|
 2012.09.14.
A magyartarka megmentéséért
Jó genetikai alapokra tudunk építeni
Öt év alatt ezer
egyeddel nő a veszélyeztetett magyar tarka szarvasmarha nagy többségben
fajtatiszta állománya a 2010-ben kezdődött tenyésztési
program keretében. A program szükségességéről
dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Országos Egyesületének
tenyésztési vezetője nyilatkozott.
A Magyarországon 200 éve
honos fajtát, a magyar tarkát 2010-ben nyilvánították veszélyeztetett
fajtává, miután 4000 alá csökkent az A-törzskönyves, nagy többségben
fajtatiszta egyedek száma. De miért csökkent le ennyire ez a szám?
–1972-ben olyan kormányprogramot
hoztak, ami a szarvasmarha ágazatban előírta a specializációt.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tej-illetve a hústermelést
specializált fajtákkal kívánták biztosítani. A magyartarka
kettőshasznosítású fajta, mert tejet is termel és kiváló
minőségű húst is szolgáltat. Így a fent említett koncepcióba
nem fért be ez a fajta tenyésztése. Ekkor az akkori mezőgazdasági
irányítás úgy döntött, hogy specializált tejelő fajtákkal,
többnyire holstein-frízzel megkezdi a magyartarka állomány
fajtaátalakító keresztezését. Ez ahhoz vezetett, hogy 1990-ig
nagymértékben lecsökkent az aktív populáció.
2010-ig pedig nem kaptak
hathatós segítséget?
–A ’90-es évek
elején a tulajdonváltások és a piac megváltozása miatt
bizonytalanná vált a termelési és a közgazdasági környezet.
Ez nagymértékben hozzájárult a szarvasmarha állomány – nem
csak a magyartarka – csökkenéséhez. A tehénállomány
majdnem a felére csökkent. Amikor 2004-ben beléptünk az EU-ba,
már folyósították számunkra az uniós támogatásokat. Főleg
a közvetlen (termeléshez kapcsolódó) támogatásokra és különböző
beruházásokat ösztönző támogatásokra gondolok. Mindez segítette
az ágazatot, ahogy az is, hogy az elmúlt 2-3 évben a
magyartarka esetében jelentős mértékben emelkedett a jó minőségű
vágómarha átvételi ára is. Nagyon jó áron tudják eladni a
tenyésztők a hízóalapanyag céljául szolgáló borjút, a
vemhes üszőt, vagy a selejtes tehenet. Segített az aktív populáció
stabilizálásában, és a létszám növekedésében az a már
említet öt éves program a veszélyeztetett és őshonos hazai
fajták támogatására, ami nyilvánvalóan az aktív populációt
fenntartó tenyészeteknek nyújt hathatós támogatást.
Milyen jó tulajdonságai
is vannak a magyar tarkának? Gondolom, az sem mindegy, hogy
mennyi a magyar tarkák átlagos súlygyarapodása…
–Azért
is kell megmenteni ezt a fajtát, mert körülbelül 200 éve létezik
itt a Kárpát-medencében; remekül alkalmazkodott a hazai,
sokszor szélsőséges éghajlathoz is. A másik tényező pedig a
fajta kiváló tej-és hústermelése, hiszen jó genetikai
alapokra tudunk építeni. A tejtermelésben a fajta nem veszi fel
a versenyt a specializált tejelő fajtákkal, az országos átlag
„csupán” 6000 kilogrammos tejtermelés, viszont a magyar
tarka teje 4%, vagy afeletti zsírtartalommal, és 3,5 –os fehérje
tartalommal rendelkezik. Az utóbbi ideális a különböző
tejtermékek gyártásához. Hústermelésben pedig a fajta
kimagasló tulajdonságokkal rendelkezik, mind minőségi, mind
mennyiségi tekintetben. A fajta húsminősége megfelel a
kontinentális európai ízlésvilágnak – a hús jól márványozott,
meggypiros színű, íz-és zamatanyagokban gazdag, ezért
kedvelik és keresik a fogyasztók.
De hol? Hiszen a
magyartarka húsának többsége külföldön értékesül.
–Magyarországon
a ’70-es éveket megelőzően nagy hagyománya volt a magyar
tarka hízóbikák dél-európai országokban történő értékesítésének.
Gyakorlatilag vagonszámra exportáltuk elsősorban olasz piacra a
hízóbikákat, amiért akkor devizában fizettek. Majd, miután a
fajta létszáma visszaesett, csökkent az export. De így is el
lehet mondani, hogy a magyartarka tenyésztők napjainkban is közel
90%-ban exportra értékesítenek. Hagyományos piacaink az olasz,
horvát, és a szlovén, illetve az elmúlt években a török.
Jelenleg a török felvásárlók kínálják a legmagasabb árat.
Nem csak az exportorientáltság, hanem az ár miatt sem jutottak
hozzá a hazai vásárlók a magyartarkához. Ennek a fajtának
ugyanis az árfekvése jóval magasabb, mint a „kommersz marhahúst
előállító fajtáké. Természetesen eltökélt szándékunk a
hazai marhahúsfogyasztás növelése, mert az éves, személyenkénti
2,5-3 kilógrammos fogyasztás gyalázatosan alacsony. Ezért indítottuk
útjára 2007-ben a márkázott magyartarka húsprogramot olyan
szlogennel, Magyartarka-garantált
minőség itthonról,
hogy a magyartarka húsa hazai termelőktől, hazai vágóhídon
feldolgozott, magas hozzáadott termékű értékek a hazai
kereskedelmi láncolatba bekerülve eljussanak a fogyasztókhoz
is. Arra törekszünk, hogy a magyartarka hús hallatán jó minőségű
árúra asszociáljanak a vásárlók. Lényeges, hogy a termék-előállítás
munkahelyet is teremt a hátrányos helyzetű régiókban.
Az olvastam, hogy külföldről
hoztak be szaporító anyagot. Így mennyire marad magyar a
magyartarka?
–Amikor a magyartarka kialakult, akkor a svájci szimentáli
volt az az alapfajta, amit akkor a döntéshozók behoztak az országba
tenyészbikaként, illetve vemhes üszőként. Így jött létre a
magyartarka fajta. Ami attól magyar, hogy a hazai rögön alakult
ki. Amikor viszont egy populációnak nagymértékben lecsökken a
létszáma, elengedhetetlen a vérfrissítés, mert annyira beszűkül
a genetikai variancia, hogy fennáll a fajta kihalásának veszélye.
Mindez a humán-oldalon is megfigyelhető: a magyar nép is azért
ennyire vitális, életrevaló, mert több népcsoportból tevődött
össze.
A 2010—ben elindult
tenyésztési programnak köszönhetően 2 év alatt mennyivel
gyarapodott a létszám?
–Hozzávetőleg 500 tehénnel gyarapodott az aktív populáció.
Azt szeretnénk, hogy 2014-re, mire a program zárul, ezer tehénre
fel tudjuk emelni a létszámot, ami mind a tenyészbika, mind a
fajtafenntartás szempontjából lényeges.
Mennyien foglalkoznak ma magyartarka tenyésztéssel?
–A már említett
populáció fenntartása 38-40 tenyésztő munkája. Viszont
magyartarkával lényegesen többen foglalkoznak, mert hazánkban
közel 50 ezer magyartarka tehenet tartanak. Alapvetően
az a probléma, hogy azok a gazdaságok tűntek el a
’70-es évektől, melyek az aktív populációt fenntartották.
A Magyartarka Tenyésztők Országos Egyesületének észrevételeit
meghallgatják a szaktárcánál is?
–Nagy
jó a kapcsolatunk a Vidékfejlesztési Minisztériummal, szinte
az összes társadalmi egyeztetésben részt vesz a tenyésztő
szervezet, illetve az állattenyésztőket összefogó Magyar Állattenyésztők
Szövetsége. Jó alapon nyugszik a szakmai együttműködés;
miniszter úr számtalanszor ellátogat az általunk szervezett
rendezvényekre. Mind az állami, mind a tenyésztői szándék a
kiváló küllemű, jó húsformájú állomány kitenyésztésére,
megmentésére irányul, és továbbra is törekszünk a kettős -
hús- és tejtermelő képesség javítására, a fajta megőrzésére
az utókor számára is.
Medveczky
Attila
|
