|
 2012.10.12.
A magyar egyházművészet megújítója
Kortárs galéria az esztergomi ferences gimnázium falai közt
A templomi
falfreskóiról, táblaképeiről és festett üvegablakairól
ismert Kákonyi Asztrik ferences festőművész munkáiból látható
kiállítás szeptember 25-étől Esztergomban, a ferences gimnáziumban
róla elnevezett kortárs galériában (www. kakonyigaleria. hu).
A tárlat november 4-éig látogatható. Kalauzunk Keppel Dániel,
a galéria vezetője, a gimnázium tanára.
Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár
írásában hitünk legfőbb igazságainak festőjének nevezi Kákonyi
Asztrikot. Ebből a dolgozatból kiderül, hogy „első falképén,
1962-ben, Pilisszentléleken tárult föl először a Szentlélek
mindent magával ragadó, mindent betöltő, meleg szeretetének
sokszínű, tüzes áramlása, körkörös sodrása. Megközelítőleg
ötven templomot újított meg; az esztergomi érseki palotában a
prímás magánkápolnájának csodálatos vízióit kell megemlítenünk,
az esztergomi szemináriumi templom Nyolc boldogság c. képsorát,
Dorog, Sárisáp, Nagysáp, Nyírderzs, Egerszólát, Dusnok, Hodász,
Nagybajcs képeit és üvegablakait, a szentendrei ferences gimnázium
kápolnájának szentélyfalát…”
Mikor jött létre a Kákonyi Asztrik Kortárs Galéria?
–2011. tavaszán, és a mostani a harmadik kiállításunk.
Először Mátai Attila festő-és grafikusművész munkáit
mutattuk be, majd Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festő,
grafikus műveiből láthattak az érdeklődők válogatást.
Honnan származnak az itt látható képek?
–Főleg ferences rendházak– Margit körút, Pasarét,
Szentendre, Esztergom – adták a kiállítás idejére számunkra
a képeket. Sajnos nem a névadóval nyitottuk meg a galériát,
viszont mára technikailag annyira fejlődtünk, pl. monitort
szereztünk be, hogy méltóvá vált a helyszín Asztrik atya műveinek
bemutatásához.
Az első teremben főleg figuratív képek láthatók, míg
a másodikban nonfiguratívok. Egy fejlődési folyamatot mutatnak
be?
–Asztrik atya pályáján
nem különíthető el figurális és nonfiguratív korszak, ő a
két kifejezési metódust párhuzamosan művelte. A rendezést
nagyban befolyásolták a témák és a színek, ezért Szent
Ferenc Naphimnusza a központi helyet foglalja el. Az egyik falfelületet
a drámaiság jellemzi, s azt úgy próbáltam megrendezni, hogy
Krisztus kínszenvedéseit figurálisan és nonfigurálisan is láthassuk.
A pilisszentléleki stációkon a művész a színek
kontrasztjaival utal a passió egyes jelenetire.
Mi jellemző Asztrik atya színvilágára?
–Jellemző rá a piros egy bizonyos árnyalatának használata.
Azt el is nevezték Asztrik-pirosnak. A művész leheletfinoman
kezelte az ecset, nem expresszív módon, erős színeket használva.
Rendelésre alkotott?
–A templomokban igen, oda hívták őt, de a kisebb képeket
saját ihletettségből festette. A ’60-as években, pilisszentléleki
magányában nagyon sokat festett, s a kész művek közül nagyon
sokat elajándékozott. Prokopp Mária hívta föl a figyelmet
arra, hogy ki kell hangsúlyozni azt: Kákonyi Asztrik a teológia
doktora volt, és az öröm teológiájával foglalkozott. Ezért
is érthető, hogy a rózsafüzér titkaihoz készített képei a
kortárs magyar teológia becses darabjai. Bátran nevezhetjük a
magyar egyházművészet megújítójának, de az életében nem
kapta meg a neki járó elismerést, mert meghaladta a korát. Azért
is rendeztük ezt a kiállítást, hogy Asztrik atya művészetét
megismertessük a nagyközönséggel ,és arra is felhívjuk a
figyelmet, hogy sok helyen pusztulnak a falfestményei.
A katolikus egyházat azzal vádolják, hogy múltba néző,
nem nyitott az újra, és íme a ferenceseknél nyílt meg
Esztergomban a kortárs galéria.
–A ferences rendet immár 800 éve jellemzi, hogy nyitott
az újra, ha azt értékesnek, értékközvetítőnek találja.
Hiszen az új önmagában nem érték. A cél, hogy minőségi, értékes
kiállítás-sorozat induljon el, amit szinten kell tartani.
Medveczky Attila
|
