vissza a főoldalra

 2012.11.30. 

A törvénytervezet megerősíti az őstermelőket, a családi gazdaságokat

A földtörvénnyel véget vetünk a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak

Az új földtörvénnyel a középbirtokokat kívánja támogatni a kormány, a kisebbeknek pedig lehetőséget teremtene a felzárkózásra. A kabinetnek nem célja a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők e nélkül is tudnak boldogulni. A földtörvény tervezete viszont több szervezetnek és kormánypárti képviselőnek sem tetszik. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

 Tisztelt miniszter úr! Mind Orbán Viktor miniszterelnök úr, mind ön azt nyilatkozta, nem akarnak a nagyobb gazdaságokon tovább segíteni. Úgy látszik, a kritikusok ezt nem hiszik el. Bencsik János fideszes képviselő szerint ez a törvénytervezet minden előremutató szabályozási eleme ellenére, ebben a formájában megerősíti a hazai nagybirtokosok és bérlők kiváltságos helyzetét, miközben korlátozza az őstermelők, egyéni gazdálkodók és családi gazdaságok birtokszerzési lehetőségét. Mi erről a véleménye?

 – Téves az az elképzelés, hogy az új földtörvény a nagygazdaságoknak kedvezne. Az agrárközéposztály megerősítését tűztük ki célul. A földtörvény sokkal többet jelent, mint a nagyüzem - kisüzem ellentétpár. Sajnos sokan leragadtak mégis ennél a kérdéskörnél. Minden oldalról támadnak minket, próbálják satuba szorítani a javaslatot. A természetes fejlődést én azonban inkább az arany középútban látom. A törvénytervezet megerősíti az őstermelőket, az egyéni vállalkozókat, valamint a családi gazdaságokat a meghatározott felső birtokhatárig, az előbbiek sorrendjében 50-, 300-, és 500 hektárig.  A társas gazdaságok elméletileg korlátlan birtokmérettel rendelkeznek. Számukra a felső birtokhatár ezentúl kevesebb, mint fele, 1200 hektár lesz, amelybe azonban nem számít bele a tagjaiktól bérelt föld. Ez is mutatja, hogy a kis- és közepes agrárvállalkozások kívánjuk eltolni a hangsúlyt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2010 évre vonatkozó tesztüzemi adatai szerint az árutermelői körbe tartozó egyéni gazdaságok, őstermelők, egyéni vállalkozók és családi gazdaságok átlagos birtokmérete alig több mint 30 hektár volt, a valamivel több, mint 17 ezer regisztrált családi gazdaságé pedig nem érte el a 60 hektárt. Látható, hogy az említett vállalkozási formáknak van még bőven kifutási lehetőségük a birtoknagyság tekintetében. Az egyéni gazdálkodói kör mindegyike egy magasabb birtokkategóriába léphet, ha kimerítette a megelőzőt és növelni tudja a földterületét. Ennek ugyanis – ellentétben az említett állítással - semmilyen jogi akadálya nincsen. A törvényjavaslat bírálói a legtöbb esetben nem vesznek figyelembe egy igen fontos szempontot, ezért javaslom, a bírálók alaposan olvassák el a törvénytervezetet. Példának okáért azt, hogy az eltérő vállalkozási formák pusztán a birtokkategóriák alapján nem ítélhetők meg. Azok önmagukban az elővásárlási -, és elő haszonbérleti jogon túl nem sokat jelentenek. Itt a lényeg az lesz, hogy az említett vállalkozási formákhoz a jövőt illetően milyen gazdaságpolitikai – vélhetően elsősorban adózási, kisebb mértékben támogatási – preferenciarendszer társul majd.  De mindent a maga idejében. Először a földforgalmazásról, valamint az üzemszabályozásról szóló törvényeknek kell megszületnie. Az 1200 hektáros birtokhatár azért sem növelhető tetszőlegesen, mert egyáltalán nem biztos, hogy az adott körzetben lesz-e olyan földtulajdonos, akinek a társaság üzemi központja 20 km-es körzetében vannak földjei és az adott társaság fel tudja majd venni a tagjai közé.

 Ángyán József pedig egyenesen azt állította, hogy a felelős politikai elit szövetkezett a spekulatív tőke embereivel. Nem kérte miniszter úr, hogy a képviselő bizonyítsa állításait?

 – Képviselőtársam folyamatosan oligarchákról és spekulatív tőkéről beszél, de soha nem mondja el, kikre is gondol valójában. A nemzeti ügyek kormányának céljai azonban világosak és egyértelműek. A földtörvénnyel véget vetünk a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. A szocialista kormányok ideje alatt csak elvben létezett birtokpolitikai stratégia, a valóságban nem. Káosz és összevisszaság uralkodott a földeken. A családi gazdálkodóknak esélyük sem volt arra, hogy földbérletre pályázzanak. Ezzel szemben mára sikerült elérnünk, hogy az ország valamennyi megyéjében megsokszorozódott a földhasználók száma. Csongrád megyében ma már 45-ször többen művelnek a földeket, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vas megyében és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma. Soha egyetlen kormány sem hirdetett meg ilyen nagy területre haszonbérleti pályázatot, mint a jelenlegi, soha nem tudtak a családi gazdálkodók ennyi állami földet bérelni, mint most. A sikeres haszonbérleti pályáztatás döntő lépés ahhoz, hogy a vidék életében alapvető és gyökeres fordulat következzen be. Termelők ezrei kapnak lehetőséget, hogy bővítsék gazdaságukat. Közös célunk, hogy a magyar vidék versenyképes legyen, és biztos megélhetést nyújtson a mezőgazdaságból élőknek. A birtokpolitikánkat a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában, valamint az annak végrehajtásául szolgáló Darányi Ignácz tervben rögzítettük és nyilvánosságra hoztuk. Ezzel összhangban a törvényjavaslat elősegíti az őstermelők birtokszerzését, a számukra méltányos jövedelem elérését. Az őstermelők kisebb birtokainak a jövője biztosított, a kormányzat támogatja középbirtokká fejlesztésüket. Ezek világos és egyértelműen pozitív intézkedések a magyar vidék érdekében.

 A Kisgazda Polgári Egyesület–Kisgazda Polgári Szövetségpárt országos elnöke, Turi –Kovács Béla szerint néhány pontban feltétlenül módosítani kell a földtörvény-tervezetet, mert nem minden esetben felel meg a falvakban élők érdekeinek. És szakmává kell tenni a földművelést. Ezt mennyire tartja jogos kifogásnak?

 –A törvényjavaslat vitája még nem zárult le, így Túri – Kovács Béla, illetve az általa képviselt szervezet is nyújthat be módosító javaslatokat. A képviselő véleményével vitatkoznék, amely szerint a szóban forgó törvényjavaslat nem mindenben felel meg a falvakban élők érdekeinek. Ezeregyszáz éves vita zárul le ezzel, és megszületik a hazai mezőgazdaság alaptörvénye, amely nemzeti kincsünk, a magyar föld védelmét szolgálja. A törvényjavaslat az említett két minisztériumi dokumentummal összhangban éppen a vidéken élők helyzetét kívánja jobbá tenni. Helyre kell állítanunk a vidéki élet becsületét, vonzerejét és gazdasági alapjait, hogy újra büszkeség és öröm legyen vidéken élni. A cél az, hogy hazánk mezőgazdasága sok családnak tudjon megélhetést biztosítani. Ehhez a munkához várom a képviselő úr konkrét módosító javaslatait.

 Melyek azok a kérdések, melyek megoldásra várnak még az új földtörvény-tervezetben?

 – Elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozó társas gazdaságok felső birtokhatárát kívánjuk újragondolni, valamint a törvényjavaslatban lévő foglalkoztatási előírásokat és kötelezettségeket meg kell fontolni. Hiszen vannak, akik nem rendelkeznek ugyan szakvégzettséggel, ám több évtizedes mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Mindkét kérdéskörben kompromisszum-készek vagyunk. Meggyőződésem, hogy a problémákat a társas gazdaságok számára is megnyugtató módon még idejekorán meg fogjuk oldani.

 A minisztérium harcot hirdetett a zsebszerződések ellen is, de a civil tiltakozók szerint a földtörvény tervezett szabályai nem biztosítják valamennyi fajta zsebszerződés felszámolását. És így 2014-től akár egymillió hektár termőföld feletti rendelkezés veszhet el. Számoltak ilyen kritikára?

 – A zsebszerződések elleni harc jogszabályi színterét nem a földforgalmazásról szóló jogszabályban kell keresni. Az azt megakadályozó törvényi előírások az általunk módosított Büntetőtörvénykönyvben találhatóak meg. Ennek megfelelően, akik a zsebszerződésekben vevőként vagy eladóként szerepelnek egytől öt évig terjedő börtönbüntetésben részesülnek. Annyiban tartozik a földtörvény keretei közé ez a kérdés, hogy a zsebszerződéssel eddig kilopott földek visszaszerzése is határozott célja a javaslatnak. Ugyanis bár újakra nincs lehetőség, de a régi zsebszerződéseket is ellenőrzés alá vesszük, és megszüntetjük.

 A Die Presse szerint a külföldiek földszerzésének akadályozása mögött nem annyira nacionalista túlbuzgóság, hanem inkább az állhat, hogy a földek bérbeadása Magyarországon adómentes jövedelemnek minősül, és így a mezőgazdasági befektetések rendkívül vonzóak. A szerző médiajelentésekre hivatkozik, melyek szerint a magyar parlamenti képviselők 58 százaléka rendelkezik termőfölddel, melyet bérbe ad. Mindez elég súlyos vád. Tudnak valamit tenni ellene?

– Mi magyarok hozzászoktunk már, hogy külföldről szeretnék megmondani nekünk, hogy mit is kellene csinálnunk a saját hazánkban. Most éppen a nemzeti kincsünkkel, a földdel kapcsolatban teszik ezt. Számtalan írás és nyilatkozat jelenik meg arról, hogy a magyar szabályozás a nemzetközi joggal nincs összhangban, sértjük az unió tagállamainak érdekeit. Szomorú, hogy vannak politikusok és sajtómunkások, akik idehaza üdvözlik ezeket a nyilatkozatokat. Köszönjük, de tudjuk a dolgunkat. A rengeteg kritika is mutatja, hogy jó úton járunk. A földtörvény tervezete az egyik legfontosabb nemzeti kincsünket, a magyar földet védi. Nemzeti érdekek megóvására esküdtünk fel: az új jogszabály tervezet visszatükrözi Magyarország nemzetstratégia érdekeit, összhangban van az Alaptörvénnyel, valamint korszerűen illeszkedik az Uniós szabályozáshoz. A jogszabály célja, hogy a föld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerüljön, megakadályozza a külföldiek termőföldszerzését. A Kormány ugyanazokat a mechanizmusokat alkalmazza majd, mint Franciaország és Ausztria. Mindamellett én nem rendelkezem olyan kimutatással, és gondolom a Miniszterelnök úr sem, hogy a Magyar Országgyűlés képviselőinek hány százaléka rendelkezik földdel. Kíváncsian várjuk, a Die Presse mikor ad arról hírt, mikor ad hírt arról, hogy az osztrák képviselőknek mennyi földje van.

 A földtörvénnyel önök súlyos érdekeket sértenek?

 – Lehet, hogy egyesek jogtalan érdekeit igen, de jogosakat, amelyek a társadalom túlnyomó többségének az igazságérdekével találkozik, semmi esetben sem.

 Elképzelhetőnek tartja, hogy átdolgozzák a beterjesztett földjogi szabályozást?

 – Fő irányokban nincs okunk változtatni. A föld azé, aki megműveli! Amint arra korábban utaltam, bizonyos részeit a törvényjavaslatnak módosíthatjuk, kompromisszum készek vagyunk. Teljes átdolgozást igénylő változtatásokra nem gondolom, hogy szükség lenne. A nemzetérdekű földtörvény a magyar mezőgazdaság gránit-szilárd fundamentuma lesz.

 Engedje meg, hogy egy másik témát vessek fel. Miniszter úr a tejtermelés támogatásának fontosságáról beszélt egy dabasi állattartó telep október 26-i átadásán. Milyen eszközökkel kívánja a kormány támogatni ezt az ágazatot?

 –Azok a tejtermelő gazdálkodók, akik 2010-ben támogatási kérelmet nyújtottak be az állatjóléti támogatásra, a támogatási időszak 5 éve alatt évente maximum 129 euró támogatásban részesülhetnek állagegységenként. Ez a támogatás állategység alapú, kompenzációs támogatás. Egy vagy több kiegészítő támogatás az alaptámogatással együtt igényelhető, takarmányozási illetve állategészségügyi többletvállalások esetén. A támogatásban jelenleg 589 tejtermelő gazdaság vesz részt, akik a támogatási időszak első évében közel 7 milliárd forint támogatást kaptak.

 Milyen feltételekkel pályázatnak a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére?

 – Azok a gazdák pályázhatnak, akik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásában szereplő állattartó telepet működtetnek, és az üzemük mérete meghaladja 4 EUME-t (európai méretegység). A hozzájárulás mértéke az elszámolható kiadások 40-60 százaléka lehet. A támogatást az állattartó telepek bővítésére, a takarmányozási és a műszaki színvonal, az állategészségügyi és az élelmiszerbiztonsági feltételek, az infrastruktúra, valamint a munkakörülmények javítására lehet felhasználni. A forrás azt is elősegíti, hogy a telep megfeleljen a trágya elhelyezését szabályozó uniós előírásoknak.

 A lapok a Gyulai Húskombinát csődjéről is cikkeznek. Mit tud tenni a tárca annak érdekében, hogy megmaradjanak a munkahelyek?

 – Békés megye a jó minőségű földjei és az ebből következő magas kukorica hozamai miatt mindig az ország legjelentősebb sertéstenyésztő, hizlaló megyéjének számított. Az 1970- es évek végén, és az 1980-as évek elején a megyében 1 milliót meghaladó hízott sertést állítottak elő, amelyből a Gyulai Húskombinátban, és annak békéscsabai gyárában 650 ezer darabot vágtak le és dolgoztak fel. A húskombinát az egyik legrégebbi magyar húsüzem, amely értékes termékeket állít elő. Tevékenysége a nemzetgazdaság szempontjából is fontos. Az a célunk, hogy megmaradjanak itt a munkahelyek, és a környékbeli gazdák számára továbbra is felvevőpiacot jelentsen a kombinát. Emiatt a céget kiemelt jelentőségű vállalattá minősítettük, ami azt jelent, hogy a csődbe jutott kombinát felszámolását az állam végzi. Ennek során mindent el fogunk követni, hogy a vállalat piacképes részei megmaradjanak. Sajnálom, hogy a kombinát ilyen helyzetbe jutott, de látok esélyt arra, hogy valamilyen más formában, esetleg más üzemméretben tovább működjön. A helyzetük korántsem egyedi. A takarmány- és energiaárak jelentősen megemelkedtek, ezt pedig a fogyasztói árak csak részben követték. Másrészt, éppen a jelentősen megemelkedett kukorica, takarmánybúza és árpa árak következtében igen sok sertéstenyésztéssel és hízlalással foglalkozó gazdaság számolta fel a telepét. A pontos helyzetképhez mindenesetre alaposabb elemzés szükséges. Erre a felszámolási eljárás során nyílik majd lehetőség.

 Hazánk egyre több új piac felé nyit. Egyre több keleti ország képviselőjével tárgyalt a tárca. Szeptember elején pedig környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötöttek Irakkal. Mi ennek a lényege?

 – A magyar-iraki környezetvédelmi és vízügyi együttműködés szélesítése a cél. Magyarország számára nagyon fontosak a közel-keleti térséggel fenntartott kapcsolatok, az együttműködés az arab országokkal, így az Iraki Köztársasággal is. A két ország szakértőinek a feladata lesz, hogy kidolgozzák a további együttműködés keretéül szolgáló kétoldalú megállapodást a környezetvédelmi és vízügyi együttműködés kiszélesítésére. Számtalan ehhez hasonló agrárdiplomáciai sikert értünk el az elmúlt két évben. Alig három hónapos tárgyalássorozat eredményeként 126 magyar húsüzem és három tejfeldolgozó kapott orosz piacokra érvényes exportengedélyt. Az előző kormány idején mindössze harminc ilyen cégünk volt. A Nemzeti Kormány hivatalba lépése óta folyamatosan nő az Oroszországba irányuló kivitel, tavaly az előző évinél 21 százalékkal több terméket exportáltunk. A magyar-kínai kapcsolatok is jól alakultak. A kutatóintézetek közti együttműködés, és az agrárkereskedelem is bővült, a kínaiakat érdekli a szarvasmarha embrió export, a mangalica és a magyar lótenyésztés is. Több lábon kell állnia az agrárkivitelnek, amiben kiemelt szerepe lehet a keleti piacoknak.

Medveczky Attila