2012.10.19.
Somogy megyei felzárkózás
Az állami fenntartást hatalmas ostobaság államosításnak
tekinteni
Majdnem egymilliárd
forintos beruházással szennyvízcsatorna-hálózat épül a
Somogy megyei Kadarkúton. Az uniós támogatással megvalósuló
környezetvédelmi, infrastrukturális fejlesztést szeptember 20-án
ünnepélyes „alapcső elhelyezéssel" kezdték meg a
somogyi városban.
Milyen pályázati pénzekből sikerül megvalósítani?-
kérdezem Karsai Józsefet, Kadarkút polgármesterét.
–A beruházáshoz szükséges forrás 84,9 százalékát
sikeres pályázati támogatás biztosítja. Ebből 15% a magyar
állam költségvetéséből származó, a fennmaradó pedig EU-s
pályázati összeg. A lakosok pedig érdekeltségi egységenként
200 ezer forinttal járulnak hozzá az önerőhöz , amit szennyvízcsatornaépítő
vízi közműtársulaton keresztül biztosítunk.
Mindenki be tudja fizetni ezt az összeget?
–Természetesen vannak elmaradások. Három fizetési
konstrukció lehetséges, az egyösszegű, a részletfizetéses és
a lakástakarék pénztáron keresztüli.
Ez azt jelenti, hogy Kadarkút városa eddig teljesen
csatornázatlan volt?
–Így van, a kadarkúti mikrotérségben nincs kiépített
szennyvízcsatorna hálózat, mi leszünk a sorban az elsők.
Ezzel a beruházással, gondolom megnő a helyi
ingatlanok értéke, és a vállalkozók számára is vonzóbbá válik
a település.
–Természetesen, ezért is szorgalmaztuk mi ezt immár
20-25 éven keresztül. Minden választáson az első számú ígéret
a csatornázás volt. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket,
hogy ezt végül nekünk
sikerült megvalósítani.
Lehetőség nyílik arra, hogy a munkálatokban alvállalkozói
szinten helyi lakosok is részt vehessenek?
–Igen, a csatornahálózat legjelentősebb részét
helyi vállalkozó készíti el, és ő helyi lakosokat alkalmaz.
Mekkora a településen a munkanélküliség?
–Halmozottan hátrányos kistérség halmozottan hátrányos
településéről van szó, így magas, 20% -os a munkanélküliség.
Az önkormányzat a legjelentősebb munkaadó, és ráadásul a
gazdasági helyzet miatt racionalizációs lépéseket kell
megtennünk.
Sok esetben megkönnyíti a munkába állást a bölcsőde
léte.
–Mivel kisváros vagyunk, így nincs bölcsődénk, de
pályáztunk kistérségi szinten ún. biztos kezdet gyermekházra,
és el is kezdhetjük a beruházást. Ebben az intézményben főleg
halmozottan hátrányos 0-3 éves korú gyerekekkel szeretnénk
foglalkozni. Természetesen ezt a szolgáltatást indokolt
esetekben mások is igénybe vehetik.
Mekkora könnyebbséget jelent az önkormányzat számára,
hogy az állam veszi át az iskolák fenntartását?
–Nagyon nagy könnyebbséget jelent, mert éves szinten
120 millió forintba kerül az önkormányzatnak az iskola
fenntartása. Ez már a mostani gazdasági helyzetben nem tudnánk
teljesíteni, bár prioritásként kezeljük az oktatás ügyét.
Az ellenzék viszont államosításról beszél.
–Ha a finanszírozás így marad, mint jelenleg, akkor
mindenképpen jobb, ha az állam a fenntartó. Helyzetünk is
bizonyítja, hogy az állami fenntartást hatalmas ostobaság államosításnak
tekinteni.
Bizonyára a helyi termelők helyzetbe hozása miatt történt
augusztusban a piac megnyitása, és ha jól tudom, nem drága a
helypénz.
–Az csak egy jelképes összeg,
mi azt szeretnénk, ha a helyi lakosok el tudnák adni azt ,amit
termelnek, és így tudjuk segíteni a megélhetésüket.
Medveczky Attila
|