vissza a főoldalra

 2012.11.30. 

Erős vajdasági érdekképviselet

Az MNT fő feladata, hogy a törvénynek érvényt szerezzen, és az asszimilációs folyamatok leállítása

Újvidéken olyan demográfiai változások következtek be az elmúlt 50-60 évben, hogy a magyarság egy jelentős számú közösségből 4%-os kisebbséggé vált. Az MNT lényeges feladata, hogy a törvénynek érvényt szerezzen, másrészt ezeket a demográfiai, asszimilációs folyamatokat a rendelkezésére álló eszközökkel leállítsa.

 Az 1944-1948 között a Vajdaság településein elkövetett gyilkosságokkal és más megtorlásokkal kapcsolatos kutatások az Magyar Nemzeti Tanács felügyelete alatt folynak. Szakmai, vagy más felügyeletről van szó? – kérdeztem a halottak napi szabadkai megemlékezést követően dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT)elnökét.

 –A II. világháború végén és a titói rendszer elején elkövetett atrocitások és megtorlások kérdése hivatalosan annak az akadémiai vegyesbizottságnak a munkájába, hatáskörébe tartozik, amelyet a szerb és a magyar akadémia hozott létre. Ugyanakkor beigazolódott és bebizonyosodott azoknak a félelme, akik egyszerűen úgy érezték, nincs igazi intézmény a kutatások mögött; főleg a szerbiai oldalon. Olyan intézmény pedig abszolúte nem létezik, amelyik szívügyének és érdekének tekinti azt, hogy ebben a vonatkozásban haladjanak a dolgok. Innen jött az ötlet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács lépjen be a folyamatba, természetesen nem szakmai szervezetként, és nem azért, mert kiválthatná a történészek, a levéltárosok munkáját, hanem olyan grémiumként, amelyik közvetíthetne a magyar kormányzat és az itteni szakmai közösség között. Szerepünk a közvetítésen kívül főleg az, hogy legitim intézményként biztosítsuk a feltáró munkának támogatást. Ugyanakkor az alánk tartozó intézményrendszer, s itt elsősorban az általunk alapított Vajdasági Magyar Művelődési Intézetre gondolok, alkalmas a kutatás lebonyolítására, s arra, hogy jogviszonyba kerüljön a kutatókkal, illetve hozzáférhetővé tegye a kutatási anyagokat. Így alakult ki, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, intézményrendszere felhasználásával. ún. ernyőszervezete lett az adott kutatásnak. Nincs revizori szerepkörünk, de mivel motiváltak vagyunk a kutatási eredmények megismertetésében, gondolom, jól működik a kutatómunka az MNT felügyelete alatt.

 Szabadkára tartva hallgattam a rádióban, hogy a Magyar Nemzeti Tanács el szeretné érni, hogy a vajdasági utcák és terek elnevezései őrizzék meg a magyar nemzeti közösség identitását, sajátosságait. Ennek megvalósításához elegendő „csupán” a politikai akarat?

 –Az MNT törvény által garantált közjogi jogosítvánnyal rendelkezik ebben a folyamatban. Eszerint a magyarok által lakott területen nem lehet úgy közterületet elnevezni, hogy az MNT ezzel kapcsolatban ne foglaljon állást. Ebben a témában az adott önkormányzat nem teljesen önállóan dönt, mert nekünk is van beleszólásunk, sőt az államigazgatás, a minisztérium és a tartományi közigazgatás is megvétózhatja a döntéseket. Mi azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés olyan utcanév módosítási javaslat jut el hozzánk, amelynek magyar jellege lenne. Tehát változnak az utcanevek, de még a magyarok által lényeges számban lakott területeken is alig van olyan eset, mikor magyar személyiséget, magyarsághoz kötődő eseményt javasolnának. A beadott javaslatok többnyire nem sértik a magyarságot, nemzeti öntudatunkat, csak éppen nincs köze a magyar közösséghez. Tehát pl. nem olyan emberekről akartak utcát elnevezni, akiknek közük volt a trianoni döntéshez. Ez adta az ötletet, hogy lépnünk kell … Azt javasoltuk, hogy minden olyan politikai szervezet, párt vagy civil szervezet, amely a Magyar Nemzeti Tanácsban részt vesz, próbáljon kezdeményezni. Tehát az önkormányzatokban legyenek javaslatok magyar utcanevekre.

 Október közepén lehetett olvasni a Magyar Szóban arról, hogy az újvidéki városi vezetőség tizennégy oktatási és három művelődési intézmény esetében megsértette a nemzeti tanácsokról, az oktatás alapjairól és a művelődésről szóló jogszabályok kinevezésekre vonatkozó rendelkezéseit. Azóta változott-e a helyzet?

 –Változott, és hála Istennek, pozitív irányban. Nagyon rosszul indult a kapcsolatunk az új összetételű újvidéki városi vezetéssel – nem mintha az előzővel teljes mértékben elégedettek lettünk volna. És valóban 14 magyar érdekeltségű intézményben cserélték le a vezetőket. Amikor erről értesültünk, nem csupán tiltakoztunk, hanem bejelentettem, hogy bíróságon kérem a jogellenes döntések megsemmisítését, mert megkerülték a nemzeti tanácsot az említett kinevezésekben, s mindez törvénytelen. Vagy a fenyegetések miatt, vagy a zentai bírósági perek tudatában az újvidéki városvezetés visszakozott, és közölte, hogy indirekt eljárási mulasztást követtek el, és záros határidőn belül kijavítják a törvénytelen döntéseket, sőt a Magyar Nemzeti Tanácsnak olyan jogosítványait is elismerik, amelyeket egyébként a törvény nem szavatol. Október 29-én találkoztam az újvidéki városvezetéssel, és megegyeztünk abban, hogy az összes jogszabályellenes döntésüket megváltoztatják, és azt általunk javasolt magyar képviselőket beválasztják az igazgatóbizottságokba, iskolaszékekbe. Ez egy igen pozitív gesztus, és remélem, új fejezetet nyithatunk az együttműködésben.

 Sok vajdasági városban kisebbségbe szorultak a magyarság képviselői. Valóban arról van szó, hogy az új szerb városvezetések nem ismerik a jogszabályokat, vagy kipróbálják azt, mennyit tűr el a magyarság?

 –Mindkettőre van példa. Az is gondot jelent, hogy az egész kisebbségi problematika sokakban nem tudatosul. Újvidéken pl. olyan demográfiai változások következtek be az elmúlt 50-60 évben, hogy a település nagyváros lett, és közben ebben a nagyvárosban a magyarság egy jelentős számú közösségből 4%-os kisebbséggé vált. Maga a folyamat Pozsonnyal hasonlítható össze. Az MNT fő feladata, hogy a törvénynek érvényt szerezzen, másrészt ezeket a demográfiai, asszimilációs folyamatokat a rendelkezésére álló eszközökkel leállítsa. S ha már az önkormányzatokról esik szó, meg kell említeni, hogy Szabadkán is pozitív változásnak vagyunk a tanúi, mert 2010 és 2012 közt a legnagyobb magyar pártot kizárták a városvezetésből, és az MNT-ére úgy tekintettek, mint a Vajdasági Magyar Szövetség befolyása alatt álló testületre, ezért megpróbáltak minket sok helyről kiszorítani. Október 30-án viszont már olyan döntéseket hozott a szabadkai képviselőtestület, melyek teljes egészében figyelembe vették az MNT észrevételeit; a pótköltségvetésben jelentős eszközüket különítettek el a magyar intézmények számára.

 Elnök úr említette a Vajdasági Magyar Szövetséget, aminek képviselői benn ülnek az ország parlamentjében. Bizonyára nagyon fontos, hogy aki a magyar közösséget települési, tartományi, országos szinten képviseli, jártas legyen a közigazgatás, a jog világában. Az MNT szervez ilyen képzéseket?  

–Közösségünk szellemi és szakmai kapacitásai nagymértékben meghatározzák, hogy mit tudunk jogos sérelmeink közül orvosolni, hol tudunk áttörést elérni, milyen hatékonyan tudjuk intézményrendszerünket felépíteni és működtetni. Éppen ezért az MNT-ben 2010 óta építjük ki a saját adminisztratív kapacitásainkat, szakmai képzéseinket. Lényegesnek tartjuk, hogy az általunk delegált képviseleti tagok, igazgatók, iskolaszéki tagok felkészült emberek legyenek jogi és közigazgatási szempontból is, amellett, hogy tudják, mi a feladatuk, az általunk meghozott öt fejlesztési stratégiát az adott terület vonatkozásában ismerjék, mikor a magyar közösséget képviselik. Fontos, hogy a magyar érdekérvényesítés szervezetten, egymás kezdeményezéseit nem kioltva, hanem támogatva az MNT „ernyője alatt” működjön.