vissza a főoldalra

 2012.11.09. 

A játékszenvedély, mint a társadalom betegségének tünete

A család, a szűkebb környezet támogatása nélkül nem lehet felépülni az addiktív betegségekből

A parlament kivételes sürgős eljárásban elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését; pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők a jövőben, máshol - például vendéglátóhelyeken - nem. A korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik. A játékszenvedély-betegség kialakulásáról, gyógyításáról Dr. Rigó Péter pszichiáterrel, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

 Igaz, hogy a játékszenvedély gyógyítására fókuszáló ellátás Magyarországon egyedül az ön által vezetett osztályon történik?

 –Kétségtelenül, ahol az én osztályom működik, tehát a Nyírő Gyula Kórházban, volt már próbálkozás egy külön részlegen kóros játékszenvedélyben szenvedő betegek gyógyítására. Ez az osztály egy ideig jól is működött, de finanszírozási és személyi problémák – nagyon kevés az erre a problémára fókuszáló szakember – miatt megszűnt. Jelenleg is kezelünk kóros  játékszenvedélyben szenvedő betegeket , de együtt a többi addiktív pácienssel, alkohol függőkkel, kábítószer fogyasztókkal. Szükséges és kialakítás alatt áll speciális részleg létrehozása.

 Ahogy, gondolom a vásárlási kényszer is.

 –Igen, például a vásárlási kényszerben, és az internetfüggőségben szenvedők is ide tartoznak. Az addiktív  betegségek jellemzője a leküzdhetetlen sóvárgás, a magatartás feletti kontroll elvesztése és a negatív következmények tudatában is folytatódó viselkedés. 

 Milyen súlyos esetnek kell ahhoz megtörténnie, hogy valakit már kórházban gyógyítsanak ki a játékszenvedély-betegségből?

 –A lényeg, hogy a beteg motivált legyen a változásra, el tudja fogadni a segítséget, belássa azt, hogy egyedül nem képes megoldani a problémáját. Kényszerkezeléseknek eredménye  nincs.  A kezelések általában ambulanter kezdődnek, de súlyosabb esetben a felépüléshez a beteget ki kell emelni a környezetéből, előbb kórházban, majd drogterápiás intézetben folytatva a kezelést, mely minimum hat hónapot igényel. Gyógyulásról ekkor sem beszélhetünk, de a páciens átalakíthatja a viselkedését, életvitelét úgy, hogy képes legyen a visszaesés csapdáit elkerülni.

 Van arra nézve adat, hogy országos szinten mennyien szenvednek ebben a betegségben?

 –Erre hazai adattal nem szolgálhatok. Az amerikai felmérések viszont azt mutatják, hogy  társadalom 1-1,5 %-át érinti a kóros játékszenvedély. Úgy gondolom, hogy ez hazánkban kb. 80-100 ezer embert érinthet.

 El lehet mondani azt, hogy egy bizonyos társadalmi csoportot jobban sújt ez a betegség?

 –Nincs jellegzetes társadalmi csoport, de egy olyan társadalomban, mely nem tudja az egyének boldogulását biztosítani jobban érintheti a lecsúszóban lévő rétegeket. Mondhatjuk, hogy a drogjelenség egyben a társadalom betegségének is tünete.  Minden kultúra biztosít az egyéneknek legális drogot ( nálunk alkohol, kávé, cigaretta, lottó, lóverseny, játékgépek, kaszinó, stb..), hogy a feszültségeket levezethessük.

Természetesen döntően az egyén sebezhetőségén ( genetika, családi körülmények, fejlődési traumák) múlik, hogy egy szenvedély kórossá válik-e kedvezőtlen társadalmi körülmények között..

 Mennyire ragadós a példa? Ha egy gyerek azt látja, hogy környezetében élők játékgépeznek, akkor valószínűleg ő is ezt az utat követi?

 –  „ és tudom, mint a kisgyerek,

      csak az boldog, aki játszhat,

      mert a valóság elpereg

      és megmarad a látszat”- idézem József Attilát.

A család működése, légköre, a minta, az apával, anyával való kapcsolat mindig lényeges egy későbbi addiktív viselkedés kialakulása szempontjából, de ma már tudjuk, hogy az un. agyi jutalmazó mechanizmusok deficites volta rizikó tényező a függőségek kialakulásában. Azt nem gondolom, hogy maga a játékgépezés minta lehet, hiszen a gyerekek általában nincsenek jelen, de ha ez úgy kerül a gyerekfejbe, mint egy problémamegoldó lehetőség, akkor már lehet mintakövető a későbbiekben.

 Esetünkben a játékszenvedély kapcsolódhat más szenvedélybetegségekhez? Például az alkoholizmushoz?

 –A szenvedélyek átváltozhatnak, különösen akkor, ha gátoljuk, vagy tiltjuk egy szenvedély kiélését.  Gyakran több szenvedélyünk is van, mint a kávé és cigaretta. A kóros játékszenvedély gyakran alkoholizálással is társul,és ha nincs lehetőség a játékra, fokozott alkoholizálás, sőt alkoholfüggőség alakulhat ki. A játékszenvedély lényeges eleme az ismétlődő feszültség, majd azonnali kielégülés, ezt az alkohol így nem képes pótolni, legfeljebb a hiányérzetet mérsékelni. Nem tudom játszana-e bárki akkor, ha pl. azt, hogy nyert, vagy veszített, csak egy hét múlva mondanák meg neki. 

Medveczky Attila