|
 2012.09.14.
Szarvason sikerült teljesen biztonságossá
tenni a közintézmények működését
Régebben azért adtak segélyt, hogy a szocialistáktól függjenek
nagyban az emberek
Megújul Szarvas
belvárosa, az önkormányzat EU- támogatás segítségével 928
millió forintot költ a belváros felújítására, így új középületek,
terek, parkok épülnek. A város polgármestere elmondta, hogy a
szocialista kormányok alatt rendre megbuktatták a város
rehabilitációs pályázataikat, de mégis sikerült civil központot
építeniük, és sikerült racionalizálni magát a működést
is.
Mi tette szükségessé azt, hogy ilyen nagyszabású
fejlesztés kezdődjön el a belvárosban? – kérdezem Babák
Mihályt, Szarvas polgármesterét.
–Szarvas városa kistérségi
központ és jövőre járási székhely lesz. Az előző
szocialista kormányok idején az akkori baloldali vezetésű városok
már megkapták ezt a támogatást. Bár EU-s támogatásokról
beszélünk, de tudni kell, hogy az Unió sem tesz szívességet,
hiszen a felzárkózás idején kikötötték, hogy ilyen forrásokhoz
hozzájuthatunk. Ostobaság lenne, ha nem pályáznánk, és nem
biztosítanánk az önerőt a város fejlesztéséhez, egy élhetőbb
városközponthoz. Itt jegyzem meg, nem csak a belvárost újítjuk
fel, hanem a külterületeket is fejlesztjük, több útfelújítást
végeztünk a tanyavilágban is. A városfejlesztési program célja,
hogy a kisváros a közfeladat ellátásban és a közigazgatásban
a korábbiaknál magasabb színvonalú szolgáltatási környezetet
nyújtson a térségben élők részére. Így sokkal több
figyelmet kell fordítani a burkolatokra, az intézmények felújítására
is. Nem egy ún. Patyomkin-felújításról van szó, hiszen megújulnak
a térburkolatok, a közintézmények és a közvilágítás. Lesz
új okmányiroda, és a kormányablak is. Nem tartjuk helyesnek
azt, hogy az önkormányzatokhoz van kihelyezve az állami közigazgatás;
Ez ugyanis nem önkormányzati kötelezettség. A szocialisták
mondták ki annak idején, hogy nagyobb hatalmat kell adni a tanácsoknak,
és ennek következtében került sok feladat helyi, azaz önkormányzati
szintre, ide helyezték a közigazgatást. Annak ellenére, hogy
ez ellentétes a hatalom megosztásának elvével is. Mi külön
helyezzük el egy általunk megvásárolt banki épületbe az összes
államigazgatási feladatokat ellátó egységet. Ennek nálunk
meg van már a hagyománya, mert korábban két osztályvezető
volt, egyik az önkormányzati, a másik a közigazgatási
feladatokat vezette. Ezen kívül a piac és az Árpád utca üzlethelyiségeinek
megújítását tűztük ki célul. A piac helyzete évek óta
megoldásra vár – bővítés, férőhelyek komfortosítása,
nyilvános illemhelyek, kerékpártárolók kerülnek kialakításra,
sőt a gombvizsgáló is külön helyiséget kap. A burkolat és a
közmű fejlesztése mellett a zöldterület növekedése is
jelentős lesz. Nagyon rossz állapotban van a városi bíróság
épülete, így annak homlokzati felújítása szintén a város
rehabilitáció részét képezi. Emellett a Kossuth utcából sétálóutcát
alakítunk ki, parkoló és játszótér is épül. Lényeges,
hogy mi olyan fejlesztéseket valósítunk meg, melyek továbbiakat
indukálnak.
Azt olvastam, hogy a
projekt tartalmaz egy közösségformáló, helyi civilszerveződéseket
segítő programot is.
–Igen, ennek keretében
környezettudatos kampányokra kerül majd sor. Nagyon fontosnak
tartjuk a civil szervezeteket, partnerként kezeljük őket. Igaz,
a szocialista kormányok alatt egyre megbuktatták a város
rehabilitációs pályázatainkat, de mi mégis civil központot
építetünk. Egy volt óvodát teljesen felújítottunk egy
Leader-pályázat kapcsán, így elkészült a civil központ, s már
működik is. A városrehabilitáció annyiban is érinti a
civileket, hogy a megújuló területen, a Kossuth Lajos utcában
működik a korábban létre hozott ún. civil ház.
Szarvas városa idén 3 milliárd 577 millió 273 ezer
forintból gazdálkodhat. Ebből körülbelül mennyi fejlesztést
terveztek?
–Nem ilyen egyszerű
a kérdés. A költségvetés a működési oldalon 2,5-3milliárd
forint. Ami szabadforrásként fennmarad, abból fejlesztünk. A
helyi adóbevétel 5-600 milliós, aminek felére hitelt vettünk
fel és kötvényt bocsátottunk ki. Mert meg kívántuk
hiteleztetni 10 év fejlesztési költségeit. Hiszen most tudunk
jó feltételek – 10-20-50%-os önrészek – mellett
fejleszteni. Minden évben, mikor nyerünk egy pályázatot, ez
bekerül teljes összegével a költségvetésbe. De ha nem
perfektuálódik, átkerül a következő évbe. Így a költségvetésnél
a működési kiadásoknak van jelentősége, míg a fejlesztéseket
az évi zárszámadásból lehet kiszámítani. A város 2 milliárd
forint értékben kötvényt bocsátott ki svájci frank és eurós
alapban, s ezt három éve folyamatosan törlesztjük, tehát nem
kértünk moratóriumot. Mivel mi működésre nem használtuk fel
az összeget, így folyamatosan pályázhattunk. Aminek volt azért
kockázata is, hiszen tudjuk, hogy a frank és az euro árfolyam-ingadozása
igen jelentős volt. Mivel nem használtuk el a 2 milliárdos összeget,
hanem forintra átkonvertáltuk, volt idő, mikor 9%-ot is sikerült
realizálnunk betéti kamatként. Összesen eddig 750 milliós
kamatnyereségünk volt a kötvénykibocsátásból. Az is
jellemzi a gazdálkodásunkat, hogy a vagyonból származó bevételt
vagyonra vagy fejlesztésre költjük. A beruházásoknál pedig
úgy döntünk az önerő biztosításáról, hogy arra ténylegesen
megvan a készpénzünk a bankszámlán. Tehát csak arra pályázunk,
amire van önerőnk. Így reményeink szerint 2013 –ra elérjük,
hogy a 2 milliárdos hitelből 10 milliárd forint összértékű
beruházásokat tudtunk generálni.
Tehát nincs működési hiányuk.
–Már nincs, bár a
szocialista kormányok idején volt fél milliárdos, és onnan
kellett talpra állnunk.
Sőt a kultúrára is áldoznak, hiszen felépítették a
Vízi Színházat.
–Aminek az összköltsége
300 millió forint volt, 50%-os önerővel. Tudjuk, fura, hogy egy
önkormányzat a világválság kellős közepén színházat épít,
de úgy gondoljuk, hogy készülni kell a szebb napokra is. Mi nem
csak a mát, hanem a jövőt is építjük. Sikeres volt a
Tessedik musical, a Monte Cristo grófja, de 700-800 fő kíváncsi
az ingyenes verses-estékre is. Saját színházunk, filmszínházunk,
könyvtárunk, múzeumunk is van, és ezeket szeretik az emberek.
Az utóbbi kettőt, igaz, hogy fel kellene újítani, de arra még
nem találtunk jó pályázati lehetőséget.
A nyár elején olvastam, hogy több mint 50 folyamatban
lévő projekten dolgoznak Szarvason, de így is vannak, akik elégedetlenek.
–Azok joggal elégedetlenkednek,
akik képzettek, szeretnének dolgozni, de nincs munkahelyük. Békés
megye nagyon sokáig az agráriumból élt. 1990 után viszont az
élelmiszer- feldolgozóipart a megyében is tönkretették, elkótyavetyélték.
Így csökkent a munkaerő szükséglet, és további gondot
jelentett, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezőket
foglalkoztató ruhaipar, bőripar is megszűnt, hiszen Ázsiából
hozzuk be a papírt, a textíliát. A gyér munkalehetőség miatt
a felsőoktatási intézményt végzett fiatalok sem maradnak a városban.
Mi a helyi gazdaságot támogattuk inkubátorházzal, amelynek megépítéséhez
50 %-os támogatást nyertünk, a bérleti díját pedig lefeleztük.
Viszont 1990-től nem tudtuk elérni azt, hogy a megye megközelíthető
legyen gyorsforgalmi úton Budapestről. Pedig a teljes balkáni
teherforgalom keresztülhalad a városon, így szükséges az
elkerülő út megépítése. Az, amink megmaradt a rablóprivatizáció
után, nehezen, de működik. A legjobb minőségű tejet termelik
itt, a sajtüzem, a pulykafeldolgozó működik, sok a vállalkozó,
nincs 18 ezres lakosunk, de 1800 adóalanyunk van. Ráadásul
helyi adót, csak a nagyobb vállalkozóktól kérünk, hogy a
kisebbek is talpon tudjanak maradni. Tehát Szarvas működőképes,
de nem akar leszakadni, ezért is szeretne megkapaszkodni a pályázatokkal.
Mi ha kell, akkor oktatásra, közművelődésre, kultúrára, egészségügyre,
kerékpárutakra is szerzünk pályázat útján pénzt. Ha már
egyszer EU-s tagállamok vagyunk, és a csatlakozáskor befizettünk,
akkor most, amit lehet, azt pályázatok útján nyerjünk vissza.
Vagy megkapaszkodik a város, vagy lemarad. Most a szinten tartás
időszakát éljük.
Azzal,
hogy Szarvas januártól járási székhely lesz, növekedhet-e a
vállalkozások számai?
–Nem hiszem, mert most is dolgoznak azok, akik
tudnak és van piacuk. Hiszen az önkormányzatnak nem
munkahelyteremtés a feladata, hanem piacszerzés. Közben arra is
ügyelni kell, hogy ne épüljön le a lakosság. Nagyon örülök
a közmunka programnak, mert a testületben nem rajongunk a segélyezési
rendszerért. Dolgozzon meg mindenki a megélhetéséért…Régebben
azért adtak segélyt, hogy a szocialistáktól függjenek az
emberek… Sajnos nálunk is vannak olyan személyek, akik eddig
felvették a segélyt és mellette bejelentés nélkül dolgoztak.
Ők most nem hajlandóak közmunkát végezni. Most azért, hogy pénzt
kapjanak az emberek, dolgozni kell.
Viszont a baloldaliak és a közmunkások szakszervezete
több pénzt akar a közmunkára.
–És milyen morális
alapon? Miért hagyták, hogy gazdaságilag tönkretegyék az országot?
Ez a kormány nem akar másokat kizsákmányolni, ha azt tenné,
akkor lennének jogosak a szakszervezetek szólamai. Nekünk meg
azt kell elérni, hogy mindenki azt érezze: érte vagyunk, őt
szolgáljuk, odafigyelünk a szavára.
Medveczky
Attila
|
