2013.04.05.
Higgyünk a feltámadásban! – interjú
Bucsi Zsolt Tamás református lelkipásztorral
Krisztus feltámadásával
legyőzte a halált, és ezáltal belénk táplálta az örök életben
való hitet, a reménységet, amire a mai rohanó világban
igencsak szüksége van az embereknek. A húsvéti szokásokról,
az ünnep jelentőségéről és változásáról, a hitről Bucsi
Zsolt Tamással, a sepsiszentgyörgyi vártemplom beosztott lelkipásztorával
beszélgettünk.
– Miért fontosak a hagyományos vallási ünnepek?
– Itt,
Sepsiszentgyörgyön is tapasztalni lehet, hogy egy bizonyos –
keresztyén családjainknál is házaló – szekta tagjai azt
hirdetik, ne ünnepeljük meg a karácsonyt vagy a húsvétot,
mert azokat emberek találták ki, pogány eredetűek. Számomra a
keresztyén ünnepeink fontossága abban áll, hogy alkalom adódik
az örvendezésre és ennek kifejezésére. Erre hívja Pál
apostol is a Filippi gyülekezet tagjait: „Örüljetek az Úrban,
ismét mondom, örüljetek” (Filippi 4,4). Sokféle hatás éri
korunk emberét, ami miatt elfelejt igazán ünnepelni. Igazi öröm
csakis ott van, ahol van örömüzenet, azaz evangélium. Az ünnepnapok
fontossága abban áll, hogy ne válasszuk el őket Istentől. A
mi ünnepeinkben és örvendezéseinkben is legyen központi
szerepe Istennek és az evangéliumnak.
– Milyen jelentősége van manapság a húsvétnak?
– Húsvétkor
Krisztus legyőzte a halált, tehát az élet lehetőségét adja
azoknak, akik hisznek Őbenne. Hogyne tudna örülni a keresztyén
ember annak, amikor tudatosul benne, hogy a halál a feltámadás
által csupán átmenetel az örök életbe! Mert „aki él és
hisz énbennem, az nem hal meg soha” – mondja Krisztus. Számomra
ezt az életet jelenti a húsvét megélése, és ezt fejezi ki a
locsolkodás is, meg a piros tojás. A virág nem él, ha nem öntözik
meg, a tojásban rejtőző életmag Isten teremtő erejéről árulkodik.
Ezért kell hálásak legyünk és örvendezzünk Istennek, mert
az örök élet lehetőségével ajándékozta meg az övéit húsvétkor.
Ezért hatalmas alkalom ez az ünnep arra is – ahogyan a bibliai
húsvéti történetek is hirdetik –, hogy többé ne kételkedjünk
a feltámadásban, hogy erősödjék már meg végre a feltámadott
Krisztusba vetett hitünk.
– A mai fiatalok miként látják a ezt?
– A fiatalok értékrendszere
szinte évről évre változik, mégis vannak benne állandó
elemek. Visszaemlékszem, hogy virágvasárnap, amikor konfirmáltam,
mennyire vártuk a húsvéti bált, hogy végre elmehessünk már
mi is, hiszen addig nem engedtek a szülők. Ez ügyben sokat nem
változott a világ: a mai fiatalság többsége ugyanígy szereti
kifejezni az örömét, tud és szeret szórakozni. És ezzel
nincs is semmi baj, a gond azzal van, ha csak ebből áll az ünneplés.
Ezért a legnagyobb kihívás számomra, hogy tudatosítsam bennük:
ne zárják ki az ünnepnapjaikból Istent.
– Hogyan zajlik az ön családjában a húsvét?
– Törekszünk
arra, hogy közösen készüljünk az ünnepnapokra, együtt festjük
meg többek között a tojásokat. Nagy tisztelője vagyok hagyományainknak,
ezért húsvét másodnapján előadom a rigmusomat, megöntözöm
a feleségemet és a kislányomat. Ők az elsők, majd délután következnek
a legközelebbi ismerősök. Természetesen igyekszem emellett is
minél több időt tölteni a családommal.
– Ön szilágyságiként hogyan látja, miben más a háromszéki
húsvét?
– Szilágyságban,
a fiatalok körében jobban él még a locsolás szokása, rokonságon
belül gyakoribb a spontán vendégjárás. Ami még szembetűnő,
hogy ott a reformátusoknál nagyobb a templomlátogatók száma.
Például az ünnepnapok délutánján tartott istentiszteletre is
sokkal többen eljárnak. És ha nem kell munkába menni, akkor húsvét
harmadnapját is megünneplik.
Vetési Júlia
(Forrás: Székely Hírmondó)
|