|
 2012.11.16.
A világegyetem nem az őskáosz eredménye
– a Szentatya beszéde a tudomány képviselőihez
Benedek pápa a
hit évében a tudomány és a hit közötti együttműködésre
és folyamatos párbeszédre buzdította a tudomány képviselőit.
XVI. Benedek pápa november 8-án, csütörtökön délben fogadta
a Pápai Tudományos Akadémia 60 tagját, akik november 5-e és
7-e között tartották plenáris ülésüket a Vatikánban. A következő
témáról folytattak megbeszélést: Komplexitás és analógia a
tudományban: elméleti, módszertani és ismeretelméleti
aspektusok.
A nemzetközi tudóstársasághoz intézett beszédében a
Szentatya hangsúlyozta: „A világegyetem nem a káosz eredménye,
hanem egyre világosabbá válik, hogy egy rendezett komplexitás,
amely lehetővé teszi, hogy összehasonlító – komparatív –
elemzés és analógia révén egy specifikus, sajátos szempontból
az egyetemes felé haladjunk. Ez az elképzelés fennáll fordítva
is.
A pápa kifejtette a tudományok egységének új felfogását.
Utalt a tudomány és a technológia erőfeszítéseire, amelyek
az energia különböző formáit egyetlen és alapvető elementáris
erőre kívánják lecsökkenteni. A komplexitás ehhez hasonló
interdiszciplináris megközelítése azt mutatja, hogy a tudományok
nem egymástól és a valóságtól elszakadó világok, hanem kölcsönösen
kapcsolódnak egymáshoz és a természet, mint az egyetlen, értelmezhető
és harmonikus valóság tanulmányozására irányulnak.
Bár a világegyetem és az élet első pillanatait még ma
sem tudja a tudományos megfigyelés pontosan meghatározni, a
tudomány mégis számos olyan folyamatot fedez fel, amely nyilvánvalóan
tükrözi a rendet és a teremtést.
A pápa megjegyezte, hogy az analógia alkalmazása gyümölcsözőnek
bizonyult a filozófia és a teológia számára, nem pusztán,
mint a természeti valóságok horizontális elemzésének eszköze,
hanem ösztönzően hatott a kreatív gondolkodásra is egy
magasabb, transzcendentális szinten. A keresztény gondolkodás
az analógiát nem csak a világi valóságok kutatására használta
fel, hanem arra is, hogy a teremtett világ rendjéből
felemelkedjen a Teremtő szemléléséhez. A természet logikus és
analogikus megnyilvánulása elvezeti az emberi értelmet arra,
hogy felfedezze a teremtett világ életében az emberek horizontális
részvételét és Isten természetfeletti részvételét.
A pápa a hit évére való tekintettel megismételte a
tudomány és a hit közötti együttműködésre és folyamatos párbeszédre
buzdító felhívását. Közösen építsék az ember
tiszteletben tartása, méltósága, szabadsága kultúráját az
emberi család jövőjét, földünk fenntartható fejlődését
szolgálva. A szükséges kölcsönösség nélkül az emberiség
nagy kérdései az értelem és az igazság mellőzésével az
irracionalitás, a mítosz vagy a közöny martalékává válnának.
Ez nagy kárt okozna az emberiségnek, a békének és az egész
világ sorsának – fejezte be XVI. Benedek a Pápai Tudományos
Akadémia tagjaihoz intézett beszédét.
(Forrás: Vatikáni
Rádió/Magyar Kurír)
|
