vissza a főoldalra

 2012.11.23. 

Négymilliárdos fejlesztés Szekszárdon

Az alvállalkozói körben meghatározó a szekszárdiak jelenléte

A munkaterület átadásával megkezdődött a szekszárdi városközpont rekonstrukciója, és folytatódnak az egy éve felfüggesztett Agóra-program munkálatai is. A vármegyeháza kertjét lépcsőkkel nyitják meg a Béla király tér felé, valamint többek közt felújítják a sétányokat is. A szekszárdi fejlesztésekről Horváth István polgármestert kérdezem.

 Tudtommal az Agóra-program elkezdése nem volt zökkenőmentes, hiszen az előző kivitelező körülbelül egy évvel ezelőtt csődvédelmet kért. Önök 320 millió forint meghiúsulási kötbért követelhettek az adott zrt-től, ami nem csekély összeg. Sikerült ezt véghez vinni?

 –Jelen pillanatban folyik még a per, és azt is tudni kell, hogy a csődvédelem miatt nem lehet gyors lefolyásra számítani. Ennél bővebb információt minderről nem tudok adni.

 Mely épületek , terek újulnak meg az Agóra, s melyek a Szekszárd Megyei jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése című projekt keretében?

 –Két egymástól teljesen független projektről van szó, s az egyik most veszi kezdetét, míg a másik most folytatódik. Az Agóra kulturális infrastruktúra - és szolgáltatásbővítő beruházás, ami a város művelődési házára, a régi mozi termére, tehát kulturális központjára vonatkozik, valamint a mellette lévő régi zsinagóga – mely az elmúlt időszakban művészetek házaként üzemelt – felújításáról szól. A városmag funkcióbővítő programba pedig a város főtere, a Béla király tér, illetve vármegye háza környezete, és a piactér felújítása tartozik. A két projekt összértéke pedig eléri a 4 milliárd forintot. Az Agóra esetében az önrész kb. 20%-ot, míg a városmag funkcióbővítésnél hozzávetőlegesen 15 %-ot tesz ki az önerő mértéke.

 Hogyan tudták az önrészeket kigazdálkodni?

 –Kötvénykibocsátással és saját bevételi forrásból sikerült az önerőt biztosítani.

 Legyen kedves most bővebben ismertetni az Agóra-programot.

 –Kulturális infrastruktúra-bővítésről és fejlesztésről van szó, mely beruházást tavaly a kivitelező csődje miatt kénytelenek voltunk szüneteltetni. Új közbeszerzési eljárást kellett lefolytatnunk és szeptemberben az új kivitelező átvette a munkaterületeket. Terveink szerint 2012. december 31-éig az Agóra-programból a volt zsinagóga épülete átadásra kerülhet. A Babits Mihály Művelődési Ház és a zsinagóga közti közterület pedig 2013. május végéig újul meg a tervek szerint. A művészetek háza átalakítására azért volt szükség, mert akusztikailag, illetve fénytechnika szempontjából nem felelt meg az épület a mai követelményeknek. Az akadálymentesítés sem volt megoldott, valamint a mellékhelyiségek számát is növelni szeretnénk. A Babits Mihály Művelődési Házban a régi mozi terem átalakításával 500-600 főt befogadó konferencia-és közösségi teret tudunk létrehozni. Erre nagy az igény, mert a megyeközpontban nincs olyan közösségi tér, ahová több mint 100 embert egyszerre be tudnának fogadni konferenciára, vagy akár egy koncert megtartására. A művelődési ház színháztermének színpad-és hangtechnikája pedig a 40 évvel ezelőtti állapotokat idézi. A felújítás következtében a jövőben a legmodernebb színpadtechnikai megoldásokat „követelő előadásokat” is le lehet hozni Szekszárdra. Ezen kívül egy új emeletet építünk rá az intézményre, ahol a bővülő civil szervezeteknek megfelelő tereket és éttermet hozunk létre.

 Ebből arra következtetek, hogy nagyon erős a civil élet Szekszárdon.

 –Jelentős civil életről beszélhetünk, és esetünkben a civil jelző alatt öntevékeny közösségi csoportokra például – foltvarrókra, kórusokra, tanfolyamokra, néptánc-együttesekre, sakkszakosztályra stb.-re– gondolhatunk. A Babits Mihály Művelődési Ház a ’70-es évek elején lett átadva, és azóta jelentősen megnőtt az igény a közösségi terekre. Figyelembe kell venni, hogy városunk 35-36 ezer fős település, valamint megyeszékhely is, így a méretéhez képest sokkal több ember kulturális igényt kell kielégítenünk; olyan infrastruktúrával kell rendelkeznünk, mint egy 100 ezres nagyvárosnak. Mi pedig olyan intézményeket akarunk létrehozni, melyeknek nem csak megépítése ad többletet a város számára, hanem üzemeltetése is célszerű.

 Azzal, hogy megújul a történelmi városmag, gondolom teret adnak új vállalkozások beindulásához is, tehát nem „csak” az esztétikai szempont vezérelte önöket. Gondolom, ahol szép, elegáns a környezet, oda szívesebben jönnek vállalkozások.

 –A napokban veszi kezdetét a város főterének felújítása, ami elsősorban esztétikai beruházás, hiszen itt elsősorban középületek állnak. Mindez kapcsolódik egy korábbi, még 2006-os városrehabilitációs programhoz, amikor sétálóutcát alakítottunk ki. A piactér korszerűsítése és felújítása esetében már nem csak szépészeti, hanem gazdasági hatásról is beszélhetünk. A piacon hetente több ezer ember fordul meg, de a piac közösségi teret is jelent.

 Mennyire türelmesek a szekszárdiak az ilyen felújítások ideje alatt?

 –Jóval türelmesebbek, mint a nagyobb településeken, mert egy kisvárosban szinte mindenki ismerőse a másiknak, és érzi a közösség azt, hogy a beruházások által csak gyarapodik a város. Ahogy egy családi ház felújítása kellemetlenséggel jár, úgy a városban is így van. Jól felkészült tisztviselőink pedig tájékoztatják a lakosságot a beruházás menetéről.  

Azt el tudják érni, hogy lehetőleg minél több szekszárdi lakos dolgozzon a felújításokban?

 –Előfordul, hogy a közbeszerzés megindítása előtt a helyi nagyvállalatokat tájékoztatjuk arról, jó lenne ,ha összeállnának konzorciumba. Egy színházterem felújításánál viszont referenciák szükségesek, és kellő szakértelem, így a közbeszerzést főleg generál kivitelező nyeri el, akit megkérünk arra, hogy közölje, melyik részmunkákra keres alvállalkozót. Mi pedig egy találkozót szervezünk a generál kivitelező és a helyi vállalkozók közt. Ennek megvan az eredménye: az alvállalkozói körben meghatározó a szekszárdiak jelenléte.

 Legyen kedves beszélni a közelmúltban megvalósult jelentős beruházásokról, így az élményfürdőről és a Garay Pincéről.

 –Az elmúlt időszakban több nagy beruházás valósult meg az ipari parkra és a sportcentrumra vonatkozóan. Amit ön említ, azok az idén megvalósult projektek. Emellett még több energetikai beruházásunk folyik, illetve a különböző intézményeknél iskolafejlesztés történik, és a természettudományi központ építése is jelentős. Az élményfürdő nem közvetlenül a város beruházása volt, hanem a teljesen városi tulajdonban lévő vízmű kft hajtotta végre ezt a nagyvolumenű, 1,3 milliárdos fejlesztést. A létesítmény májusban nyitotta meg kapuit, és a sikert bizonyítja, hogy augusztus végéig több mint 60 ezren látogatták. A Garay Pince pedig közvetlen bent van a városban, és régi, nagy hagyományokkal rendelkezik, nemrég vásárolta meg a megyeközpont. Egyre nagyobb az érdeklődés a szekszárdi borok iránt, és így az a célunk, hogy a Garay Pincébe érkező látogató egyszerre 20-25 pincészet majd 80 fajta borát ismerhesse meg.

 A fürdőzés, a borkóstolás, a város nevezetességeinek megtekintése, a kulturális attrakciók látogatása mind össze is kapcsolható, s együtt kínálható…

 –Ez nagyon lényeges, a jövő arra épül, hogy minél több programot kínáljunk az idelátogatóknak, hogy minél több napot töltsön el nálunk. Nagyon jó a város megközelítése, büszkék vagyunk Szekszárd, valamint a térségi települések értékeire, kultúrájára, természeti adottságaira és hagyományaira.