|
 2012.11.30.
Arab-Magyar Gazdasági Fórum, mint a
keleti nyitás új fejezete
Az első visszajelzések nagyon pozitívak, az üzletemberek várják
a folytatást
November
13-án véget ért a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az
Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által szervezett 1. Arab-Magyar
Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvényen, melyet Orbán Viktor
miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági
államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke
nyitott meg, 16 országból 200 arab és ugyanennyi magyar üzletember
vett részt.
Milyen céllal rendezték
meg ezt a kétnapos találkozót? –kérdezem Dobos Erzsébettől
a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökétől.
–Ez volt az első
Arab-Magyar Gazdasági Fórum, ehhez hasonló rendezvényre még
nem volt példa. Tizenhat arab országból 200 üzletember érkezett
hazánkba, s nekik ugyanennyi magyar üzletemberrel volt lehetőségük
találkozni. Az elsődleges cél az volt, hogy az arab világból
érkezők valós prezentációt kapjanak Magyarországról, a
magyar cégekről, befektetési lehetőségekről, üzleti környezetről.
A másodlagos cél pedig, hogy konkrét cégekkel, vállalkozókkal,
beruházási lehetőségekkel ismerkedjenek meg vendégeink, és
induljanak el a tárgyalások. Az első visszajelzések – mindkét
részről sok résztvevő véleményét kértük ki – nagyon
pozitívak, hiszen a fórum során több mint 150 kétoldalú,
konkrét üzleti tárgyalást folytattak a konferencia arab és
magyar részvevői.
Tehát nem csak előadások hangzottak el, hanem arra is
volt lehetőség, hogy megismerkedjenek egymással a magyar és az
arab világ vállalkozói.
–Amikor egy évvel
ezelőtt nekiláttunk a szervezésnek, már akkor úgy döntöttünk,
hogy nem csak előadásokat tartunk a közönségnek, hanem
lesznek konkrét tárgyalási lehetőségek. Az arab vendégek nem
is a „klasszikus”, a prezentációs előadásokat kérték,
hanem az ún. panelbeszélgetéseket. Erre egy példa: az élelmiszeripar
témáján kívül három magyar és három arab szakember és a
vendéglátók közlik a befektetési és az export lehetőségeket.
Ezekre a helyszínen máris reagálhatott az arab fél. Öt különböző
kiemelt ágazatban (mezőgazdaság, biotechnológia és élettudományok,
ICT és elektronika, megújuló energiák, turizmus) került sor
ilyen panelbeszélgetésekre, még a konkrét befektetési lehetőségekről
is beszéltek. De ezekről nem csak a konferencián értesülhettek
– ahol nyomtatott anyagban is bemutattunk közel 90 beruházási
lehetőséget, melyek együttesen 1,97 milliárd eurót vonzhatnak
Magyarországra -, hanem előzetesen a fórum weblapjáról is letölthették
az érdeklődők. Így sokkal felkészültebben érkezhettek
Magyarországra, és már konkrétumokról eshetett szó.
Mi az ismerve az arab térséggel folytatott gazdasági tevékenységünknek,
mert erről nem lehetett sokat hallani…
–Az ok egyszerű,
mert nem volt szoros gazdasági kapcsolat. A térségbe irányuló
export sem túlságosan magas; a teljes magyar export kb. 3% irányul
az arab országokba. Ráadásul a 22 ország közül négybe irányul
az export döntő hányada. A cél az volt, hogy konkrét üzleti
lehetőségeket hozzunk össze, olyanokat, amik ún. középméretű
vállalkozásokat érintenek, ill. mutassunk be olyan lehetőségeket,
melyek a nagyvállalkozókat érintik. Kormánynak számos Európán
kívüli országgal léteznek gazdasági vegyesbizottsági
kapcsolatai, ami azt jelenti, hogy meghatározott időn belül találkozik
a két ország gazdasági vezetése, és megtárgyalja a közösen
megvalósítható gazdasági együttműködésekről szóló lehetőségeket.
A vegyesbizottsági kereteken belül azok a cégek, melyek érdeklődtek
az adott társág iránt ,kimehettek a tárgyalásokra. További célunk,
hogy országokra lebontva vizsgáljuk meg a lehetőségeket. Akár
úgy, hogy magyar cégeket viszünk ki üzletember-találkozóra,
akár az adott országból érkezik hozzánk delegáció.
Melyek azok a magyarországi
előnyök, melyeket fel tudunk mutatni az arab világnak?
–Számukra nagyon lényeges,
hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és így hazánkon
keresztül elérhetik az unió piacát, ahol akár 500 millió
fogyasztónak tudnak árut, vagy szolgáltatást kínálni. Szintén
fontos, ha disztribúciós központot létesítenek Magyarországon,
akkor a hazánkba történő behozatallal már meg kell felelniük
az EU-ban érvényes szabályozásnak. Földrajzi elhelyezkedésünk
kapcsán akár logisztikai központokat is létrehozhatnak nálunk
nem csak a már előbb említett EU, hanem a Balkán piacai felé
is. Tehát Magyarország piacszerzés, és árutovábbítás
szempontjából is fontos célpont lehet.
Maga a Nemzeti Külgazdasági
Hivatal a motorja lenne az együttműködésnek? S továbbgondolva
a feladatokat; az állami szerepvállalás meddig érne el a
gazdasági kapcsolatkötésben?
–Normális esetben a
gazdasági kapcsolatok létrehozásánál az állam szerepe csak
bizonyos határokig tarthat. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a
lehetőséget biztosítja a vállalkozások számára. Ilyen segítség
az, hogy az arab fórum esetében a magyar vállalkozóknak nem
kellett kiutazniuk a térségbe ahhoz, hogy találkozzanak 16 ország
meghatározó gazdasági döntéshozójával. A Nemzeti Külgazdasági
Hivatalnak, mint kormányzati szervnek addig tart a hatásköre,
amíg ezeket a rendezvényeket megszervezi a vállalkozásoknak
– ez lehet tömeges méretű, de kérésre egyéni is. A magyar
cégek is a kezdeti lépésekben igénylik a segítséget tőlünk.
Alapfeladatunk, hogy a magyar cégek külföldi exportját segítsük,
s hogy a külföldi befektetőket hazánkba hozzuk, tehát ebben
az értelemben a motorja vagyunk az együttműködésnek. A magyar
gazdaság számára kiemelten fontos olyan új piacok, régiók
fellelése, amelyekkel a szorosabb együttműködés támogatni
tudja hazánk tartósan magas exportnövekedését és külkereskedelmi
többletének fennmaradását. Ennek jegyében tevékenykedik
Hivatalunk is, s ennek szellemében zajlott az 1. Arab-Magyar
Gazdasági Fórum is – sikerrel.
Medveczky
Attila
|
