vissza a főoldalra

 

 

 2012.09.14. 

A tiltakozók el sem olvasták a darabot

A mai napig korszakalkotó drámának tartom A hatodik koporsót

Egy héttel ezelőtt kaptuk a hírt, hogy mégsem mutatják be az Új Színházban Csurka István drámját, A hatodik koporsót. Azóta egyfolytában csörög a szerkesztőségünkben a telefon, s olvasóink, szerintünk jogosan, cenzúrát, nyomásgyakorlást emlegetnek. A döntésről állítólag Dörner György, a színház igazgatója értesítette Tarlós István főpolgármestert, a fenntartót, aki korábban kinyilvánította: véleménye szerint Csurka István A hatodik koporsó című darabját ő nem tartja olyannak, amelyet be kellene mutatni.(?!)  Az ügy hátteréről Dörner Györgyöt, az Új Színház igazgatóját kérdezzük.

 Miért döntöttek úgy, hogy mégsem mutatják be A hatodik koporsót? Holott a kulturális kormányzat szerint a közönség és a szakma dolga, hogy ítéletet mondjon a művészi alkotásokról, és nem szabad ,hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot.

 –Főpolgármester úr megfogalmazta véleményét a drámáról. S jól tudjuk, hogy a színház fenntartója, tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. Én tehát az alkalmazásukban állok. Úgy véltem, semmi értelme, hogy szembemenjek a tulajdonosi akarattal. Annyiban maradtunk, hogy teljes mértékben nem zárkózik el a főváros vezetése A hatodik koporsó bemutatásától, de ebben a pillanatban nem tartják aktuálisnak, nem ajánlják a bemutatást. Én pedig ezt elfogadtam. A színház képes reagálni a napi történésekre. Ez a műsorváltozás is egy napi eseményre történő reagálás volt. Azt is el tudom képzelni, hogy nagy számban ellenkező előjelű vélemények fogalmazódnak meg, olyanok, melyek a bemutatást segítik elő. A mai napig korszakalkotó drámának tartom A hatodik koporsó apródját, s ezért nem meglepő , hogy ekkora indulatokat kavart. Ha minderre képes egy olyan dráma, ami még be sincs mutatva, az éppen a kiválóságát bizonyítja.

 Idézem egyik nyilatkozatát: „A nézői igény meghatározza a műsorpolitikát: amennyiben elementáris igény mutatkozik A hatodik koporsó bemutatására, ez új tárgyalási alapot jelenthet.” Ki mondja meg, mi az  elementáris igény?

 –Nagyon sok módja van az elementáris igény megmutatkozásának. Ilyen például az aláírásgyűjtés, vagy a szimpátiatüntetés, vagy az elektromos médiában egyre több olvasói levél megjelenése a darab bemutatása érdekében. Úgy látszik szükség van az ilyen nézői protestálásra.

 Mit gondol, a véleményt mondók, vagy a tiltakozók többsége olvasta egyáltalán a darabot?

 –A megnyilatkozásokból az derül ki, hogy a legtöbb tiltakozó el sem olvasta a darabot, csak egy központilag kiadott véleményt szajkóz.

 Azt hallani, hogy egy másik Csurka-darabot játszana az Új Színház A hatodik koporsó apródja helyett. Melyiket?

 –Valóban tervbe vettük egy másik Csurka István-darab bemutatását. Ezt említettem is főpolgármester úrnak, ha már minderről biztosat tudok, akkor beszámolok róla. Esetünkben is ki kell emelni azt, hogy a műsorváltoztatás jogát a színház fenntartja magának. Bármelyik Csurka –darabot játsszuk, nem hibázhatunk, mert mindegyik jó, és aktuális.  

Nem gondolkoztak el azon, bármeddig is hátrálnak, nem lesznek angyalok a balliberális megmondóemberek szemében.

 –Erre röviden válaszolok: balbélyeg nem bélyeg.

 Egy hete Koncz Gábor A Jézusfaragó ember bemutatójáról beszélt. A Nyírő-adaptáción kívül milyen premierek lesznek még a 2012-es évben?

 –Hétfőn volt az olvasópróbája Csurka István Deficit c. drámájának, komédiájának, amin nagy élvezettel vettem részt. A darabot Ádám Tamás rendezi; s a szereposztásból idézek: Bregyán Péter, Kautzky Armand, Tóth Auguszta és Gregor Bernadett. Erre a darabra is áll a jó művek tulajdonsága: minden korban eljátszható. Ha jót akarok magamnak és a színháznak, akkor Csurka-műveket játszunk. Ezen kívül bemutatjuk Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek c. drámáját; a két főszereplő: Helyey László és Szabó Sípos Barnabás. Még idén bemutatásra kerül a Mert a mamának így jó komédia, és a Magyar Dráma Napján Pozsgay Zsolt A szűz és a szörnyeteg c. tragikomédiáját visszük színre.

 

M.A.