|
 2012.11.23.
Újra tündökölhet a főváros ékessége
Kialakítjuk a Magyar értékek kapuját, ahol bemutatjuk országunk
értékeit
2014. március 30-ára
készül el a budai Várkert Bazár rekonstrukciója. Október 26-án
kiírta a Várkert Bazár rekonstrukciójáról szóló közbeszerzési
eljárást a Várgondnokság Nonprofit Kft. és az I. kerületi önkormányzat,
a tender bontása pedig december 10-én lesz.
A Várkert Bazár a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke
közé tartozik. A polgári kormány ezért is nyilvánította
kiemelt állami beruházásnak a Várkert Bazár rekonstrukcióját?
– kérdezem a Várbazárral és a Várnegyededdel kapcsolatos
munkálatokat felügyelő dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos
úrtól.
–Engedjen meg egy kis helyesbítést és kiegészítést.
A Várkert Bazárt 1996-ban sorolták be az ön által említett
százas kategóriába. Szerintem azóta a helyzet csak romlott,
hiszen semmi sem történt az ügyben. Ez azért nem teljesen
igaz, mert egyszer Demszky Gábor megjelent a Várkert Bazár területén,
a lapok megírták, hogy milyen nagy dolgok történnek majd a
helyszínen, de nem történt semmi. Egészen addig, míg a Várkert
Bazár rekonstrukciója az Új Széchenyi Tervbe nevesítve be nem
került. Természetes, hogy a kormány ezért is nyilvánította a
felújítást kiemelt állami beruházásnak, mert látták, hogy
a Duna-part ékköve milyen méltatlan állapotba került.
Tavasszal az interneten olvastam Makovecz mester 2010 nyarán kelt
levelét, melyben közli: „gyalázat, hogy a Várkert Bazár ügyében
nem történik semmi, gyalázat, amilyen állapotban van.”
Teljes mértékben egyetértek ezzel a megállapítással, hiszen
ez gyalázat, szégyen, felháborító mulasztás. Egyszer felvetődött,
hogy egy külföldi befektető rehabilitálja az egész területet,
de ez nem volt normális elképzelés, mert plázát, és több
szintes föld alatti épületet akartak létesíteni. Tehát nincs
vita: rendbe kell tenni a Várkert Bazárt, mert már túl vagyunk
a 24. órán.
Jól tudom, hogy gasztronómiai, kulináris és kulturális
központot szeretnének kialakítani?
–Sommásan erről van szó, de ennél sokkal
bonyolultabb a Várkert Bazár funkcióinak a meghatározása,
mert ha visszatekintünk az átadás utáni több mint 100 esztendőre,
akkor tapasztalhatjuk, hogy soha nem találtak megfelelő funkciót
az épületegyüttesnek. Az eredeti elképzelés szerint – azért
is alakultak ki a kis fülkék –üzletek nyílnak a polgárság
számára. Ez nem sikerült, de üzemelt az épületegyüttes mint
női festőiskola, mint történelmi arcképcsarnok, és volt a
magyar szobrászművészek műhelye is. A ’60-as években a KISZ
úgy döntött, ide hozzák a rockzenekarokat, mert a területen
ellenőrzött körülmények közt tud a fiatalság szórakozni.
Így aztán létrejött a Budai Ifjúsági Park. Ez sem volt jó
funkció, mert nem azért építette a Várkert Bazárt Ybl
mester, hogy ott tízezer ember ugráljon, kiabáljon. Mindennek
meglett az eredménye, ha a leomló falszakaszokra tekintünk. Éppen
ezért, a legnagyobb talány az volt, mi legyen az új funkció,
mert az anyagi forrás, mintegy 8 milliárd 160 millió Ft az EU-tól
már rendelkezésre áll. Viszont, ha rossz tartalmat határozunk
meg, akkor csak pénzköltésről van szó. Így aztán nem volt könnyű,
míg kitaláltuk azt, mi is legyen a funkció, ráadásul nem csak
a bazár területe, hanem a két déli bérház– melyben a főudvarnagyi
hivatal munkatársai laktak – , és az északi részen álló ún.
testőrház is – érdekesség, hogy itt lakott vitéz Somogyvári
Gyula – a rekonstrukciós program része.
Az Ybl- és a Hauszmann-kori állapokat mennyire lehet
visszaállítani?
–Semmilyen más cél nem lehet, csak az eredeti állapot
visszaállítása; minden kompromisszum kizárt ezen a téren. Fel
sem vetődhet az, hogy mi bármit is változtatnánk az eredeti
elképzelésen, hiszen a Várkert Bazár az egész Duna-part leggyönyörűbb
helye volt, így ostobaság lenne az egészet átalakítani.
Megvannak a tervrajzok, és ezek alapján teljes restaurálás
folyik ezen a szakaszon és az épületek külső homlokzatán.
Ami hozzátartozik a tervekhez : a 300 gépkocsit befogadó mélygarázs,
és az 1000 fős földalatti rendezvénytér. Minderre azért van
szükség, mert célunk, hogy minél kevesebb autó legyen a várban,
és emellett olyan terek kívánatosak, ahol kulturális rendezvényeket
lehet tartani. Önfenntartóvá akarjuk tenni a felújított épületet,
ezért is gasztronómia és kulináris központot is kialakítunk.
Mindemellett folyamatos kompjárat lesz a Vigadó tér és a Várkert
Bazár között, és így reméljük egyre nagyobb számban jönnek
a turisták. A déli épületekben kialakítjuk a Magyar értékek
kapuját, ahol bemutatjuk mind a külföldi, mind a belföldi
turistáknak, milyen értékekkel rendelkezik országunk. Ezen a
helyen felkeltjük a turista érdeklődését aziránt, hogy
tekintse meg a főváros többi nevezetességét. Az északi testőrházban
pedig a Kortárs kreativitás háza működne, amiben a fiatal
magyar művészek alkothatnak. Szintén lényeges a Várkert Bazár
és a Királyi Palota között. Ez ebben a pillanatban nincs
megoldva, s ennek az oka, hogy Rákosiék fel akartak költözni a
várba, ezért hermetikusan lezárták a Palotanegyedet. Ennek az
eredménye, hogy egyedül a Budai Várat nem lehet körbejárni. A
tervek szerint mozgólépcsővel és lifttel lehet majd a
Duna-parttól feljutni a Királyi Palotáig, és megoldjuk a körbejárhatóságot
is.
Olvasom a Várkert Bazárral kapcsolatos megjegyzéseket
az interneten. Egyesek más funkciót szeretnének…
–Örök vita tárgya, hogy mi is legyen a bazár területén.
Olyat viszont képtelenség csinálni, hogy mindenkinek kedvébe járjunk.
Mi a szívünk és a legjobb tudásunk szerint ebben a pillanatban
a már elmondottak megvalósításán dolgozunk.
Említette a turistákat. Kinek a pénztárcájához alakítják
majd az árakat?
–Olyan elegáns éttermet tervezünk az első déli épületréz
első emeletén, ami a jobb módúak pénztárcájához igazodik.
A másik oldalon viszont olyan éttermeket alakítunk ki, ahol
ragaszkodunk ahhoz, hogy olyan ételeket szolgáljanak fel, és
olyan árban mely igazodik a tömeges turizmus igényeihez.
–Arra törekszünk, hogy mindegyik korosztály találja
meg a neki való műsort, programot. Nem is mondja senki, hogy
felesleges beruházás a Várkert Bazár rendbetétele. Ráadásul
a felújítások alatt és utána is nagy számban munkahelyek jönnek
létre, ami fellendíti a gazdaságot.
|
