vissza a főoldalra

 2012.11.03. 

Ahol az önkormányzat a filmes szakmát is támogatja

Fejlesztésre valójában az előző önkormányzat szinte alig fordított forrásokat

Megkezdődött a közösségi terek építése a főváros XV. kerületében, újjászervezik az egészségügyi ellátást, és kezdeményezik egy egyházi általános iskola létrehozását.

 László Tamás országgyűlési képviselő 2010 óta áll polgármesterként a kerület élén. Bevezetésként legyen kedves arról szólni, hogy milyen pénzügyi mutatókkal vette át két évvel ezelőtt az önkormányzatot, és azóta ezen mennyiben sikerült módosítani.

 –A XV. kerület költségvetés főösszege évente 17-19 milliárd forint. A kiadási rész a működésre és a fejlesztésre szánt összegekből tevődik össze. Fejlesztésre valójában az előző önkormányzat szinte alig fordított forrásokat. Némi aszfaltozáson és csatornázási munkákon kívül más nem történt. Közintézmény-fejlesztésben is csupán egyetlen egy intézmény felújítása történt meg 1994 és 2010 között. Ehhez képest mi azt gondoltuk: gyökeresen át kell alakítani az egész rendszert, úgy, hogy a működési megtakarításokból kell fejleszteni. Azt láttuk, hogy a működtetésben óriási tartalékok vannak, és hatékonyságnövelő szerkezetátalakításokkal tudunk spórolni. Olyan EU-s pályázatot örököltünk, ami az első ütemében kb. 1 milliárd forintot tett ki. Másfél évig viszont semmit sem csinált az önkormányzat, és mi abban a helyzetben vettük át a projektet, hogy már két határidőt is lekéstünk. Így teljesen elölről kellett tervezni a lakótelepi, a szociális városrehabilitációs Zsókavár utcai projektet. A projekt keretében megújult egy orvosi rendelő is, amihez mi több százmillió forintot tettünk hozzá az eredeti tervekhez képest. Húszezer embert kiszolgáló felnőtt-gyerek-háziorvosi és fogorvosi szolgálat zajlik az épületben, és ennek az első ütemében megújult a közterület és több lakóépület is. A második ütemet is megnyertük, és annak keretében egy újabb, közel 1 milliárd forintos fejlesztés valósul meg. Ebben a lehető legfokozottabb hőszigetelést alkalmaztuk – 16 cm vastag hőszigetelést tettünk fel a homlokzatokra, mert nekünk már a 2020-as energia megtakarítási követelményekhez kell alkalmazkodnunk. Az imént említett orvosi rendelő homlokzata eredetileg 6 cm vastagságú volt, ehhez képest mi 50 cm-es homlokzatot alkalmazunk, ami olyan rendkívüli mértékű rezsi megtakarítást eredményez, hogy az orvosokra háruló költségek jelentős mértékben csökkennek. A harmadik ütem pályázatát október 10-én nyújtottuk be; ebben teljesen új gondolatként szociális városközpontot akarunk megvalósítani. A centrumba olyan intézményeket szeretnénk behozni, melyeket eddig szégyelltek, és „elrejtettek”, pedig nem kell szégyellni a szociális működést, mert nem a szegénypolitikából kell kiindulni, hanem az életmódból, és azt kell mondani: meg kell előzni a szociális gondokat, s ezzel azon túl, hogy sok pénzt meg lehet takarítani, javítani tudjuk az általános emberi közérzetet.

 Egyéb egészségügyi fejlesztésekre is sor került?

 –Az egészségügyi intézmények működtetéséhez mi nem pénzért könyörgünk az államhoz, hanem 200-250 millió ft-ot befektetünk az egészségügybe évente. Felépítettük a Zsókavár utcai rendelőt, ami országos hírre tett szert mind építészeti, mind orvosszakmai szempontból. Új mentőállomást építettünk föl az Észak-pesti Kórház területén, mert mi úgy gondoljuk, a mentés lényege a sürgősségi betegellátás, aminek egészségügyi intézmény területén van a helye. Ezt elfogadta a kormányzat és a főváros is. Ezen túlmenően a jelenlegi erősen széttagolt és sok helyen működő, eredetileg nem orvosi rendelőnek épült intézmények összevonását kezdeményeztük hatékonyabb működés szempontjából. S ha az orvosok közösségben vannak, annak számtalan előnye lehet, pl. praxisközösséget képesek megvalósítani, és fel tudnak készülni arra, hogy a járóbetegszakellátás bizonyos részeit – ha arra lehetőség nyílik – átvegyék. Összesen öt ilyen korszerű rendelő létrehozásán gondolkodunk.

 Milyen létesítménygazdálkodási modellt követnek?

 –Létrehoztunk egy Gazdasági Működtetési Központot, ami nem a rossz emlékű GAMESZ, hanem a legmodernebb létesítménygazdálkodási szempontok szerint szerveződő együttes, ami példaértékű más önkormányzatok számára is. A köznevelési törvényben foglaltaknak elébe mentünk azzal, hogy átszerveztük a működtetés összes elemét, és az intézmények ezáltal az alapküldetésüket sokkal jobban tudják szolgálni. Mindemellett sportcélú fejlesztési programunk is van, amin belül most egyszerre négy műfüves pálya épül, és tornatermeket újítunk föl.

 Ami igen pozitív, hogy fejlesztenék a közművelődési intézményeket. A kultúrára szánt pénzek általában a maradványelv szerint működnek, tehát az a kevés, ami a kevésből marad, az a művelődésé. Ebben a gazdasági helyzetben fontosnak tartják a kultúra közvetítő intézmények támogatását?

 –Annyira, hogy nem csökkentettük, hanem bővítettük a költségvetési forrásokat. Teljesen új elemekkel gazdagítottuk a művelődési szegmenst egy olyan kerületben, ahol a művelődési intézmények térbelisége nem elégséges, hiszen az újpalotai lakótelepen a közösségi tér egy 80 négyzetméteres helyiségből áll. Ezért új közösségi helyszíneket keresünk, és új programokat indítunk. Kimondtuk, hogy nem csak a populáris műfajokra vevők a lakótelepen élők, hanem a magaskultúrára is. Így az újpalotai templom közösségi terében és annak lesüllyesztett udvarán minőségi programokat hoztunk létre. Az meg bizonyára unikumnak számít, hogy rövidfilm forgatókönyv-pályázatot írtunk ki. Tavaly két rövidfilm készült, s azok megjelennek már nemzetközi filmszemléken, az egyik például az idei milánói rövidfilmfesztiválon szerepel. 2012-ben pedig három film készül a mi támogatásunkkal. Így elmondható, hogy az önkormányzatunk mecénása a filmes szakmának. A lelkesedést mutatja, hogy a második pályázatra több mint 30 pályamű érkezett. Ezeket értékelte ki a Sándor Pál elnökletével működő zsűri. Nemrég írtunk ki pályázatot az újpalotai főtér és közösségi ház építésére, amire 63 pályamű érkezett be, úgy, hogy az építészek teljesen új tartalmakkal töltötték meg ezt a helyet. A tervezésnél úgy gondolkodunk, hogy az a jó, ha az üzemeltetésbe profitorientált elemeket is bevonhatunk. Így maga a működtetés nullszaldós lehet. Szintén újszerűek a MÁV Szimfonikusokkal, egy fiatalokból álló színházi csoporttal, és az egyházakkal való közművelődési kapcsolataink. Az utóbbiról: az egyházak nem csak szakrális, hanem civil tevékenységet is végeznek. Tehát a katolikus egyháznak az oktatás mellett a kulturális életben is megnőtt a szerepe.

 Olvasom, hogy egyházi, katolikus iskola létrehozását kezdeményezik. Nem tart attól, hogy a balliberálisok tüntetést szerveznek ez ellen?

 –Nem tartok ettől. Az újpalotai lakótelep 40 éves fennállása után épült meg az első katolikus templom. Egy mondás szerint templomot akkor építsünk, ha már a közösség is létrejött, és az felépíti. Sokan nem hitték volna, hogy ennyire erős hívő közösség létezik ezen a lakótelepen, méghozzá katakombalétben, amelyik hirtelen megtöltötte a templomot és annak közösségi terét. Ott fogalmazódott meg az igény arra, hogy ebben a 80 ezres kerületben jöjjön létre egyházi iskola. Továbbá azt is gondolom, hogy ahol egyházi intézmény jelenik meg, az jó hatással van az összes többire is. Mi nem egyik napról a másikra hozzuk létre a katolikus iskolát, hanem megkérjük a leendő fenntartókat, mutassák be nevelési elveiket, és kezdjék el szervezni az iskola körüli közösségi létet. Egy ilyen közösség ereje képes legyőzni az ostoba elveken alapuló ellenállásokat. Csaknem egy teljes iskolányi gyereket más kerületek egyházi intézményeibe íratnak be szüleik, ha őket a kerületben tartjuk, azzal erősítjük a helyi identitást is. Természetesen mindehhez meg kell várni, hogyan is rendeződnek a fenntartói viszonyok a közművelődési törvény alapján.

 Igaz, hogy a felújítások tervezésébe a lakókat is bevonják?

 –Nagyon fontosnak tartom a közösségi energia felerősítését. Ezért ötletpályázatot írtunk ki egy rákospalotai központra is, amely a REAC-pálya környékén jöhet létre. Emellett 26 kis tér vagy térszerű közterület újulhat meg, úgy, hogy bevonjuk a lakókat a tervezésbe és egy-egy millió forintot adunk a megvalósításra. A közösségi tervezés kilenc helyen kezdődött meg. Így építjük, formáljuk mi a kerület közösségét, alkotó közösséggé.

Medveczky Attila