|
 2012.09.28.
Hazudni tehetségtelenül
A Népszavában
rendszeresen publikáló hajlott korú Szász István ezen a héten
Józsi doktorból Jobbik lett címmel jelentetett meg írást. A Népszavában
régóta porosodó publicista, saját tapasztalatként megírt,
cikkében megfestett életkép nyilvánvalóan hamis. Mondhatnók:
ordít a tehetségtelenség.
Szász gyengécske
története szerint Dr. Józsi a szomszédban lakó 1936-ban jogi
diplomát szerzett aggastyán zaklatja az írót, hogy az zavaros
eszméit hallgassa meg. Ezek a zavaros eszmék természetesen nem
csak Dr. Józsira jellemzők, hanem az egész keresztény középosztályra.
Józsink olyan típusosan ostoba volt, annyira a századelő
keresztény középosztályának jellegzetes képviselője, hogy
meg nem állhattam vele a szembesülést – írja Szász. Majd a
konklúzió: Ő maga ( mármint Dr. Józsi) volt az a keresztény
középosztály sűrítménye, amelyik diákkorában Mussolini
emberi értékeiről ír dolgozatot, aki Hitler tömeggyilkosságát
vegetáriánus életmódja mellett, csak kis jellemgyengeségnek véli.
Gondoljunk bele: hány
Józsi dr, Pista meg Feri úr, meg elődeik utódai (sic!) élnek
ebben az országban? Nagyon sokan. Lehet, hogy nem olyan látványosan
ostobák, mint dr. Józsi, álcázzák magukat (bár ma már ezt
sem) és – a koleránál is veszedelmesebbek...
Józsi természetesen
’98-ban Fidesz szavazó volt, most pedig Jobbikos.
Ne is
foglalkozzunk a kerettörténet lehetetlenségével, hogy az
1936-ban diplomázott, tehát valamikor 1915 környékén születtet
jogász a Fideszre, majd a Jobbikra szavazna. A háború előtt
diplomázott keresztény értelmiség képviselői, már akiket
nem öltek meg, nem száműztek, nem disszidáltak, vagy maguktól
nem haltak meg, többnyire az MDF-re, a KDNP-re, a Kisgazdákra,
majd később a MIÉP-re szavaztak. A Fidesz és különösen a
Jobbik ezt a korosztályt egyáltalán nem érdekelte. A
tapasztalt öregek azonnal kiszúrták a Szegedi Csanád-i motivációt
a Jobbikban.
Ettől
természetesen még lehetne egy, a matuzsálemi kort megérő kivétel.
Csakhogy Szász közel sincs olyan tehetségű szerző, hogy ezt a
fiktív jobbikost életszerűvé tegye. Szász hazugságát tehetségtelensége
leplezi le.
És még valamit.
A zsigeri gyűlöletet a keresztény középosztállyal szemben.
Szász írása egybevág a Népszava szellemi alapállásával.
Igaz, még a Népszava a talmudista és proli indulatok túl
intenzív kitörését visszafogó, bár egyre lazább szűrőrétege
sem szokott a keresztény magyar középosztály felé ennyire nyíltan
sugárzó gyűlölethullámot átengedni.
Szász írása
abban segít, hogy kétségünk se maradjon. A Népszava szerkesztői,
publicistái és rajongói egyívásúak Rákosival, Gerővel,
Demszkyvel és Kis Jánossal. Mindannyiukat feszíti az indulat.
Mindannyijukban ott motoszkál mélyen, vagy egészen a felszínen
a tudat, hogy ezt a keresztény magyar középosztályt valahogyan
mégiscsak ki kéne irtani.
Cs. G.
|
