vissza a főoldalra

 2013.04.05. 

Higgyünk a feltámadásban! – interjú Bucsi Zsolt Tamás református lelkipásztorral

Krisztus feltámadásával legyőzte a halált, és ezáltal belénk táplálta az örök életben való hitet, a reménységet, amire a mai rohanó világban igencsak szüksége van az embereknek. A húsvéti szokásokról, az ünnep jelentőségéről és változásáról, a hitről Bucsi Zsolt Tamással, a sepsiszentgyörgyi vártemplom beosztott lelkipásztorával beszélgettünk.

 – Miért fontosak a hagyományos vallási ünnepek?

– Itt, Sepsiszentgyörgyön is tapasztalni lehet, hogy egy bizonyos – keresztyén családjainknál is házaló – szekta tagjai azt hirdetik, ne ünnepeljük meg a karácsonyt vagy a húsvétot, mert azokat emberek találták ki, pogány eredetűek. Számomra a keresztyén ünnepeink fontossága abban áll, hogy alkalom adódik az örvendezésre és ennek kifejezésére. Erre hívja Pál apostol is a Filippi gyülekezet tagjait: „Örüljetek az Úrban, ismét mondom, örüljetek” (Filippi 4,4). Sokféle hatás éri korunk emberét, ami miatt elfelejt igazán ünnepelni. Igazi öröm csakis ott van, ahol van örömüzenet, azaz evangélium. Az ünnepnapok fontossága abban áll, hogy ne válasszuk el őket Istentől. A mi ünnepeinkben és örvendezéseinkben is legyen központi szerepe Istennek és az evangéliumnak.

 – Milyen jelentősége van manapság a húsvétnak?

– Húsvétkor Krisztus legyőzte a halált, tehát az élet lehetőségét adja azoknak, akik hisznek Őbenne. Hogyne tudna örülni a keresztyén ember annak, amikor tudatosul benne, hogy a halál a feltámadás által csupán átmenetel az örök életbe! Mert „aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha” – mondja Krisztus. Számomra ezt az életet jelenti a húsvét megélése, és ezt fejezi ki a locsolkodás is, meg a piros tojás. A virág nem él, ha nem öntözik meg, a tojásban rejtőző életmag Isten teremtő erejéről árulkodik. Ezért kell hálásak legyünk és örvendezzünk Istennek, mert az örök élet lehetőségével ajándékozta meg az övéit húsvétkor. Ezért hatalmas alkalom ez az ünnep arra is – ahogyan a bibliai húsvéti történetek is hirdetik –, hogy többé ne kételkedjünk a feltámadásban, hogy erősödjék már meg végre a feltámadott Krisztusba vetett hitünk.

 – A mai fiatalok miként látják a ezt?

– A fiatalok értékrendszere szinte évről évre változik, mégis vannak benne állandó elemek. Visszaemlékszem, hogy virágvasárnap, amikor konfirmáltam, mennyire vártuk a húsvéti bált, hogy végre elmehessünk már mi is, hiszen addig nem engedtek a szülők. Ez ügyben sokat nem változott a világ: a mai fiatalság többsége ugyanígy szereti kifejezni az örömét, tud és szeret szórakozni. És ezzel nincs is semmi baj, a gond azzal van, ha csak ebből áll az ünneplés. Ezért a legnagyobb kihívás számomra, hogy tudatosítsam bennük: ne zárják ki az ünnepnapjaikból Istent.

 – Hogyan zajlik az ön családjában a húsvét?

– Törekszünk arra, hogy közösen készüljünk az ünnepnapokra, együtt festjük meg többek között a tojásokat. Nagy tisztelője vagyok hagyományainknak, ezért húsvét másodnapján előadom a rigmusomat, megöntözöm a feleségemet és a kislányomat. Ők az elsők, majd délután következnek a legközelebbi ismerősök. Természetesen igyekszem emellett is minél több időt tölteni a családommal.

 – Ön szilágyságiként hogyan látja, miben más a háromszéki húsvét?

– Szilágyságban, a fiatalok körében jobban él még a locsolás szokása, rokonságon belül gyakoribb a spontán vendégjárás. Ami még szembetűnő, hogy ott a reformátusoknál nagyobb a templomlátogatók száma. Például az ünnepnapok délutánján tartott istentiszteletre is sokkal többen eljárnak. És ha nem kell munkába menni, akkor húsvét harmadnapját is megünneplik.

Vetési Júlia