2012.11.03.
Terv a magyarlakta régiók megteremtéséért
Most előnyt kovácsolhatunk abból, hogy a szomszédos országokban
számos magyar él
Nagyon komoly munkát
végeztek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. ülésének
résztvevői - összegzett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért
felelős miniszterelnök-helyettes a testület budapesti ülésének
végén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók
előtt kiemelte: a zárónyilatkozathoz minden parlamenti párt és
nemzetrész megtehette javaslatát, és szavai szerint maximális
nyitottsággal viszonyultak ehhez, minden tartalmi javaslatot beépítve.
A zárónyilatkozatba
a KDNP javaslatára bekerült az Európai Polgári Kezdeményezés
támogatása. A Lisszaboni Szerződés annak idején bevezette az
európai polgári kezdeményezést, az európai uniós
szakpolitikai döntéshozatalban való részvétel új formáját.
Miért tartja lényegesnek, az Európai Polgári Kezdeményezés
bekerülését a MÁÉRT zárónyilatkozatába Pálffy
István a KDNP országgyűlési képviselője?
–Egyrészt azért
fontos, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés a MÁÉRT zárónyilatkozatában
szerepel, mert maga a jogintézmény igen fiatal; 2012. április
1-jétől működik. Ezt a kezdeményezést az EU azért hozta létre,
hogy az igencsak bürokratikus, nehéz, adminisztratív akadályokat
sokszor maga előtt gördítő intézményrendszer és a polgárok
között a kialakult „távolság” lecsökkenjen. Az Európai
Parlamenti választásokon egyre kevesebben vesznek részt, holott
keleten bővítési folyamat zajlik. Tehát, amíg az új tagállamokban
aktívabbak a szavazók, addig Nyugaton egyre jobban eltávolodnak
az urnáktól. Ezzel folyamatosan csökken az EP legitimitása. Éppen
ezért az Európai Polgári Kezdeményezés úgy rendelkezik, hogy
mindenféle szakpolitikai ügyben legyen a polgároknak törvényalkotás-kezdeményezési
lehetőségük, de elég bonyolult procedúra után kerülhet a
kezdeményezés véglegesen az Európai Bizottsághoz, mint törvény-kezdményező
szervhez, de elérhető. A jelentősége számunkra a szakpolitikánál
bontakozik ki, mert felvethetjük a magyar közösség által
lakott régiók kialakítását. Nem úgy, hogy autonómiát
akarunk, mert államberendezkedési kérdések megválaszolása
nemzeti, és nem EU-s hatáskör. Mindez azért is lényeges, mert
olyan régiókialakítási folyamat is zajlik, mely a hagyományos,
a magyarok által lakott régiók feldarabolásával próbálkozik.
Ez megtörtént a Felvidéken, és ez a terv változatlanul él
Romániában. Azért, hogy ez ne történjen meg, illetve megváltoztatható
legyen, ahhoz fontos az Európai Polgári Kezdeményezés lehetősége.
Ez egy autonómia –csíra, mert lényeges, hogy intézményesüljön
a magyar közösségek által lakott régiók kialakítása, és
erre vonatkozóan történjen meg egy európai népszavazás. Azért
is szerepel a zárónyilatkozatában ez a passzus, mert olyan
civil kezdeményezésről van szó, amit civil szervezetek, egyének
visznek végig a tagállamokban, és a MÁÉRT támogatja , bátorítja
az ilyen kezdeményezéseket. Lényeges a „bátorítás”, mert
a Székely Nemzeti Tanácsnak és az RMDSZ-nek is van már ilyen
irányú tervezete. Olyan jó témát kell támogatunk, ahol a kérdést
szakszerűen, pontosan teszik fel, úgy, hogy az egy európai népszavazáson
végigmenjen. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy 1 millió
– és a tagállamok legalább egynegyedéből származó –
polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy
terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe
tartozó területeken. Gondoljunk arra, hogy mi most előnyt kovácsolhatunk
abból, hogy a szomszédos országokban számos magyar él, pláne,
ha Horvátország is csatlakozik az EU-hoz. A kisebb országokban
10ezres kvótákról van szó, így nem biztos, hogy Nagy-Brittániában
kell elkezdeni az aláírásgyűjtést, bár a skót-kérdés
miatt talán ott is jó helyen „kopogtatnánk.” Tehát olyan
országokra is számíthatunk – Spanyolország, Olaszország, Észtország
– ahol a régiók, az autonómiakérdések, a kisebbségek által
lakott területek problematikája felvetődik. Mindez nagy lehetőséget
teremt az autonómiával kapcsolatos törvényalkotási folyamat
elindulásához. Nyilván a gazdasági kérdésekben az adott területnek
nem lesz így önállósága, mert az sokkal nehezebb eset…
Képviselő úr azt mondta, hogy
2013 a
magyarság éve lehet. Ahhoz, hogy a feltételes módból kijelentő
legyen az szükséges, hogy álljunk ki az autonómia törekvések
mellett?
–Azt jelenti, hogy egy nagyon jó kérdést kéne felvállalni
és képviselni. Ehhez szükséges egy kifogástalanul működő
koordinatív testület, amelyik meghatározza azt, melyik az esélyes
kérdés arra, hogy elindítsák a procedúrát, és az EU tagországaiban
különböző nyelveken és különböző aktivisták segítségével
elinduljon a gyűjtés. Tehát egy aktivista-hálózatot kell mozgósítani,
úgy, hogy az eddigi kapcsolatrendszerünket felhasználjuk. Ezért
lehet a 2013-as év a magyarságé, hiszen akkor az EU porondján,
a törvényalkotás fókuszába kerülhetünk.
Medveczky Attila
|