vissza a főoldalra

 

 

 2012.10.30. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának 44. száma!

A tartalomból:

IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Csurka István: Aki most gyáván, önzőn félreáll az hazaáruló. Immár nem lehet arra hivatkozni, hogy nem engedik. A nagyvilág, ha kissé megkésve is a magyar magyarokra kell bízza Magyarországot. (2.oldal)

Mi lett volna a helyzetből fakadóan pofonegyszerű cselekvés az első szabadon választott kormány idején? Megtisztítani az államapparátust az idegen elemektől, a marxizmus– leninizmus szemétjétől, megtenni a kötelező lépéseket a nemzeti oktatás és nevelés feltételeinek megteremtésére, a magyar kultúra megillető helyének visszaszerzésére, s mindezek alapfeltételeként a nemzeti tájékoztatás és a legnagyobb tömeghatású intézmények teljes birtokbavételével a magyar társadalom helyzetérzékelésének és érdekfelismerő képességének kialakítására. Mindezek helyett az oktatás lezüllött, a kultúrát még inkább elözönlötte a nemzetközi mocsok és annak hazai habja, a tájékoztatást pedig felőrlő viták után uralma alá hajtotta a magyarellenesség és a hazugság.

 Szabadidőpark a Józsefvárosi Piac helyére

Szeretnénk, ha Budapest megújult egyetemvárosa lenne Józsefváros (4.oldal)

Józsefváros polgármestere szerint a kerületnek Budapest újjáépült egyetemvárosának kell lennie, és nem elhanyagolt, bűnözőkkel teli gettónak. Dr. Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) az önkormányzati ciklus első felét értékelve arról is beszámolt, hogy a programjában szereplő tervek jórészt megvalósultak, így hamarosan új javaslatokat kérnek a lakosságtól.

Kocsis Máté: Nem mérlegeltem azt, hogy kivel szállok szembe, képviselőtársaimmal egyértelműen megfogalmaztuk: a Józsefvárosi Piac és az ott folyó tevékenység nem szolgálja sem a kerület, sem az itt élő kispénzű emberek érdekeit. Addig, amíg útlevéltől elkezdve számlákon át az illegális fegyverekig mindent lehet azon a piacon kapni, nem tudunk Józsefváros további fejlődésében gondolkodni. Jelentősek a közbiztonsági és a köztisztasági problémák is a piac miatt. Ezért határozott álláspontunk, hogy a MÁV területén működő piacnak meg kell szűnnie, és az ott elérhető olcsó és legális úton beérkezett árukat – akár az önkormányzat üres üzlethelyiségeiben – ellenőrzött, normális, kultúrált környezetben, továbbra is kínálhatják a hazai vagy a külföldi árusok.

 A határmenti régió fejlesztéséért

Az elmúlt 20 évben a helyi, háztáji családi gazdálkodások szinte teljesen tönkrementek (4.oldal)

A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját jelentő, a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató Wekerle-terv állt a fókuszában a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumnak, melyet Móron tartottak október 19-én. A konferencián részt vett és felszólalt Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.

Farkas Iván: 1989-ben a rendszerváltozás évében Szlovákia 100%-osan önellátó volt élelmiszerekből. Mára ez a szám lecsökkent 45%-ra. Tehát a Szlovákiában elfogyasztott élelmiszerek 55%-át behozzák. Ez számunkra intő jel, mert Csehszlovákia éléskamrája a Csallóköz volt, és végig az egész dél-szlovákiai térség. Ilyenformán itt most már lényegesen lecsökkent a gazdaság ereje, teljesítőképessége, hiszen nagyon jelentős volt a mezőgazdaság mellett az arra ráépülő élelmiszeripar. Mindez sajnos majdnem teljesen tönkrement.

 A játékszenvedély mint a társadalom betegségének tünete

A család, a szűkebb környezet támogatása nélkül nem lehet felépülni az addiktív betegségekből (5.oldal)

A parlament kivételes sürgős eljárásban elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését; pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők a jövőben, máshol – például vendéglátóhelyeken – nem. A korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik. A játékszenvedély- betegség kialakulásáról, gyógyításáról Dr. Rigó Péter pszichiáterrel, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

 Bálint László: Práter utcai államvédelmi akció II. (Budapest, 1956) (6.oldal)

A házak ablakai mögött meghúzódó államvédelmi tisztek az utcán gyanútlanul közlekedő fegyveres forradalmárokra több alkalommal is tüzet nyitottak. A Práter utca és a Szigony utca kereszteződésében is tartózkodott egy nagyobb létszámú fegyveres csoport, amely ellen harcot indítottak.

 Másfél millárd forintos megtakarítás Sárospatakon

Hat év alatt nyolc nagy projektet sikerült megvalósítani (7.oldal)

Aros János, Sárospatak polgármestere: Aki járt már Sárospatakon – bízom benne, hogy az önök olvasói közül is nagyon sokan részt vettek már valamelyik rendezvényünkön –, ismerik a Makovecz Imre által tervezett művelődési házat, az egyik büszkeségét Sárospataknak. Az ezelőtt lévő tér burkolata az elmúlt 30 évben oly mértékben tönkrement, hogy ennek cseréje halaszthatatlanná vált. A pataki lakosok nagyon igénylik egy főtér, egy agora, egy sétálóutca kialakítását. Kézenfekvő volt, amikor megláttuk ezt a pályázatot, hogy összevonnánk a kettőt, és kihasználva a pályázat adta lehetőségeket, benyújtanánk ezt a belváros rehabilitációs programot, aminek több eleme van. Egyik eleme az előbb említett művelődési ház előtti térburkolat cseréje, ehhez kapcsolódik a gyönyörű térburkolatú agora kialakítása.

 A fenntartói és a működtetési feladatok új típusú együttműködésre épülnek

A cél: a minőségi oktatás-neveléshez való azonos hozzáférés lehetőségének biztosítása (9.oldal)

Az állami feladatellátás legfontosabb célja az oktatás világában az egyenlő hozzáférés biztosítása, a valódi esélyegyenlőség megteremtése. Marekné dr. Pintér Aranka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) elnöke szerint az elmúlt 20 év bebizonyította, hogy az egységes, magas színvonalú iskolarendszer fenntartása egységes irányítást is kíván.

 Cél :a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozása

A magas integrációs szintet az elmúlt 80 év politikai rendszerei erőteljesen lerontották (9.oldal)

A Wekerle-terv ágazati kitörési pontjai a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus- és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezek összehangolt fejlesztésére koncentrál. Ezeken a területeken a Kárpát-medencei vállalkozók hálózatosodása az egész térség számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat.

2020-ra olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzel el a tárca, amelyben a térség országai elérik a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának a szintjét. Tehát már csak 8 év és elérjük a Nyugatot? Nem utópisztikus ez a cél?

– kérdezem Radetzky Jenő miniszteri biztost, a Wekerle-terv végrehajtásának irányítóját, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

–Egyáltalán nem utópisztikus a cél, hiszen nem arról van szó, hogy 8 éven belül elérjük a Nyugat gazdasági szintjét. Térségünk integrációs állapotát kívánjuk olyan szintre emelni, ami most az EU nyugati tagállamaira jellemző. A gazdasági integráció azt jelenti, hogy kellő számban tudjanak összekapcsolódni azok a nemzeti tulajdonú kis-és középvállalatok, amelyek azonos ágazatban dolgoznak, szinergiákat tudjanak felszabadítani, illetve a kkv-kból nemzeti nagyvállalatok, vagy regionális szinten működő vállalatok tudnak létrejönni. A Wekerle-terv integrációs célját tehát az elmondottak szerint kell érteni.

 Élményt adó újfigurativitás

Minőséget mutatunk föl, és ha sikereket is elérünk,egyre több követőnk lesz (10.oldal)

László Dániel festőművész: Sajnos éppen az a célja egyeseknek, hogy a művész magányos legyen, mert akkor sokkal jobban befolyásolható, és akár tönkre is tehető. A magyar sajnos nem csapatjátékos. De szükségesek a valódi művészeti érdekvédő szervek, egyesületek, a művész enélkül igen nehezen képes egzisztenciát teremteni. Idén nálunk először a Műcsarnokban mutatkozott be a román festőkből álló kolozsvári figuratív iskola, s jelenleg Debrecenben láthatók a művészek képei. Ezek a festők remekül képesek együtt alkotni, sikereket érnek el, és igen hasonlít az anyaguk a miénkhez. Ma már ők szinte világsztárnak számítanak, mi meg semerre sem tudunk lépni.

 Bizonyítanunk kell, hogy Márton Áron valóban szentéletű volt

Fontos a püspök szellemi és tárgyi hagyatékának ápolása (12.oldal)

A boldoggá avatási eljárásról msgr. dr. Kovács Gergely pápai káplánt, Márton Áron boldoggá avatási ügye posztulátorát kérdezem.

Kovács Gergely atya: a szentté avatáshoz már túl kell lépni az adott egyházmegyén. Ezért is szükséges Márton Áron életét, példamutatását a magyar nyelvterületen túl is megismertetni. Nem mellékes kérdés, hogy miben példakép Márton Áron egy latinamerikai vagy egy afrikai hívő számára. Első lépésben viszont ismerjék meg őt a román egyházmegyékben (Bukarest, Jászvásár), idézzék fel emlékezetét az erdélyi román anyanyelvű görög-katolikusok is, akikért mindig kiállt Márton Áron. Azért is a Román Akadémia adott helyt ennek a rendezvénynek, mert júniusban a román közszolgálati televízió félórás dokumentumfilmet sugárzott Márton Áronról.

 Nem termett meg ebben a földben a labanc!

(Rákóczi jön – Elbeszélések a kuruc világból) (15.oldal)

Tallósy uram labanc részen volt, s Huszt várának vala kapitánya. Huszt várát akkor erős fészeknek tarták, s a kuruc vezér igen szerette volna, ha Rédey Ferenc uram azt valahogy szépszerével bevette volna… Egyszer híre futamodik a környékben, hogy Tallósy uram nagybeteg, valami szörnyű ragadós nyavalya ütött ki rajta; senki sem mer az ágyához közelíteni.

– No, ha senki sem mer, hát majd merek én – mondta Rédey, s befogatva négylovas kocsijába, egyedül egy hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába… Tallósy uram betegsége azért csak ment a maga útján. Tudjuk azt, hogy a beteg ember nyughatatlan, s ilyenkor akármi szert tanácsolnak neki, azokat mind meg akarja magán próbálni. Rédey uram pedig kifogyhatatlan volt a jótanács-adásban. Mintha valami kuruzsló asszonynál lett volna két esztendeig inaskodásban, úgy tudott ajánlani mindenféle tetemtoldót, ínnyújtót, angyalrúgta, ördögharapta gyökereket, kenőcsöket, liktáriumokat, hólyaghúzókat, az pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál, keresztfiánál volt expresse kapható, azokat az illetők mind maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak. A beteg úr pedig kezdte már magában számolgatni, hogy Rédey uram egy, a fia kettő, az orvos három, öccse, bátyja, sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa, hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várőrség.

Egyszer már aztán csak kifúrta Tallósy uramnak az oldalát.

– Hallják kegyelmetek, én úgy veszem észre, hogy kegyelmetek már nagyon sokan lesznek itt a várban.

Rédey elmosolyodott.

– Én pedig azt hiszem, hogy már sokan is vagyunk. Nem megyünk mi innen el többet, uram. Hát így vették be csellel a kurucok Huszt várát Jókai Mór A huszti beteglátogatók c. történelmi elbeszélésében. 2007-ben a Noran-Kiadó Kft. népszerű sorozatában jelent meg az a kötet, amely kuruc világból való elbeszéléseket tartalmaz. A szerzői gárda pedig igencsak kezeskedik a színvonalért, hiszen – többek közt – Jókai Mór, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Herczegh Ferenc, Rákosi Viktor, Féja Géza elbeszéléseiből válogattak a szerkesztők.

 Csorja Gergely: Így szavazzon a Jobbikra (19.oldal)

Legutóbb Mirkóczkit, a Jobbik szóvivőjét láttam hazudni. Szerinte Zagyva György Gyula azért jár a kopaszokkal ordítozni, mert az emberi jogi bizottság tagjaként figyeli, nehogy a rendőrök jogsértést kövessenek el. Olyan fokú cinikus pofátlan hazudozás ez, amire az egykori SZDSZ-es és szocialista káderek is csak csettinthetnek: ez igen! Izraeli zászlót éget az egyik, a zsidó állam érdekében szónokol a másik. Mocskos zsidózik az egyik, Köves Slomónál hajbókol a másik. Palesztinok jogairól selypit az egyik, nem létező Palesztináról szónokol a másik. Mi ez, ha nem maga a csalás, mi ez ha nem a magyar nép hülyére vevése?! Olyan fokú pofátlanság, melyre a magyar politikatörténetben nem volt példa. És az bizony nagy dolog. Egy zsidó lényegű párt, amelyik zsidózik, cigányozik. Erre – azt hiszem – nemzetközi példát sem igen lehet találni. De nem elég, hogy hülyének nézik a magyarokat, hülyének nézik a szavazóikat még a pénzüket is elveszik. Turulos hűtőmágnes, Emese álma cipőkefe, táltos tanfolyam, rovásírásos vécédeszka. Ja és természetesen a fesztiválok, ahol 500 forintos sörtől és 1500 forintos – Tescóban vásárolt – álszürkemarha pörkölttől lesz boldog a magyar. A sajátos műveltségű társaság másik kedvenc tevékenysége Wass Albertet árulni, Wass Albertre hivatkozni, Wass Albertet a megcsömörlésig citálni. Szegény Wass Albert, ha élne, kiverné ezeket a kufárokat a nemzeti radikalizmus templomaiból.

 Keresse a Magyar Fórumot, ezen a héten kivételesen, az ünnep miatt, már október 31-étől, szerdától az újságárusoknál!

Fizessen elő a nemzeti radikalizmus hetilapjára!

Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu