balatonboglár polgármesterét
kérdezem.
Az egészségturizmusban még sok lehetőség
rejlik
Ne a külföldi közvetítő cégek fölözzék
le a bevétel negyedét
(5.oldal)
Szűcs
László, a Magyar Fogászati Turizmus Programiroda vezetője:
Annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze és megerősítse
piacvezető szerepét Európában és a 2016. év végére a
szektor globális piacvezetője lehessen, ahhoz jelentős
marketingköltésekre lesz szükség. Jelen pillanatban a magyar
fogászatok, üzemmérettől függően, körülbelül 10-30 millió
forintot költenek el éves szinten kommunikációjukra. A szórás
láthatóan nagy, a teljes büdzsé, a 400 db, külföldivel
foglalkozó praxis esetében ma kb. 4-5 Mrd Ft. Természetesen ennél
jelentősen magasabb marketingköltéségeik is vannak a nagyobb
40-50 főt foglalkoztató, átlagon felül teljesítő rendelőknek,
és jóval szerényebb büdzséjük van a 2-3 fős mini-klinikáknak.
Szarvasi az év alpolgármestere
A helyi kistermelők a kereskedelmi láncolaton
keresztül több boltba el tudják juttatni portékájukat
(7.oldal)
Besenczy
Zoltán, Szarvas város alpolgármestere kapta meg az Év alpolgármestere
díjat. Az elismerést október 18-án vette át Tihanyban, a
XVIII. Városi Polgármesterek Randevúján. Ezt a rendezvényt
1995 óta minden évben megszervezi a Szféra Kft., s a díjakat a
lakosság internetes szavazatai alapján ítélik oda.
Lehel kürtje Iránban
Irán óriási piac, elsősorban mezőgazdasági
termékeinkre lenne igény
(7.oldal)
Jászberény
iráni testvérvárosában, Jazdban felavatták a jászsági település
által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét. Illetve a Jászberény
város címerét ábrázoló zománc-fém plasztika a település
főterén kapott helyet.
Szabó Tamás, Jászberény polgármestere:
Az irániak egészen békés környezetben élnek. Ez a település,
és amit láttunk az országból, teljesen normális, békés életvitelre
és életmódra utal. Ezért élesen el kell választani a
nagypolitikát és a települések közötti, inkább érzelmi
alapon szövődött kapcsolatot. Az ott élő emberek – legyen
ez a félmillió jazdi, vagy bármelyik iráni – azt gondolom,
hogy alapvetően pont olyan érzésekkel élnek mint mi, és ők
sem szeretnének háborút.
Gyermekek és idősek egyaránt áldozatul
estek a partizánok kegyetlenségeinek
A lélekharang hangja kiáltsa világgá a
kegyetlen megtorlás által halálra gyilkoltak fájdalmát
(9.oldal)
Kern Sólya Mária, a városi képviselő-testület
elnöke beszédében
kiemelte: megtiszteltetés számomra, hogy Szabadka város szolgálatában
ellátott tisztségemnél fogva szólhatok önökhöz itt, a 44-es
parcellánál. Szomorú, de mégis megtisztelő feladat. 1944-ben
háború volt, annak minden borzalmával, bombázásokkal, idegen
csapatok ki- és bevonulásával. Azután jött a „fölszabadulás”,
ahogyan azt évtizedeken át hivatalosan tanították. 1944 őszén
Szabadka polgárai közül sokakat elhurcoltak, megkínoztak, és
kíméletlenül kivégeztek. Ha az akkori hatalom részéről véletlenül
említésre kerültek ezek az események, kizárólag háborús bűnösökről
beszéltek. Legfeljebb néha megjegyezték; talán volt közöttük
egy-két ártatlan is. Mi, akik most itt állunk, hisszük, hogy
az áldozatok vétlenek voltak.
A fényművészet mestere
A trendek iránti túlzott megfelelési kényszer
elhomályosítja az értékek felismerését
(10.oldal)
Csáji Attila festőművész, fényművész,
holográfus, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke:
A hajdani avantgárd eszköztára
is elhasználódhat, és azzal is vissza lehet élni. Én
egyszerre voltam nyitott a múlt és a jövő irányába. Ami
leginkább taszított: a doktrinerség – bármilyen formában.
Ezt a nyitottságot képviseltem akkor is, amikor az avantgárdon
belül fontosnak tartottam a helyi hagyományok folytatását.
20 éves a brassói Reménység Háza
A diktatúra ideje alatt lebontásra ítélték
a brassói református templomot
(12.oldal)
Fennállásának
huszadik évfordulóját ünnepelte a brassói Reménység Háza,
amely a dél-erdélyi városban református templom és magyar ház
szerepét egyszerre tölti be.
Ménessy Miklós református lelkész: 1963-ban
a kommunista diktatúra ideje alatt egyik napról a másikra
lebontásra ítélték a város központjában lévő, Alpár Ignác
által tervezett református templomot. A templom lebontása a
brassói reformátusságban több évtizedes traumát okozott. Hibáztatták
a lelkészeiket, önmagukat, a város vezetését is. Nagyváradon,
amikor a Szent László Római Katolikus Templomot lebontásra ítélték,
körbeülték a város lakói a templomot, és megakadályozták a
rombolást.
Győri Béla: Egy szavuk sem volt igaz
A paraszti társadalom felszámolása a
kommunista diktatúrában
Ö. Kovács József nagy könyve kapcsán (15.oldal)
Olvasom
az előszóban: Az egyik fóti interjúzás alkalmával már hosszú
ideje hallgattam az idős férfi részletes visszaemlékezését a
település múltjáról. Kezdetben örülve, hogy szóba áll
velem, a szokásos módon nyitottá tettem az interjút, hagytam
beszélni, amiről ő jónak látja. Észrevehető volt, hogy az
engem leginkább érdeklő 1959–1960. évi történéseket
rendszeresen kikerüli. Megszakítva az emlékezést, felolvastam
neki egy ügyészségi dokumentumból a megkínzottak névsorával
együtt. Ő a vállam fölé hajolva követte a számítógép képernyőjén
olvasható szöveget, s minden névnél megjegyezte: „igen,
ismerem, de magának erről itt senki nem fog beszélni”. Egy másik
sok hasonló közül kiválasztott emlékem a Magyar Országos Levéltár
kutatóterméhez kötődik, amikor több hivatalos beszámoló
olvasása közben világossá vált, hogy a kollektivizálás elől
valójában öngyilkosságba menekült személyek családtagjai
talán még ma sem ismerik az elhalálozás valódi körülményeit,
mert azokat hamisan ábrázolták, illetve megpróbálták a
nyomokat eltüntetni. S ha a hozzátartozók és falubeliek egy része
sejtette, tudta is a tényleges okokat, azokról jobbnak látták
nem beszélni. Eddig az idézet, és mélyüljünk el a történetben.
Ö. Kovács József értekezéséről szóló meditálásom
keveredik saját élményeimmel.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
Kiadóhivatal:
1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail:
info@magyarforum.hu
Kiadja:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
|
