vissza a főoldalra

 2012.11.03. 

Az ellenzék fél a választóktól

Onnan érkezik kritika, ahol már évek óta biztosítják a saját, külföldön tartózkodó, vagy élő állampolgárok számára a választójogot

Nagy a vita a parlamentben és a médiában arról, hogy a választási regisztrációval sérülnek-e a demokratikus jogok, vagy a korábbinál demokratikusabbak lesznek a választások. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az esélyek azonosak, és az ellenzék csupán hisztériát kelt.

 Az MSZP-és Molnár Zsolt szerint a választási törvénnyel elérhetik azt, hogy egypárti legyen a parlament. Tehát a Fidesz be akarja betonozni a hatalmát. Mi erről a véleménye dr. Rétvári Bencének a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának?

 –Függetlenül a regisztrációtól, minden párt ugyanúgy indulhat a választásokon, tehát egyetlen pártnak nem jelent sem előnyt, sem hátrányt, ha a választások előtt két héttel, vagy hat hónappal a választóknak nyilvántartásba kell vetetni magukat. Az esélyek azonosak, tehát egy mesterséges hisztériakeltésről van szó az ellenzék részéről, lehet, hogy azért, mert úgy látják, nem tudták a választókat megszólítani; félnek a választóktól. Talán egy újabb Fidesz-KDNP győzelemmel számolnak, és ezért már a 2014-es választások eredményét így akarják kétségbe vonni. Azt mondják, hogy a rendszer nem demokratikus, miközben a regisztráció mind Európa, mind a világ számos országában bevett módszer. Az Egyesült Államokban ráadásul nem csak a szavazási hajlandóságot jelzik a regisztrációval, hanem azt is megjelölik, melyik párt mellett döntöttek.

 Később nem is módosíthatnak a véleményükön?

 –Természetesen az utolsó pillanatig eldöntheti az illető, kire voksol, de aki már regisztráltatta magát, általában tudja, kit akar támogatni. Az USA-ban bizonyos helyeken elektronikus szavazás is van, tehát nem papíralapon, hanem elektronikus felületen adják le szavazatukat.  

A választási csalásokat is meg lehet előzni ezzel a rendszerrel?

 –Ez a rendszer azt a csalást tudja megelőzni, mikor a választások napján pénzért, vagy egyéb szolgáltatásokért akar valaki szavazatot vásárolni. Ide tartozik az étel, a gulyás-osztás is. Tehát így azt tudjuk kiküszöbölni, mikor a választás napján az illetőnek ígérnek valamit az adott jelöltre leadott szavazatért. A rendszer tisztábbá is teszi a választásokat, hiszen jobban nyomon követhető, ki megy el szavazni, és ki nem. A kampány azok irányába nem is folyik, akik nem akarnak részt venni a választásokon. Így, aki nem akar szavazni, annak számára a kampány nem lesz zaklató jellegű. Aki pedig szavazni szeretne, sokkal hamarabb tájékozódik a lehetséges jelöltekről, azok programjairól. Így sokkal alaposabb, ésszerűbb döntést tud hozni, és kevésbé játszik szerepet a hirtelen érzelmi felindulás. A pártok is jobban koncentrálnak majd a teljesítményekre, mint a kampányfinis riogató, vagy felelőtlenül ígérgető hajrájára.

 Nem kerül mindez plussz költségbe?

 –Vannak olyan elemei az új választási rendszernek, melyek plusz költségekkel, mások pedig költségcsökkenéssel járnak. Az utóbbira példa, hogy nem az államnak kell a névjegyzéket összeállítania, hiszen a polgárok működnek közre a választói névjegyzék összeállításában. Az pedig extra költséget jelent, hogy az új rendszerben máshogy kell nyilvántartani azokat, akik szavazni akarnak, ahogy a választási irodák működtetése is többletterhet kíván. S az pedig költségcsökkentést eredményez, hogy egyfordulós a választási rendszer.

 Azt is figyelembe veszik, hogy kik azok, akik a regisztráció idején még nem nagykorúak, de a választás napjára már azzá válnak?

 –Minden ilyen részletkérdésre igyekszik a jogszabály választ adni. Tehát figyeli, kik töltik be közben a nagykorúsághoz szükséges életévet, és a tartósan külföldön élők, a választás napján nem a választókerületükben tartózkodók, a mozgáskorlátozottak, a látássérültek helyzetét is figyelembe vesszük. Az utóbbiakról: akadálymentesített választó helyiséget szervezünk és a szavazólapon Braille-írással is feltüntetjük a jelölteket.  

A szocialisták szerint a határon túli magyarok levélben szavazása miatt a román postának lesz kiszolgáltatva a magyar választások tisztasága. Nem akarom én a román postát bántani, hiszen a magyar postával is előfordul, hogy elkeveri a leveleket. Mit tudnak tenni ennek megakadályozása érdekében?

 – Ha valaki nem bízna az adott postai szolgáltatásban, elmehet a helyi konzulátusra, és a külképviseleten keresztül jutathatja el szavazatát Magyarországra.

 Érdekes, hogy mind a hazai balliberális ellenzék tagjai, mind a környező országok nacionalista politikusai ellenzik azt, hogy a határon túli magyarok szavazhassanak Magyarországon.

 –A világ kettőszáz országából 115 kínálja föl a határon túliaknak a szavazati lehetőséget. Az EU 27 tagállama közül pedig 24 –ben van ilyen szavazati jog. Tehát általában olyan országok felől érkezik kritika, ahol már évek óta biztosítják a saját, külföldön tartózkodó, vagy élő állampolgárok számára a választójogot.

 A következő téma: csökken a háztartások terhe a közszolgáltatást érintő ügyekben, és egyszerűsödik az ügyfelek dolga a Magyary-program részeként. Anyagi és egyben adminisztratív tehercsökkenésekről van szó?

 –Így van, mert egyfelől azt akarjuk elérni, hogy a szolgáltatók jobban alkalmazkodjanak az állampolgárok igényeihez. Erre példa, hogy a szolgáltatóknak az eddigi akár 30 napos időtartam helyett a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül el kell végezniük a helyszíni ellenőrzést. Más esetekben az állam számára rövidülnek a különböző eljárási határidők, például a kerti munkáknál, fakivágási engedélyeknél 2 hónap helyett 45 napra rövidül az ügyintézés. Egyes ügyintézések ritkulnak, így a mellékvízmérők cseréje pedig hat év helyett nyolcévente történik majd csak meg. Kevesebb időt veszünk el a lakosoktól, hiszen kevesebb papírt kell kitölteni. Kevesebb procedúrával jár majd a gáz- és villanymérők átírása is. Évente több mint 800 ezer ilyen átírás történik lakáscsere, tulajdonosváltás miatt, és csak ez önmagában 200 millió forintos megtakarítást jelenthet a felhasználóknak.

 Több panasz érkezik lapunkhoz, s az olvasók a közszolgáltatóknál tapasztalt túlzott bürokráciát kifogásolják, és kijelentik, ezek úgy viselkednek, mint állam az államban. Önök mit tudnak tenni a bürokrácia csökkentése érdekében? Azért, hogy az ügyfélszolgálatok valóban az ügyfeleket szolgálják?

 –Az államnak vannak lehetőségei arra nézve, hogy megszabja, mennyi ügyfélszolgálatot kell fenntartani, és milyen szolgáltatásokat kell elvégezni. A már említett intézkedések is azt szolgálják, hogy ne úgy lépjenek fel a közműszolgáltatók, mintha hatósági jogosítványuk lenne. Illetve az óracseréknél ne a számukra és a közreműködő vállalkozások számára legmagasabb díjat nézzék , hanem az legyen a céljuk, hogy minél kevesebb teher legyen a fogyasztókon.

 Végezetül: legfeljebb egy éven belül beindul Magyarországon a családi csőd rendszere. Mi ennek a lényege? Miért kedvez ez az államnak, és miért az érintetnek?

 –Egy olyan összetett, bonyolult, éppen ezért hosszas előkészítést igénylő szabályozásról van szó, amin több hónapja dolgozik a kormányzat. A családi csőd is lehetőség lehet azok számára, akinek adósságtömege meghaladja a saját aktuális vagyontömegét. Ha az illető vállalja az együttműködést és a folyamatos törlesztést, akkor a teljes adósságtömegtől szabadulhat meg. Ez abban is segít, hogy a jövedelmét ne titkolja el az érintett, ugyanis csak ebben az esetben szabadulhat a tehertől.

Medveczky Attila