2012.11.21.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
47. száma!
A
tartalomból:
IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka István: Félek a görögöktől, még
ha ajándékot hoznak is
Soros György bejövetele (II. rész)
(2.oldal)
Ma
már tudom ezt, mert megtapasztaltam. A Bilderberg csoport évi ülésein
mindig jelen vannak a Világbank volt és jelenlegi elnökei, az
IMF vezetői, Henry Kissinger és Richard Holbruke, a balkáni ügyintéző,
és a jelenlévők több pénz fölött rendelkeznek mint az USA
teljes lakossága. Az egész világsajtót befolyásolni képesek.
Természetesen azt is el tudják érni, hogy aki erről a befolyásolási
képességről, erről a tényről beszél, egyáltalán szóbahozza
a csoport létezését, hatalmát, azt egy összeesküvés-elmélet
áldozatának nyilvánítsák. Bolondnak. Valahol, egy bizonyos
Esti Hírlapban, egy ártatlanságban megjelenik egy kis glossza,
s aztán azt száz követi. Mind vélemény. A „vélemény
szabad!” De a sok vélemény tény lesz, nem hír, hanem tény.
A Bilderberg csoport ülésén, természetesen előtanulmányok után,
csak azt döntik el, hogy mivé,milyenné formálják a közvéleményt.
A törvénytervezet megerősíti az őstermelőket, a családi
gazdaságokat
A földtörvénnyel véget vetünk a több
mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak
(4.oldal)
Szerkesztőségünk vendége: dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Mi
magyarok hozzászoktunk már, hogy külföldről szeretnék
megmondani nekünk, hogy mit is kellene csinálnunk a saját hazánkban.
Most éppen a nemzeti kincsünkkel, a földdel kapcsolatban teszik
ezt. Számtalan írás és nyilatkozat jelenik meg arról, hogy a
magyar szabályozás a nemzetközi joggal nincs összhangban, sértjük
az unió tagállamainak érdekeit. Szomorú, hogy vannak
politikusok és sajtómunkások, akik idehaza üdvözlik ezeket a
nyilatkozatokat. Köszönjük, de tudjuk a dolgunkat. A rengeteg
kritika is mutatja, hogy jó úton járunk. A földtörvény
tervezete az egyik legfontosabb nemzeti kincsünket, a magyar földet
védi. Nemzeti érdekek megóvására esküdtünk fel: az új
jogszabály tervezet visszatükrözi Magyarország nemzetstratégia
érdekeit, összhangban van az Alaptörvénnyel, valamint korszerűen
illeszkedik az Uniós szabályozáshoz. A jogszabály célja, hogy
a föld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és
használatába kerüljön, megakadályozza a külföldiek termőföldszerzését.
Velünk szemben politikai előítélet
uralkodik
Valótlant állít, aki azt mondja, hogy a függetlenek
az állami dotáció hiányában szűnnek meg
(6.oldal)
L. Simon László,
kultúráért felelős államtitkár: Tudomásul kell venni, hogy
a művészeti élet ismérve az állandó változás. Ez azt
jelenti, hogy mindig születnek új, fiatalos társulatok, mások
pedig befejezik munkájukat. Mindez nem csak az anyagiak miatt történik.
A független társulatoknak éppen az a lényegük, hogy egy adott
közösségre, tehetséges fiatalokból álló csoportra építkeznek.
Ritka az a független kulturális intézmény, amelyik évi 30
millió forint állami támogatásban részesül. Senki sem
gondolhatja komolyan, hogy ezek a társulatok ebből élnek. Éppen
ezért valótlant állít, aki azt mondja, hogy a függetlenek azért
szűnnek meg, mert az állam nem támogatja őket. Amit a tárca
ad, az a működésük támogatása, ezenkívül számos produkció
létrehozására pályáznak ezek a szervezetek, és nyernek is el
további állami forrásokat. Tehát az egész folyamat sokkal összetettebb
annál, mint amit hangoztatnak, hogy az állam tönkre akarja
tenni a függetleneket. Hangsúlyozom: nincs ilyen szándékunk.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy sokszínű és változatos legyen
a magyar kultúra.
„Mennyezetünk az a magyar égbolt, amely mindazokat betakarja,
akiknek szívét-lelkét melegíti a magyar érzés” (6.oldal)
Csapó Endrét, az
ausztráliai Magyar Élet hetilap főszerkesztőjét az Ausztráliai
Magyar Szent Korona Társaság egyik alapítóját és vezetőjét,
az Egy a nemzet szellemi mozgalom elindítóját tisztelhetjük
heti vendégünkben. Őszinte, mértéktartó, humánus gondolkodású
és szerény közéleti emberként jellemezte Bakos István a
Bethlen Gábor-díj átadóján. Csurka István azt mondta: Csapó
Endre intézmény. Sydneyben él, nála többet senki nem tud az
Ausztráliában élő magyarokról.
Vajdaságot 70 milliárd dinárral károsította meg a mindenkori
szerbiai kormány
Amennyiben Szerbia valóban EU-s tagország akar lenni, üdvös lenne
betartania az alaptörvényt (7.oldal)
Pásztor Bálint,
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági frakcióvezetője:
Tudni kell, hogy Vajdaság gazdasági lezüllesztése több évtizede
zajló folyamat, csupán a ’70-es, ’80-as években volt egy rövid
időszak, mikor a vajdasági ipar fejlesztése azt eredményezte,
hogy Szlovéniával voltunk egy szinten, azóta a helyzet nagyot változott.
Ma sok mutató szerint már az országos átlag alatt áll Vajdaság,
ami 10-20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.
Erős vajdasági érdekképviselet
Az MNT fő feladata, hogy a törvénynek érvényt szerezzen, és az
asszimilációs folyamatok leállítása (7.oldal)
dr. Korhecz Tamás,
a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke: Közösségünk szellemi
és szakmai kapacitásai nagymértékben meghatározzák, hogy mit
tudunk jogos sérelmeink közül orvosolni, hol tudunk áttörést
elérni, milyen hatékonyan tudjuk intézményrendszerünket felépíteni
és működtetni. Éppen ezért az MNT-ben 2010 óta építjük ki
saját adminisztratív kapacitásainkat, szakmai képzéseinket. Lényegesnek
tartjuk, hogy az általunk delegált képviseleti tagok, igazgatók,
iskolaszéki tagok felkészült emberek legyenek jogi és közigazgatási
szempontból is, amellett, hogy tudják, mi a feladatuk, az általunk
meghozott öt fejlesztési stratégiát az adott terület vonatkozásában
ismerjék, mikor a magyar közösséget képviselik. Fontos, hogy
a magyar érdekérvényesítés szervezetten, egymás kezdeményezéseit
nem kioltva, hanem támogatva, az MNT „ernyője alatt” működjön.
Arab–Magyar Gazdasági Fórum mint a keleti nyitás új fejezete
Az első visszajelzések nagyon pozitívak, az üzletemberek várják a
folytatást (9.oldal)
November 13-án véget
ért a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab
Kamara (GUCCIAAC) által szervezett 1. Arab–Magyar Gazdasági Fórum.
A kétnapos rendezvényen, melyet Orbán Viktor miniszterelnök,
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár,
valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke nyitott
meg, 16 országból 200 arab és ugyanennyi magyar üzletember
vett részt.
Dobos Erzsébet, a
Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke: Az elsődleges cél az
volt, hogy az arab világból érkezők valós prezentációt
kapjanak Magyarországról, a magyar cégekről, befektetési
lehetőségekről, üzleti környezetről. A másodlagos cél
pedig, hogy konkrét cégekkel, vállalkozókkal, beruházási
lehetőségekkel ismerkedjenek meg vendégeink, és induljanak el
a tárgyalások. Az első visszajelzések – mindkét részről
sok résztvevő véleményét kértük ki – nagyon pozitívak,
hiszen a fórum során több mint 150 kétoldalú, konkrét üzleti
tárgyalást folytattak a konferencia arab és magyar résztvevői.
Európai Falumegújítási Díjat nyert Kunsziget
Az 1267 lakosú településnek 1250 munkahelyet biztosító ipari üzemei
vannak (9.oldal)
Lendvai Ivánné,
a Győr- Moson-Sopron megyei Kunsziget polgármestere: 1990-ben a
gazdasági, társadalmi struktúraváltás következtében lehetősége
volt a településnek arra, a lakosság összefogása révén,
hogy ipari üzemeket telepítsen le zöldmezős beruházás során.
Így ma már arról beszélhetek, hogy az 1267 lakosú településnek
1250 munkahelyet biztosító ipari üzemei vannak, és működik a
Zöld mező mezőgazdasági szövetkezet. Az ipari üzemek letelepítése
folyamatos volt, önkormányzatunk biztosította az infrastruktúra
fejlesztését, hiszen csak így van lehetősége bármelyik településnek
arra, hogy ipari üzemeket létesítsen. A munkahelyek száma évről
évre jelentősen nőtt, és így az összes szolgáltatást, akár
a szociális, akár az egészségügyi, alapfokú oktatást stb.
magas szinten biztosítani kellett, ahogy a kulturális, a természeti,
a környezeti örökség védelmét és a szabadidő hasznos eltöltését
is.
Minőségi zenét minőségi hozzáállással
A Zeneakadémián hagyományápoló és az újra is nyitott zenészgenerációt
akarunk kinevelni (10.oldal)
Balogh Kálmán
cimbalomművész: Ahogy kelet felé megyünk, szegényebbek az
emberek, de erősebb a hagyományok tisztelete. Moldovában sokkal
erősebb a nemzeti öntudat, mint nálunk, nagyobb az összetartás,
és sokkal megbízhatóbbak az emberek. A tanításhoz és a tanuláshoz
való hozzáállás is más, mint idehaza vagy a környékbeli
országokban. A felvételi rendszerük is eltér; ott nem vesznek
föl bárkit a zeneiskolába. A gyereket megvizsgálja egy orvos,
pszichológus, majd a jelentkező több tanár előtt felvételi
vizsgát tesz, akik pontoznak, majd eldöntik, mire is alkalmas az
illető. Az a gyerek, akit így vesznek fel, már terhelhető és
heti három órában felügyeli a tanár a növendék gyakorlását.
Ennek köszönhető, hogy a tanítvány 10-11 éves korára magas
színvonalon képes játszani. Az egésznek a gyökere, hogy
sokkal erősebb, összetartóbb az a közösség, ahol ápolják a
hagyományokat.
A hazugság megdicsőülése
Csurka István: Az idő vasfoga; a Száguldó Orfeum és a Klebelsberg
Kultúrkúria közös produkciója (12.oldal)
Kenéz Pál többszörösen
büntetett előéletű. Részeg emberek kizsebelője. Markecoló.
Dögevő. Az alvilág hiénája. Karácsonykor otthagyta Pestet, részint,
mert kitiltották, másrészt, gyöngült a piac. Az italboltokat,
a talponállókat bezárták, büféket csináltak belőlük. Bűntársai
mind nyilván vannak tartva. Máshoz nem ért. Mihez kezdjen ezután?
Ha egész életében részegekkel foglalkozott, miért is ne léphetne
állami szolgálatba, egy vidéki kijózanító intézet vezetőjeként?
Így válik markecolóból az alkoholizmus elleni harc éllovasává.
Felemelkedése tragikus látlelet a szocializmus káderpolitikájáról.
Csurka István szatírába burkolva teszi nyilvánvalóvá, hogy főhősének
gazembersége semmi azok bűneihez képest, akik révén fényes
karriert fut be. Kenéznek tizennyolc éve van még hátra nyugdíjazásáig,
ami felér egy életfogytiglan tartó börtönnel, markecoló még
nem kapott ennyit Budapesten. A szerző markáns mondanivalója túlélte
a hatvanas éveket, s hogy ez bebizonyosodott, az Ivancsics Ilona
társulatának érdeme.
A Kádár-kormány első külföldi kormánnyal kötött megállapodása
már hazugságnak bizonyult
(Hegedűs Attila: Az 1956-os magyar forradalom és Jugoszlávia)
(15.oldal)
A könyv először
a két ország kapcsolatát mutatja be a második világháború végétől
a Sztalin–Tito ellenségeskedésig. Idézzünk Hegedűs Attilától:
„A népfrontpolitika Jugoszláviában közvetlenül a második
világháború után egészen mást jelentett, mint azokban az
országokban, ahol a többpártrendszer, a koalíciós politika
volt a jellemző. Ezáltal a jugoszláv politikai rendszer
magasabb fejlettségi szintet jelentett a Magyarországon – a
szovjet csapatok benntartózkodása miatt – vezető szerepet játszó
Magyar Kommunista Párt számára, mivel az közelebb állt a
szovjet rendszerhez. Miután Jugoszláviában korán kommunista
hatalom jött létre, magyar–jugoszláv relációban – némileg
hasonlóan a szovjet kapcsolathoz – a formális diplomáciai, államközi
kapcsolatokat is egyre inkább meghatározta a kommunista pártok
és pártvezetők viszonya.”
Csorja Gergely: Egy törpepárt nagy híre (19.oldal)
A mindenkivel
megalkuvó Karácsony és a Szabó Tímea hatalma alatt álló Jávor
a pártot most már egyértelműen és nyíltan a néhai SZDSZ
szellemi irányába akarta terelni. A hőn áhított ellenzéki összefogáshoz,
az új köntösbe bújtatott, de lényegileg a 2010 előtti
hatalommal azonos Együtt 2014 szövetséghez akarták csatolni a
pártot. Csakhogy ez alapvetően ellentétes az LMP-t létrehozó
gondolattal, melyet Schiffer a párt nevébe is beleírt: lehet más
a politika. Schiffer jól érzi, hogy az Együtt 2014 sokat próbált,
ilyen-olyan szolgálati háttérrel rendelkező csibészei őt
reggelire megeszik, ráadásul Bajnai eleve kudarcra van ítélve.
Elvész az LMP és biztosak lehetnek benne, hogy a Fideszt nem
tudják leváltani.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá
elő!
Kiadóhivatal:
1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu.
Kiadja: A Művelt,
Tájékozott Emberért Alapítvány
|