vissza a főoldalra

 2012.09.14. 

Csurka István drámájának bemutatását tervezik

Szolgáljuk azt a közönséget, amelyik a legjobbat érdemli

„Következetesen minőséget teremtünk. Értéket, ami folyamatosan lélek-tápláló. Szeretünk gondolkodtatni és szórakoztatni. Szeretjük, amikor bennünket is szórakoztatnak. Gyakran nevetünk. Néha magunkon is. Óvjuk nemzeti múltunkat és kultúránkat. Tradicionálisak vagyunk és modernek.” – idézek a Száguldó Orfeum színtársulat honlapjáról.

 Milyen értékeket sikerült teremteniük az elmúlt évadban? – kérdezem Ivancsics Ilona színművészt, a Száguldó Orfeum művészeti vezetőjét.  

–Előljáróban: mi nem kőszínházként működünk, nyáron is tartunk előadásokat, így nem évadokat hanem naptári éveket tudok értékelni. 2011-ben anyagi okok miatt sajnos nem sikerült új előadást létrehozni, és ezért úgy döntöttünk – hiszen néhány éve már együtt dolgozunk az Újpest Színházzal – , hogy Gyurkovics Tibor Nagyvizit című darabját, közösen felújítjuk, befogadjuk és visszük tovább. Az előadást Dózsa László rendezésében mutatták be Újpesten, de kellő kapacitás nélkül, nem tudják utaztatni. Szerintem anyagilag komoly veszteséget jelent az, hogy bemutatnak egy ígéretes előadást, és utána még tíz alkalommal sem tudják játszani. Így vettük be a Nagyvizitet a repertoárunkba, és ebben annyi részt is vállaltam, hogy átvettem benne egy nagyobb szerepet. Ezzel az igazán értékes előadással nyitjuk a szentendrei bérletsorozatunkat szeptemberben. Utána kezdődik a tájolása. A másik előadás a  Lulu című zenés komédia, melyet Debrecenben mutattunk be a nyáron, Koltay Róbert rendezésében. A darab, bár francia eredetű, Fényes Szabolcs és Szenes Iván felejthetetlen slágereivel vált a magyar színház- és zeneirodalom egyik klasszikus darabjává. Itt a fő cél az igényes szórakoztatás. Repertoárunkat, mivel az egész országban jelen vagyunk, oly módon kell egyensúlyba hozni, hogy a színházkedvelők megtalálják a kedvenc műfajukat. A harmadik darabunk, Csurka István szatírája, Az idő vasfoga lesz. Még az író életében tárgyaltunk a bemutatásáról, de sajnos betegsége és korai halála miatt nem tudtuk a tervet korábban megvalósítani. Az illendőség és a tisztelet is mást parancsolt. Időközben felkeresett bennünket a Klebelsberg Kulturkúria, hogy közös produkcióként vigyük színre a darabot, így terveink szerint novemberben lesz a bemutató. Bízom benne, hogy nagy siker lesz. Pozsgai Zsolt rendezi az előadást, és magam is játszom benne.  

Miért pont ezt a Csurka-drámát választották ki?  

–Azért is választottam ki ezt a darabot, mert a ’60-as években, születésem idején íródott. Nagyon sokan a Szomszédokból ismernek engem, és gyakran kérdezik, mi volt a titka a teleregény sikerének. A titok egyszerű, rólunk szólt, magyar emberekről, tudtak vele a  nézők érzelmileg azonosulni, és tudnak ma is. Az idő vasfoga nem mai történet, de a ma közönségének  szól, mert értékálló üzeneteket hordoz. Nagyon kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére. Mindenkinek tetszett a darab, akinek csak odaadtam olvasásra. Arra is törekedtünk, hogy olyan művet válasszunk ki a szerzőtől, ami ritkábban játszott, kevésbé ismert. Remélem siker lesz, nem csak a Kultúrkúriában, hanem az egész országban, mert terveink szerint a darabot vidékre is visszük, ahova kapunk rá meghívást.

 Természetesen lapunkban még beszámolunk a premier előkészületeiről. A közeljövőben öt éves lesz a Száguldó Orfeum. Hogyan tervezik megünnepelni az évfordulót?

 –Terveink szerint elég sok változással. Talán még a név sem marad a régi. Bízom benne, hogy olyan állandó otthonra találunk, ami nem csak azt jelenti, hogy egy adott kulturális központban havonta vagy hetente tartunk előadásokat, hanem azt is, hogy a rendszeres próba-és játéklehetőség biztosítva lesz számunkra.

 Beszélgetésünk elején említette a bérletes előadásokat. Azok Szentendrén tekinthetők meg?

 –Elsősorban igen, de az idén több városban is csinálunk bérletes programokat a helyi művelődési központok felkérésére, ősszel és jövő tavasszal is. Szentendrén magunk választjuk ki az előadásokat, és építünk törzsközönségünk véleményére.

 A bázisuk Szentendrén van, és főleg vidéken játszanak. Egy sztereotípia szerint vidéken csak a könnyű zenés játékokra vevő a publikum, és a komoly darabok bukásra vannak rendelve. Erről mi a véleménye?

 –Ez nem teljesen igaz. Vannak művelődési központok ahol az évek során, kiváló munkát végezve, igényes közönséget neveltek ki a népművelők és az intézmény vezetői. Velük öröm dolgozni, hiszen láthatóan bízhatunk egymásban. A művelődési intézmény vezetőségének tudnia és éreznie kell, hogy mire vevő a közönség, de az is lényeges, hogy egy minőségi szűrőként is működjenek. Ne engedjenek a haknizó, gagyi előadásoknak. Az a tapasztalatom, hogy sok esetben a könnyebb utat választják, de az nem kell, hogy a  blődséget jelentse. A klasszikus színjátszás kereteibe viszont belefér egy-egy jó vígjáték is. Szerencsére az Örkény-centenáriumi év keretében, több helyre is utazunk a Macskajáték és a Tóték előadásokkal. Mindkettő, mély gondolatokat és érzelmeket mozgat meg..

 Azzal, hogy azt hirdetik: óvjuk nemzeti kultúránkat, nem félnek, hogy a baloldal céltáblájává válnak?  

–Nem kaptunk eddig semmilyen bántást. A munkánk minősége ismert. Nemzeti kultúránk védelme mindannyiunk feladata és kötelessége ideológiai hovatartozás nélkül. A kérdés csupán az marad, hogy kinek mit is jelent a Nemzeti Kultúra gondolata. Számunkra sok olyan művész munkájának bemutatását is akik egy ideje mellőzve vannak. A hagyományápoláshoz tartozik az is, hogy ősszel például egy 5 előadásos Arany -est turnéra kaptunk meghívást Pest megyében. Lázár Csaba, Szabó Gyula Győző és jómagam leszünk az előadók. Igazán örülök, mert nagyon szeretem Arany János remekeit.

Azt gondolom a közönség véleménye a legfontosabb. A közönséget tisztelni kell,  a közönség a legjobbat érdemli. Mi színészek estéről estére nyújtjuk feléjük  a lelkünket, és nincs más vágyunk, csak hogy ne okozzunk csalódást.

Medveczky Attila