vissza a főoldalra

 2013.04.12. 

A vidéki szegénység felszámolásáért

A mezőgazdasági termelési potenciál sokkal nagyobb annál, mint amennyit ténylegesen termelünk

Március 7-ével Dr. Medgyasszay Lászlót nevezte ki a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökévé Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Elnök úr szerint bár a piacgazdaság tana szerint a piac önállóan működik, a piacra jutás megteremtésében a mindenkori kormánynak nagy szerepe és felelőssége van.

 Gratulálunk a kinevezéséhez! A ’80-as évek végén ön részt vett a népfőiskolai mozgalom újraélesztésében. A Hálózat egyik célja pedig a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése. A társadalmi fejlődésbe pedig, gondolom, beletartozik az oktatás, a felnőttképzés is. Van a célok közt valamilyen átfedés?

 –Valóban, Győr-Ménfőcsanakon 1989-ben, miután belépetem az MDF-be, az volt az első tevékenységem, hogy megszerveztem a párt falutagozatát. Ezzel kifejeztük azt, hogy mi vidéki MDF-esek megpróbálunk mindent megtenni a falu javáért. Akkor úgy érzékeltem, hogy az MDF országos szinten a vidékieket is képviseli. A helyi népfőiskolának pedig óriási hagyományai voltak, hiszen még 1920-ban indította el az akkori plébános, Szekeres Bónis. Mi ezeket a hagyományokat akartuk újraéleszteni. Az elnöki felkérést azért is vállaltam el, mert nem csupán gazdasági tevékenységről van szó, hanem a kulturális rendezvények támogatásán keresztül a legkülönfélébb társadalmi szerveződések elősegítését is felvállalja a Hálózat. Korunkat megelőzve, tény, hogy 2000-ben, mint a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke kezdeményeztem a „Kultúrával a Nyugat Kapujában” rendezvénysorozatot. Ezen a kulturális fesztiválon, országosan 400 ezren vettek részt.

 Gondolom ezért is esett önre a miniszter úr választása.

 –Ismertek, mint agrárpolitikust, és a vidéki kultúraszervező munkásságomat is valószínű méltányolták. Tehát nem csak gazdasággal, hanem kultúrával, sőt még oktatással is foglalkoztam. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer még ma is él, s azt a megyénkben kezdtük el szociális ösztöndíj címén. Amit megyei alelnökként tudtam kezdeményezni, azokat a tevékenységeket nagyobb mértékben folytatja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Az MNVH működése nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból.

 Bizonyára a kormány intézkedéseit kritizáló gazdálkodó szervezetek is léteznek. Őket is be lehet vonni a Hálózat feladataiba?

 –A Hálózat nem egy párthoz kötődő szervezet, hanem jó ügyeket, stratégiákat vállal fel, illetve támogatja azokat. Közéleti pályafutásom alatt is főleg jó ügyeket igyekeztem megvalósítani, például a Nemzeti Földalap ötlete, és az azzal kapcsolatos első törvényjavaslat is tőlem származik.

 Az Európa Tanács „Vidéki Területek Európai Alapokmánya (Chartája)” című dokumentumban a vidéki térségek három alapvető funkcióját különítik el: a gazdaságit, az ökológiait és a társadalmi-kulturális funkciót. Az elsőbe tartozik a teljes népesség élelmiszerszükségletének kielégítése; a vidéki népesség jövedelemszintjét, megélhetését szolgáló, mezőgazdasági termelés folytatása. Erre ma képes-e a magyar vidék?

 –A magyar vidék nagyon sok mindenre képes, és ezért is lényeges, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a mezőgazdaság fejlesztése, és a vidék megtartó erejének növelése. És ez nem marad a szólamok szintjén, hanem tettekben is megnyilvánul. A mezőgazdasági termelési potenciál sokkal nagyobb annál, mint amennyit ténylegesen termelünk. Hatalmas fejlesztésre van lehetőség, de ahhoz piacot kell teremteni. Bár a piacgazdaság tana szerint a piac önállóan működik, a piacra jutás megteremtésében a mindenkori kormánynak nagy szerepe és felelőssége van. A piac megteremtése gazdasági, marketing kérdés, illetve az is lényeges, hogy megfelelő támogatás segítse elő kiterjesztését. Emellett a szociális földprogramnak is hatalmas a jelentősége, és már tapasztalhatjuk a gyakorlati hasznát. Mert önellátásra serkent és csökkenti a szegénységet. Elődöm, Csatári Bálint úr egyik írásában felhívja a figyelmet a vidéki szegénység csökkentésének fontosságára. Egyetértek vele, számomra is fontos cél a vidéki szegénység felszámolása, a rendkívül nehéz sorban élő vidéki emberek mindennapjainak könnyebbé tétele.

 Minderre van –e elegendő forrás?

 –Nagyképűség lenne, ha most azt mondanám, ilyen rövid idő alatt teljes mértékben ismerem a Hálózat anyagai helyzetét. Adatokat, beszámolókat, terveket kell tanulmányoznom mindehhez. Tény, hogy nem nagy projektek megvalósításáról van szó, hanem a lényeg: a sok vidéki kis ember vállalkozásának segítése, életminőségének javítása.