2012.11.23.
A ház körüli gazdaság újraélesztéséért
A multiknál vásárolható kirívóan olcsó „gazdaságos élelmiszer”
súlyos emésztőrendszeri megbetegedéshez vezethet
Kezdjük egy kis mezőgazdasági históriával.
Mikor virágozott hazánkban a háztáji termelés, és mikor,
milyen okokból indult el a hanyatlása?
–Nem túl szerencsés a
„háztáji” megfogalmazás, mert félreérthető, hiszen a háztáji
gazdálkodás akkor virágzott, mikor még léteztek termelőszövetkezetek.
Akinek a TSZ-ben volt földje, kapott egy kevés háztáji területet,
ahol általában kukoricát termeltek. Emlékszem, mikor egy ilyen
szövetkezetben dolgoztam, szinte senkit sem érdekelt a
400 hektár
búza állapota, míg a
6 hektár
háztáji kukoricáért sokkal jobban aggódtak. Ma már nem erről,
hanem az úgynevezett „ház körüli” gazdálkodásról beszélünk.
A háztáji a településeken már elsorvadt, ennek a fő okát
abban látom, hogy számos önkormányzat olyan rendelkezést
hozott, miszerint nem lehet állatot tartani az adott településen.
Talán azért, hogy ne lehessen érezni a disznók, csirkék szagát…Ezzel
párhuzamosan ellepték az országot a multinacionális kereskedő
cégek, olyan mértékben, hogy azt gondolták a falusiak, ha már
állatot nem lehet tartani, akkor ezeknél a multiknál vásárolnak.
A zöldségtermesztést nem tiltotta meg senki, de már azzal is
kevesen foglalkoznak, mert a nagy áruházláncok a kényelmi
szempontokra is apellálnak. A kerteket pedig vagy elhanyagolják,
vagy jó esetben befüvesítik. Az is lényeges, hogy a multiknál
vásárolható kirívóan olcsó „gazdaságos élelmiszer”
pedig – s ezt egy kórházigazgató állítja – súlyos emésztőrendszeri
megbetegedéshez vezethet. Tehát a kis kertekben termett zöldség,
a háznál nevelt állat húsa sokkal egészségesebb.
Arról is hallottam, hogy többen a különféle EU-s mezőgazdasági
rendelkezések miatt hagytak fel az otthoni kertészkedéssel, állattartással.
–Elképzelhető. A létrejött
munkabizottságnak az is feladata, hogy megvizsgálja a termelésre
vonatkozó hazai és EU-s jogszabályokat. Tanulmányozni kell,
konkrétan mi a jogi akadálya a ház körüli gazdálkodásnak.
A ház körüli termelés beindításához elegendő csupán
politikai akarat, vagy anyagi forrás, jogszabályi változtatás
is szükséges?
–Azt
akarjuk elérni, hogy megfelelő jogszabályok szülessenek a
piacra termelés érdekében. Mindemellett kommunikációs kampányra
is szükséges lenne, hogy minél többen rájöjjenek, a kert, és
a még meglévő állattartásra alkalmas épület – felhasználható.
Természetes, hogy mindezt a lakosság akarata nélkül nem tudjuk
megvalósítani, önmagában kevés a kormányzati célkitűzés.
S úgy tudom, ahhoz nem kell jelentős anyagi forrás, hogy valaki
megművelje a kertjét. Én is ezt teszem, és csak a saját magam
által termesztett zöldséget eszem. Ha valaki eladásra is akar
termelni, akkor beléphet az integrációs csatorna, amire szintén
szükségünk van. Amikor a háztáji a fénykorát érte, akkor
volt a fénykora a sertéságazatnak is; 10 millió sertés volt
Magyarországon és annak fele a házaknál lévő ólakban. Most,
mikor nincs 3 millió sertés sem, látni kell, hogy ennek fő oka
az, hogy az eddig a háztájinál lévő sertéstartás szinte
teljesen felszámolódott.
Hány fő alatti településeken lehet jelenleg haszonállatot
tartani?
–Jelenleg az önkormányzatoknak nincsen állattartási
rendeletalkotási joguk. Így nem lehet megtiltani az állattartást.
Ezek után rögtön megkaptuk a vádat, hogy ezzel elérjük, hogy
a panelházakban lovakat tartanak. Ahol problémát jelenthet az
állattartás, mint például az üdülőterületeken, finomítunk
majd a jogszabályokon.
Mit tehet az a személy, aki szeretne ház körüli gazdálkodással
foglalkozni, úgy, hogy piacra termeljen, csak éppen nincs annyi
pénze, hogy baromfit, vagy sertést vásároljon? Juthat-e ilyen
esetben kedvezményes hitelhez?
–Először is minél több termelői piacra van szükség,
mert a „régi” piacokon termelőt alig lehet találni.
Jelenleg a piacokat a viszonteladók uralják, s a termelők csak
az eldugott kis részeken árulják portékájukat. Ezért újra
kell gondolni az őstermelő definícióját is, mert az összes
banánárus jelenleg őstermelő. Másodszor: még a nagyobb
termelők sem kapnak hitelt, hiszen a bankok nem kívánnak
foglalkozni a mezőgazdasággal. Valószínű, hogy azt az agárbankot,
ami jelen pillanatban szervezés alatt áll, ebbe a körbe is be
lehet vonni. Bizonyára a néhány sertés tartására vállalkozók
az integrátoroktól is kapnak segítséget, például az állatok
kihelyezésével. Az is felvetődött a bizottság ülésén, hogy
aki vállalja, hogy az önkormányzat konyhájára felneveli az állatot,
közmunkásként legyen elismerve.
Tehát az első stádium a ház kerüli gazdálkodás népszerűsítése?
–Nem, hanem az, hogy a bizottság meghatározza,
milyen keretek között végezhető ház körüli gazdálkodás,
és megteremtse az ahhoz szükséges jogszabályi hátteret. Ahol
régen volt háztáji gazdálkodás, ott dolgozott háztáji agronómus
is, aki segített a termelőknek szakmai kérdésekben. Jó lenne
ilyen státuszt bevezetni, de nincs olyan szervezet, aki a
foglalkoztató lehetne, így felvetődött, hogy az önkormányzatoknál
lehessen ilyen szakembereket alkalmazni. Tehát csak a keretek
meghatározása után következik a ház körüli gazdálkodás népszerűsítése.
Megfogalmaztak-e valamilyen hosszú távú célt, dátumok
és számok megjelölésével a háztájival kapcsolatban?
–A Vidékfejlesztési Minisztérium sertésstratégiájában
azt a célt tűztük ki, hogy a mostani 3 millió helyett újra 6
millió sertés legyen Magyarországon. Úgy gondolom, ehhez hozzájárul
a mostani program is. Ezen kívül semmilyen évekre, és mértékegységekre
lebontott célt nem tűztünk ki magunk elé. Már csak azért
sem, mert nem tudhatjuk, mennyit termelnek az emberek a ház körül.
A fő cél, hogy végre ne a falusi ember járjon a nagyvárosi
bevásárlóközpontokba élelmiszerért, hanem a vidék
Magyarországa állítsa elő az egészséges élelmiszert. Ez a
magyar nemzeti jövendő alapja.
Medveczky Attila
|