vissza a főoldalra

 2013.04.26. 

Magyar képviselet nélkül veszélybe kerülnek iskoláink

Csak azt támogatjuk, aki a „nemzeti minimumot” felvállalja

A megyei választásokra való felkészülés jegyében ült asztalhoz a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd vezetősége. A tárgyalást a vegyespárt székházában folytatták, mindkét országos pártelnök részvételével.

 Még február közepén a Most-Híd vegyespárt olyan döntést hozott,hogy felfüggeszti a megyei választásokon való együttműködésről folytatott járási szintű egyeztetéseket a Magyar Közösség Pártjával. Akkor a Most-Híd vezetősége azt hangsúlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalmat, valamint a Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Pártot tartja elsődleges partnerének. Mi lehet a mostani váltás indoka– kérdezem Berényi Józsefet, az MKP elnökét.

 –Feltehetőleg az említett szlovák pártok, elsősorban Nyitra megyében, nem kívántak együttműködni olyan szinten a Most-Híddal, ahogy a vegyespárt vezetősége szerette volna. Ezért változattak a stratégiájukon, és leültek velünk tárgyalni.

 Az eddigi MKP-Híd találkozók mennyire voltak sikeresek?

 –Tavaly májusban volt eleddig az egyedüli hivatalos kétoldalú találkozó, de akkor konkrét eredmény nélkül zárult a megbeszélés. A többi tárgyalás a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával együtt történt, aminek az eredménye a „nemzeti minimum” elfogadása lett. A jelenlegi tárgyalás témája a megyei választásokra történő jelöltállítás. A megyei választásról szóló együttműködések járási, illetve kerületi szinten jönnek létre, ezért a mostani találkozón csak ajánlásokat fogalmazhattunk meg. Ez meg is történt. Az MKP elnöksége szerint azokban a járásokban, ahol a magyarok aránya nem éri el az 50%-ot, mivel a két párt „semlegesítheti” egymást, jó lenne megegyezni a jelöltállítás arányaiban, különben kétségességé válik a magyarság képviselete. Ahol ez az arány 50% feletti, ott nem okozhat nagy tragédiát az, ha mind a két párt teljes listát állít.

 Gondolom, ilyen terület lehet a párkányi…

 –Így van, ez a gyakorlatban a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járást, illetve a párkányi választókörzetet érinti. Viszont Galántán, ahol 35% a magyarok aránya, és ha ott összefognak a szlovák pártok, míg mi nem, akkor könnyen megtörténhet, hogy nem lesz a Galántai járásnak magyar képviselete a megyében.

 Mindez milyen következménnyel járhat?

 –Minden megyének takarékoskodnia kell. S ha nincs magyar képviselet, akkor bizonyára először a magyar tannyelvű iskoláktól vonnának el jelentős forrásokat.

 A tagságuk, a szimpatizánsok elvárják önöktől, hogy bizonyos helyeken közös jelölt induljon?

 –Helyesbítenem kell: azt várják el, hogy ha megszületik a megegyezés, akkor nem indítunk mindenütt teljes listát. Mondok erre egy példát: a Galántai járást a Nagyszombati megyében hét személy képviselheti. Tehát nekünk meg kell egyeznünk arról, hogy a hét helyet hogyan osztjuk el egymás között. Nem koalíció ez, nem is közös indulás, hanem az arányok elosztása. A jelöltjeink neve mellett csak az MKP neve szerepel.

 Mikor lesznek ezek a választások, és mi a jelöltállítás ideje?

 –Novemberben tartják a választásokat, s feltehetően szeptemberben kell leadni a listákat. Addig lezajlanak a járási konferenciák, ahol kiválasztják a jelölteket.

 Úgy tudom, a már említett „nemzeti minimum”-mal –ez az alapdokumentum foglalja össze azokat az értékeket, eszközöket, melyek a felvidéki magyarok jövőjének zálogát jelentik – kapcsolatos törvényjavaslatok még nem születtek meg. Nem kell attól tartani, hogy a dokumentumban foglaltak közül semmi sem valósul meg?

 –Attól tartunk, hogy csupán a médiában való megjelenést jelentette a „nemzeti minimum” a többi aláíró számára. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy csak olyan jelöltet támogatunk a köztársaságielnök-választáson, aki a „nemzeti minimumot” felvállalja. Sajnos az MKP korábban elkövette azt a hibát, hogy nem indított magyar jelöltet, hanem azt a szlovák aspiránst támogatta, mindenféle viszonzás nélkül, aki legalább nem volt magyarellenes.

 Egy magyar elnökjelölt viszont esélytelen.