2012.09.14.
A tiltakozók el sem olvasták a darabot
A mai napig korszakalkotó drámának tartom A hatodik koporsót
Egy héttel ezelőtt
kaptuk a hírt, hogy mégsem mutatják be az Új Színházban
Csurka István drámját, A hatodik koporsót. Azóta egyfolytában
csörög a szerkesztőségünkben a telefon, s olvasóink, szerintünk
jogosan, cenzúrát, nyomásgyakorlást emlegetnek. A döntésről
állítólag Dörner György, a színház igazgatója értesítette
Tarlós István főpolgármestert, a fenntartót, aki korábban
kinyilvánította: véleménye szerint Csurka István A hatodik
koporsó című darabját ő nem tartja olyannak, amelyet be
kellene mutatni.(?!) Az
ügy hátteréről Dörner Györgyöt, az Új Színház igazgatóját
kérdezzük.
Miért döntöttek úgy, hogy mégsem mutatják be
A hatodik koporsót? Holott
a kulturális kormányzat szerint a közönség és a szakma
dolga, hogy ítéletet mondjon a művészi alkotásokról, és nem
szabad ,hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot.
–Főpolgármester úr megfogalmazta véleményét a drámáról.
S jól tudjuk, hogy a színház fenntartója, tulajdonosa Budapest
Főváros Önkormányzata. Én tehát az alkalmazásukban állok.
Úgy véltem, semmi értelme, hogy szembemenjek a tulajdonosi
akarattal. Annyiban maradtunk, hogy teljes mértékben nem zárkózik
el a főváros vezetése A hatodik koporsó bemutatásától, de
ebben a pillanatban nem tartják aktuálisnak, nem ajánlják a
bemutatást. Én pedig ezt elfogadtam. A színház képes reagálni
a napi történésekre. Ez a műsorváltozás is egy napi eseményre
történő reagálás volt. Azt is el tudom képzelni, hogy nagy
számban ellenkező előjelű vélemények fogalmazódnak meg,
olyanok, melyek a bemutatást segítik elő. A mai napig
korszakalkotó drámának tartom A hatodik koporsó apródját,
s ezért nem meglepő , hogy ekkora indulatokat kavart. Ha
minderre képes egy olyan dráma, ami még be sincs mutatva, az éppen
a kiválóságát bizonyítja.
Idézem
egyik nyilatkozatát: „A nézői igény meghatározza a műsorpolitikát:
amennyiben elementáris igény mutatkozik A hatodik koporsó
bemutatására, ez új tárgyalási alapot jelenthet.”
Ki mondja meg, mi az elementáris
igény?
–Nagyon sok módja van az elementáris igény
megmutatkozásának. Ilyen például az aláírásgyűjtés, vagy
a szimpátiatüntetés, vagy az elektromos médiában egyre több
olvasói levél megjelenése a darab bemutatása érdekében. Úgy
látszik szükség van az ilyen nézői protestálásra.
Mit gondol, a véleményt mondók, vagy a tiltakozók többsége
olvasta egyáltalán a darabot?
–A megnyilatkozásokból az derül ki, hogy a legtöbb
tiltakozó el sem olvasta a darabot, csak egy központilag kiadott
véleményt szajkóz.
Azt hallani, hogy egy másik Csurka-darabot játszana az
Új Színház A hatodik koporsó apródja helyett. Melyiket?
–Valóban tervbe vettük egy másik Csurka István-darab
bemutatását. Ezt említettem is főpolgármester úrnak, ha már
minderről biztosat tudok, akkor beszámolok róla. Esetünkben is
ki kell emelni azt, hogy a műsorváltoztatás jogát a színház
fenntartja magának. Bármelyik Csurka –darabot játsszuk, nem
hibázhatunk, mert mindegyik jó, és aktuális.
Nem
gondolkoztak el azon, bármeddig is hátrálnak, nem lesznek
angyalok a balliberális megmondóemberek szemében.
–Erre röviden válaszolok: balbélyeg nem bélyeg.
Egy hete Koncz Gábor A Jézusfaragó ember bemutatójáról
beszélt. A Nyírő-adaptáción kívül milyen premierek lesznek
még a 2012-es évben?
–Hétfőn volt az olvasópróbája
Csurka István Deficit c. drámájának, komédiájának, amin
nagy élvezettel vettem részt. A darabot Ádám Tamás rendezi; s
a szereposztásból idézek: Bregyán Péter, Kautzky Armand, Tóth
Auguszta és Gregor Bernadett. Erre a darabra is áll a jó művek
tulajdonsága: minden korban eljátszható. Ha jót akarok
magamnak és a színháznak, akkor Csurka-műveket játszunk. Ezen
kívül bemutatjuk Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek c. drámáját;
a két főszereplő: Helyey László és Szabó Sípos Barnabás.
Még idén bemutatásra kerül a Mert a mamának így jó komédia,
és a Magyar Dráma Napján Pozsgay Zsolt A szűz és a szörnyeteg
c. tragikomédiáját visszük színre.
M.A.
|