2012.10.05.

A kedvezményekkel háláljuk meg nézőink hűségét

Családi színházlátogatásra szeretnénk buzdítani a közönséget

Több mint 200 előadás, 200-zal több bérlet, mint egy évvel korábban és rengeteg felejthetetlen élmény – ez jellemezte a 2011/2012-es színházi évadot Kaposvárott. A múlt évad értékelésére és a mostani bemutatására Rátóti Zoltánt, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóját kértük.

Kezdjük egy aktualitással. Szeptember 15-én zárult a Vidéki Színházak Fesztiválja, melyen idén kilenc nap alatt 12 előadást láthatott a budapesti közönség. A kaposvári Csiky Gergely Színház – egyedüliként – dupla előadást játszott a nagy érdeklődésre való tekintettel Schwajda György A szent család című komédiájából. A legjobb színésznőnek járó elismerést Lázár Kati kapta A szent család főszerepében nyújtott alakításáért. Amikor ön igazgató lett, voltak akik a hajdani „kaposváriasságot” siratták. A közelmúlt sikere azt bizonyíthatja, hogy a kaposvári színház újra reflektorfénybe került?

–Ezt korai lenne kijelenteni. Ha ön ezt így látja, annak nagyon örülök. Kinevezésem óta – hol jó, hol rosszindulattal – nagy figyelemmel kísérik a színház munkáját. Még el sem kezdtem az igazgatást, de máris többen számon kérték tőlem a sokat emlegetett Kaposvár-jelenséget. Azt a jelenséget, ami elég rég óta nem is létezik.

Akkor most térjünk rá az elmúlt évad előadásaira. Azt mondják, hogy a Pán Péter, mint ún. családi előadás, igen nagy sikert aratott.

–Szeretnénk családi színházlátogatásra buzdítani a közönséget. Ezt egy évad alatt, egy kísérlettel nem lehet elérni. Nemrég volt a bemutatója Szabó Magda Tündér Lalájának. A cél, hogy erre a szép, látványos darabra a szülőket is becsábítsuk a gyerekekkel együtt. Tehát nem adtuk fel a szándékunkat, hogy az ifjúsági előadásokat konvertáljuk családi színházlátogatássá.

A színház honlapján látom, hogy Tündér Lala- rajzpályázatot hirdetnek, amit én nagyon jónak, kedves ötletnek találok…

–Reményeink szerint ez a pályázat népszerűsíti az előadást.

Volt egy érdekes darabjuk, ez Kay Pollak - Matuz János Amint a mennyben c. misztériumjátéka. Nem volt rizikós ennek a bemutatása?

–Többen látták a darab svéd , Oscar-díjra jelölt filmváltozatát. A történet nagyon megragadó, felkavaró, miközben egy kis település életét mutatja be. Az ott élők mindennapjait. A kisvárosba érkezik egy idegen, és ez konfliktusokat generál. A sztori egyszerűen elmesélhető, de mégis misztériumjáték, mert megváltástörténetről is beszélhetünk; megváltoznak az emberek egy külső erő hatására. A külső erőt pedig be lehet helyettesíteni a hittel…Azért sem éreztem kétségesnek a bemutatást, mert biztos voltam benne, hogy az emberek többségére nagy hatással lesz ez a darab. Ez beigazolódott, mert ennek az előadásnak volt a legnagyobb sikere a kaposvári nézők körében. Az más kérdés, hogy a szakma nem méltatta figyelemre ezt az értékes és kimunkált előadást. Sajnáljuk, hogy már nem tudjuk tovább játszani a darabot, mert „kifutotta” magát.

Arra nincs lehetőségük, hogy elviszik ezt az előadást egy másik vidéki színházba, s ők önökhöz hozzák a saját sikerdarabjukat?

–Ez egy nagyon szép dolog, jól hangzik, de sajnos csak papíron működik. Annyira eltérők a vidéki színházak belső menetrendjei, hogy igen nehezen valósítható meg az elképzelés. Most se tudnám a társulat tagjait máshová vendégjátékra küldeni, mert azzal az új készülő produkció próbafolyamatát akasztanám meg. A bérletes rendszer pedig nagyon szoros tervet feltételez. Az se mellékes, hogy maga a kimozdulás is drága a színház számára. A fogadó fél sokszor képtelen megfizetni a vendégjátékot, így maradnak a fesztiválok, melyekre lehet pályázni.

Azért is meglepő, hogy az Amint a mennyben c. darabnak volt a legnagyobb sikere, mert él olyan előítélet, miszerint vidéken az operettekre kíváncsiak a legtöbben.

–Nem lehet általánosítani. Esetünkben , ennél a darabnál valóban egy prózai műnek volt a legnagyobb sikere, de nálunk is nagy az igény az operettre és a vígjátékra. Meg is felünk ennek egyrészt azzal, hogy október 5-én bemutatjuk a Szép Helénát. Nagyon igényes Offenbach muzsikája, de a darab szatirikus elemeket is hordoz. Az Othello Gyulaházán c. vígjáték pedig éppen egy vidéki színház életét mutatja be.

Az Éjjeli menedékhely lesz az első „felnőtt-darabjuk”?

–Nem, hanem a Szép Heléna. Gorkij drámájának október 26-án lesz a bemutatója, így most párhuzamosan próbáljuk a két darabot.

A Hannibál tanár úrnak pedig az ősbemutatója lesz.

–Úgy tudom, még eddig színházban nem játszották ezt a történet. A filmen alapuló adaptáció pedig teljesen új, tehát így ezt a történetet nálunk láthatják először.

A stúdióban színre kerülő A helység kalapácsa pedig szintén a fiataloknak szól.

–Egyértelmű, hiszen általános-és középiskolai tananyagról van szó. Ez az előadásunk már sikerrel megmérettetett a nyári Ördögkatlan –fesztiválon. A színházban viszont nem a stúdióban, hanem a nagyszínpadon játsszuk ezt a darabot, úgy, hogy a közönség is a színpadon foglal helyet.

Nagy kérdés, és igen csak prózai, hogy a bérlet-illetve a jegyárak mennyire közönségbarátok? Hiszen egy vidéki színház nem építhet a sznobokra…

–Mi csak hűséges színházlátogatóinkra és a bérlőinkre tudunk építeni, éppen ezért bár megemeltük a bérletes előadások számát ötről hatra, a bérletek ára mindössze ezer forinttal nőtt. Ezen kívül nagyon sok kedvezményt vezettünk be, hogy megháláljuk a nézők hűségét, bizalmát. A Csiky-kártyával pedig még további kedvezmények érvényesíthetők. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten alacsonyan tartani az árakat.

Majdnem egy évvel ezelőtt téglajegyeket bocsátott ki a kaposvári Csiky Gergely Színház, ezek vásárlásával lehetett hozzájárulni fennállásának 100. évfordulóját ünneplő színház épületének évek óta húzódó felújításához. Mennyi pénz folyt be, és hol tartanak a felújítással?

–Valamivel több, mint kétmillió forint folyt be. De nem is a számszerűség a fontos; már a meghirdetéskor közöltük, hogy botorság azt várni, hogy ebből a pénzből fel tudjuk újítani a színházat, hiszen az milliárdos tétel. Mi azt akartuk bemutatni, hogy a városban mekkora az igénye az színház felújításának. Így a téglajegy a civil összefogásról szól. Közeledő nyílt napunkon pedig újabb akcióval próbáljuk népszerűsíteni a téglajegy-rendszert és a felújítást.

Tehát a megyeszékhely lakossága magáénak érzi a színházat?

–Igen, és ezt nem csak a téglajegyek eladásából lehet lemérni, hanem a bérletek iránti érdeklődésből is.

Medveczky Attila