|
 2012.10.05.
Mindszenty József emlékünnepség Királyhelmecen
A Mindszenty emlékév
felvidéki programjaihoz csatlakozva a királyhelmeci Mécs László
polgári társulás szervezésében emlékeztek Bodrogköz központjában
a 120 éve született Mindszenty József hercegprímás, bíborosra.
Ünnepi beszédet Batta György, Magyar Örökség-díjas költő
mondott.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné
Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja és Balogh Csaba, a
Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete, aki a megemlékezést
követő fogadáson pohárköszöntőt mondott.
Batta György,
beszédében Mindszenty Józsefet, a hit elszánt harcosát, a XX.
Századi Magyarország meghatározó személyiségét, mint a mai
magyarság szellemi vezérét méltatta. Aki összefüggéseiben
fogta fel a magyar nemzeti létezést, s aki 1956-ban megáldotta
a harcosok fegyvereit, mert nem forradalomnak, hanem szabdságharcnak
látta a belső és külső hatalom elleni világraszóló küzdelmet.
Az ünnepi beszéd további részében az 1892-ben született
hercegprímás, bíboros életútjának legfontosabb állomási
kerültek említésre, legfőképpen Zalaegerszeg, ahol közel
harminc évet töltött plébánosként, újságot alapított, könyveket
írt, szegénygondozó intézeteket állított fel, foglakozott kórház-
és börtönmisszióval, megszervezte a házapostolok hálózatát.
Hívei- szeretetük jeléül- Zalai Lámának nevezték el.
Mindszentyt szerény életvitele, az állandó munka és a látványos
külsőségek mellőzése láttán ellenfelei ódivatúnak tartották,
holott a xx. század eszméit hirdette és a hit fáradhatatlan
apostola volt. A háború után fasisztának nyilvánították,
amikor pedig a nyilasok árurejtegetés vádjával letartóztatták,
valójában élelmiszert és ruhát gyűjtött a menekülteknek.
Vezető szerepet vállalt a háborút követő újjáépítésben
és mivel lelkesítő beszédei rendkívül népszerűek voltak, a
kommunisták célkeresztjébe került. 1948-ban életfogytiglani börtönre
ítélték, ahonnan 1956-ban szabadult. Nyugati emigrációjában-országról
országra járva- felkereste az ötvenhatos menekülteket, hogy
megerősítse őket magyarságukban. Kérte, hogy gyerekeikkel
magyarul beszéljenek, s őrizzék meg magyarságtudatukat. A
hatalmas munkával és rengeteg szenvedéssel teli, mindig az
Istené s a haza szolgálatában eltöltött élet 1975-ben Bécsben
befejeződött. Végakaratában azt kérte: „Ha Mária s Szent
István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga,
vigyék testemet az esztergomi bazilika sírboltba!" Vágya
1991-ben teljesült. Az előadó továbbá szólt arról, hogy úgy
tűnik éppen az egyházfő születése jubileumának évében felépülhet
Budapest XII. kerületében, a Normafa közelében található
Szent Anna réten az a kápolna, amelyet Mindszenty bíboros is
szorgalmazott.
Az előadást összefoglalva
Batta György így fogalmazott: „Mindszenty József életébe
pillantva elmondható, hogy kimagaslóan együttérző lélek
volt: nem törték meg a meghurcoltatások, a börtön, a kínzások,
az őt ért hamis vádak és hazugságok. Rendületlenül az
istent szolgálta, s az Isten szolgálata mindenkor a haza szolgálata,
tudjuk Mátyás királyunktól. És szolgálja a magyarságot
napjainkban is, azért lehet a szellemi vezérünk".
A tartalmas ünnepi
beszédet megelőzően Rebres Mihály helyi, s azt követően
pedig Pásztor Lorenzó nagykaposi római- katolikus plébános,
valamint Budapestről Vass István, az Ifjúsági Keresztyéndemokrata
Szövetség tagja szólt az egybegyűltekhez. A rendezvényt
szavalatok és ének tette színesebbé. A szép számban
megjelent közönség soraiban az említett vendégeken kívül
jelen volt Budapestről Herczegh Gézáné Petneházy Melinda -a
Herczegh Károly Alapítvány egyik létrehozója, az egyházak képviselői,
a város vezetése, a Rákóczi Szövetség, az MKP, a VIA NOVA
ICS, valamint a helyi kulturális és oktatási intézmények képviselői.
A színvonalas rendezvény Csurgó Dezső nyug. gimnáziumi tanár
szervezőmunkájának, segítőinek, és a rendezvény támogatóinak
köszönhetően valósulhatott meg Királyhelmecen.
(Forrás:
felvidek.ma)
|
