vissza a főoldalra

 2012.11.16. 

Az egészségturizmusban még sok lehetőség rejlik

Ne a külföldi közvetítő cégek fölözzék le a bevétel negyedét

Hazánk piacvezető a fogászati turizmus területén Európában. Felmérések szerint, amíg Nagy-Britanniában egy fogtömés 150 angol font (50 ezer forint), addig nálunk kb. 30-40 euró, azaz 8-10 ezer forint, egy implantátum beültetés Angliában 3000 font (1 millió forint), Magyarországon ennek a negyede-ötöde, cca. 200-250 ezer forint, ráadásul itthon ezért az összegért magas színvonalú kiszolgálást kap a páciens. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy megéri ide utazni az európai gyógyulni vágyóknak.

 Elsősorban mely országokból jönnek hozzánk fogászati kezelésre? – kérdezem Szűcs Lászlót, a Magyar Fogászati Turizmus Programiroda vezetőjét.

 –Elsősorban Nyugat-Európából jönnek hozzánk, s a legtöbben Nagy-Britanniából. A hazánkba utazó fogászati turisták majd 40%-át ők teszik ki, mivel az ottani és a hazai fogászati kezelések árában olyan jelentős a különbség, hogy a briteknek még két hét nyaralással, repülőjeggyel, szállásfoglalással együtt is jelentős, több ezer fontos, eurós költségmegtakarítást jelent, ha nálunk kezeltetik magukat.

 Mit nyújt az önök programirodája a hozzánk érkező nyugati betegeknek, és mit a hazai fogorvosoknak?

 – Hadd fordítsam meg a sorrendet és kezdjem azzal, hogy mit nyújtunk a hazai fogorvosoknak a program által. 2012 januárjában indult el a program lényegét adó személyre, azaz vállalkozásra szabott tanácsadó szolgáltatás, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda ügyfélszolgálata. A program átfogóan optimalizálja az egyes részterületek erőforrásait, eszközeit és kutatással, fejlesztéssel, innovációval, továbbfejlesztett folyamatmenedzseri elvekkel, módszerekkel irányítva összességében az ágazat egészének a versenyképesség-javulását eredményezi mind a nemzetközi, mind a hazai keretek között. Az utóbbi időkben több, célzottan a fogászati szektornak szóló pályázat is meghirdetésre került, ezeknek köszönhetően további fejlesztésekre kapnak lehetőséget a rendelők. Több mint 100 sikeres pályázat - nemcsak fogászat, de fogtechnika, fogászati eszközökkel kereskedő cégek - nyert eddig vissza nem térítendő támogatást. A projektek ütemezése és az elszámolható költségek köre komoly segítséget jelenthet az ágazat szereplőinek működésük hatékonyabbá tételéhez. A program egyik további célja, hogy piaci eszközökkel akadályozza meg azt, hogy a külföldi páciensekre specializálódott hazai fogászatok évi 65-70 milliárd forintos bevételének mintegy negyedét-harmadát külföldi betegközvetítő cégek fölözzék le. Utóbbi vállalkozások ugyanis 25-35 százalékos jutalékot számolnak fel a kiközvetített külföldi páciensek után. Az OTI ezzel szemben csak 15 százalékos közvetítői díjat kér majd a programhoz csatlakozó fogászatoktól. A közvetítői díj csak az idei és a jövő évre vonatkozóan lett 15 százalékban megszabva, a tervek szerint fokozatos csökkentés révén 2017 második felétől már csak 10,5 százalékot számolunk fel a szolgáltatásért. A különbség tehát a fogászatok zsebében marad. Mivel a fogászati turizmus iránt érdeklődő nyugati turisták elsődleges információ forrása az internet, ezért a Programiroda kiemelt figyelmet szentel az online jelenlétre. Ennek első és egyben legfontosabb pillére az a központi web portál, amely a programhoz csatlakozott fogászatok részére egységes megjelenési, értékesítési lehetőséget, a külföldi betegek számára pedig átfogó információs felületet biztosít. Míg a rendelők korábbi önálló kommunikációjukban a hangsúlyt a fogászati szolgáltatásokra helyezték, addig a Program kommunikációja a fogászati turizmusra, mint szektorra és benne Magyarország vezető szerepére és a magyar szaktudásra, szakmai hitelességre helyezi. Épp ezért, innovációs hálózatunk mellett a hozzánk csatlakozó fogászatoknak egy akkreditációs rendszernek is meg kell felelniük, hogy a fogászati turisták számára egy egységes biztosítási rendszert is kidolgozhassunk. Ez nagyban növelné a külföldi betegbiztosító társaságok belénk vetett bizalmát is. Továbbá jövőre megnyíló külföldi értékesítési irodáink, mint kihelyezett „fogászati idegenvezetők” központi szerepet vállalnak a márkaépítésében, erősítve a páciensek lojalitását, építve Magyarország orvosi turizmusban nyújtott szolgáltatási biztonságának imázsát.

 Mi kell ahhoz, hogy egy fogászati rendelő annyira „felkapott” legyen, hogy külföldről is felkeressék? Mennyit kell a marketingbe befektetni?

 – Annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze és megerősítse piacvezető szerepét Európában és 2016. év végére a szektor globális piacvezetője lehessen, ahhoz jelentős marketingköltésekre lesz szükség. Jelen pillanatban a magyar fogászatok, üzemmérettől függően, körülbelül 10-30 millió forintot költenek el éves szinten kommunikációjukra. A szórás láthatóan nagy, a teljes büdzsé, a 400 db, külföldivel foglalkozó praxis esetében ma kb. 4-5 mrd Ft. Természetesen ennél jelentősen magasabb marketingköltéseik is vannak a nagyobb 40-50 főt foglalkoztató, átlagon felül teljesítő rendelőknek, és jóval szerényebb büdzséjük van a 2-3 fős mini-klinikáknak. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program célja, a rendelők eddigi egymást túlkiabálni szándékozó, a versenyt élesítő marketingköltéseivel szemben, hogy Magyarországot – elsődleges fogászati turizmus desztinációként – és a magyar fogászatok szolgáltatásait fókuszba állítva egységes, jól szervezett és költséghatékony kommunikációt valósítson meg. Ha a Programiroda fejlesztéseit, szolgáltatásait igénybevevő jelenleg kb. 70 fogászat átlagos éves költését vesszük alapul, nagyságrendileg közelítjük a program, első, teljes üzleti évére tervezett marketing büdzséjét, ami 1-1,2 mrd forint lesz 2013-ban.

 Jelenleg mi vagyunk a piacvezetők, de mi kell ahhoz, hogy megőrizzük ezt a pozíciót? Kellenek-e újabb beruházások? Tavaly beszéltem egy csallóközi fogorvossal, aki közölte, sokan felkeresik rendelőjét Nyugatról, mert olcsóbban dolgozik és magas színvonalon.

A kormány mennyire támogatja az egészségturizmusnak ezt a szegmensét?

 – A kormány több mint másfél éves előkészítő munka és szakmai konzultációsorozatot követően jutott arra az álláspontra, hogy a fogászati turizmus területén tapasztaltak modell értékűek az egész gazdaság számára. Ennek oka, hogy az egyéni, alulról jövő kezdeményezés alapján, magas szellemi értéket képviselő és folyamatos innovációt vállaló munkával a hazai vállalkozások összefogva az élre törtek. Cél, hogy elért eredményeiket az állammal együttműködve többszörözhessék meg, ezért a turisztikai célelőirányzat fogászati turizmus fejlesztésére tavaly elkülönített egymilliárd forintos keretére is pályázhattak a fogászatok, amit az Új Széchenyi Terv a fogászati vállalkozások versenyképességének javítására írt ki.

 Megéri ebbe a szektorba az államnak befektetni?

 Mivel a fogászati turizmus ágazatának globális piacvezetői között tartják számon Magyarországot, természetesen megéri! Ráadásul az egészségturizmusban még sok lehetőség rejlik.