Függetlenség

2012.11.23.

A ház körüli gazdaság újraélesztéséért

A multiknál vásárolható kirívóan olcsó „gazdaságos élelmiszer” súlyos emésztőrendszeri megbetegedéshez vezethet

Az összes banánárus jelenleg őstermelő, ezért is újra kell gondolni az őstermelő definícióját a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa szerint. Örömteli dolog, hogy újra lesz háztáji Magyarországon, mert kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. A háztáji munkabizottság élén pedig Szabó Csaba miniszteri biztos áll.

Kezdjük egy kis mezőgazdasági históriával. Mikor virágozott hazánkban a háztáji termelés, és mikor, milyen okokból indult el a hanyatlása?

–Nem túl szerencsés a „háztáji” megfogalmazás, mert félreérthető, hiszen a háztáji gazdálkodás akkor virágzott, mikor még léteztek termelőszövetkezetek. Akinek a TSZ-ben volt földje, kapott egy kevés háztáji területet, ahol általában kukoricát termeltek. Emlékszem, mikor egy ilyen szövetkezetben dolgoztam, szinte senkit sem érdekelt a 400 hektár búza állapota, míg a 6 hektár háztáji kukoricáért sokkal jobban aggódtak. Ma már nem erről, hanem az úgynevezett „ház körüli” gazdálkodásról beszélünk. A háztáji a településeken már elsorvadt, ennek a fő okát abban látom, hogy számos önkormányzat olyan rendelkezést hozott, miszerint nem lehet állatot tartani az adott településen. Talán azért, hogy ne lehessen érezni a disznók, csirkék szagát…Ezzel párhuzamosan ellepték az országot a multinacionális kereskedő cégek, olyan mértékben, hogy azt gondolták a falusiak, ha már állatot nem lehet tartani, akkor ezeknél a multiknál vásárolnak. A zöldségtermesztést nem tiltotta meg senki, de már azzal is kevesen foglalkoznak, mert a nagy áruházláncok a kényelmi szempontokra is apellálnak. A kerteket pedig vagy elhanyagolják, vagy jó esetben befüvesítik. Az is lényeges, hogy a multiknál vásárolható kirívóan olcsó „gazdaságos élelmiszer” pedig – s ezt egy kórházigazgató állítja – súlyos emésztőrendszeri megbetegedéshez vezethet. Tehát a kis kertekben termett zöldség, a háznál nevelt állat húsa sokkal egészségesebb.

Arról is hallottam, hogy többen a különféle EU-s mezőgazdasági rendelkezések miatt hagytak fel az otthoni kertészkedéssel, állattartással.

–Elképzelhető. A létrejött munkabizottságnak az is feladata, hogy megvizsgálja a termelésre vonatkozó hazai és EU-s jogszabályokat. Tanulmányozni kell, konkrétan mi a jogi akadálya a ház körüli gazdálkodásnak.

A ház körüli termelés beindításához elegendő csupán politikai akarat, vagy anyagi forrás, jogszabályi változtatás is szükséges?

–Azt akarjuk elérni, hogy megfelelő jogszabályok szülessenek a piacra termelés érdekében. Mindemellett kommunikációs kampányra is szükséges lenne, hogy minél többen rájöjjenek, a kert, és a még meglévő állattartásra alkalmas épület – felhasználható. Természetes, hogy mindezt a lakosság akarata nélkül nem tudjuk megvalósítani, önmagában kevés a kormányzati célkitűzés. S úgy tudom, ahhoz nem kell jelentős anyagi forrás, hogy valaki megművelje a kertjét. Én is ezt teszem, és csak a saját magam által termesztett zöldséget eszem. Ha valaki eladásra is akar termelni, akkor beléphet az integrációs csatorna, amire szintén szükségünk van. Amikor a háztáji a fénykorát érte, akkor volt a fénykora a sertéságazatnak is; 10 millió sertés volt Magyarországon és annak fele a házaknál lévő ólakban. Most, mikor nincs 3 millió sertés sem, látni kell, hogy ennek fő oka az, hogy az eddig a háztájinál lévő sertéstartás szinte teljesen felszámolódott.

Hány fő alatti településeken lehet jelenleg haszonállatot tartani?

–Jelenleg az önkormányzatoknak nincsen állattartási rendeletalkotási joguk. Így nem lehet megtiltani az állattartást. Ezek után rögtön megkaptuk a vádat, hogy ezzel elérjük, hogy a panelházakban lovakat tartanak. Ahol problémát jelenthet az állattartás, mint például az üdülőterületeken, finomítunk majd a jogszabályokon.

Mit tehet az a személy, aki szeretne ház körüli gazdálkodással foglalkozni, úgy, hogy piacra termeljen, csak éppen nincs annyi pénze, hogy baromfit, vagy sertést vásároljon? Juthat-e ilyen esetben kedvezményes hitelhez?

–Először is minél több termelői piacra van szükség, mert a „régi” piacokon termelőt alig lehet találni. Jelenleg a piacokat a viszonteladók uralják, s a termelők csak az eldugott kis részeken árulják portékájukat. Ezért újra kell gondolni az őstermelő definícióját is, mert az összes banánárus jelenleg őstermelő. Másodszor: még a nagyobb termelők sem kapnak hitelt, hiszen a bankok nem kívánnak foglalkozni a mezőgazdasággal. Valószínű, hogy azt az agárbankot, ami jelen pillanatban szervezés alatt áll, ebbe a körbe is be lehet vonni. Bizonyára a néhány sertés tartására vállalkozók az integrátoroktól is kapnak segítséget, például az állatok kihelyezésével. Az is felvetődött a bizottság ülésén, hogy aki vállalja, hogy az önkormányzat konyhájára felneveli az állatot, közmunkásként legyen elismerve.

Tehát az első stádium a ház kerüli gazdálkodás népszerűsítése?

–Nem, hanem az, hogy a bizottság meghatározza, milyen keretek között végezhető ház körüli gazdálkodás, és megteremtse az ahhoz szükséges jogszabályi hátteret. Ahol régen volt háztáji gazdálkodás, ott dolgozott háztáji agronómus is, aki segített a termelőknek szakmai kérdésekben. Jó lenne ilyen státuszt bevezetni, de nincs olyan szervezet, aki a foglalkoztató lehetne, így felvetődött, hogy az önkormányzatoknál lehessen ilyen szakembereket alkalmazni. Tehát csak a keretek meghatározása után következik a ház körüli gazdálkodás népszerűsítése.

Megfogalmaztak-e valamilyen hosszú távú célt, dátumok és számok megjelölésével a háztájival kapcsolatban?

–A Vidékfejlesztési Minisztérium sertésstratégiájában azt a célt tűztük ki, hogy a mostani 3 millió helyett újra 6 millió sertés legyen Magyarországon. Úgy gondolom, ehhez hozzájárul a mostani program is. Ezen kívül semmilyen évekre, és mértékegységekre lebontott célt nem tűztünk ki magunk elé. Már csak azért sem, mert nem tudhatjuk, mennyit termelnek az emberek a ház körül. A fő cél, hogy végre ne a falusi ember járjon a nagyvárosi bevásárlóközpontokba élelmiszerért, hanem a vidék Magyarországa állítsa elő az egészséges élelmiszert. Ez a magyar nemzeti jövendő alapja.

Medveczky Attila