|
 2013.08.23.
A kormány álláshelyeket teremt a hátrányos
helyzetű beregi régióban is
A fejlesztésekkel el lehet érni, hogy a fiatalok ne hagyják el
a települést, helyben kapjanak munkát
Több mint 1,8
milliárd forint hazai forrásból Vásárosnaményban építik
fel a rendőrség közigazgatási hatósági szolgálatának második
központját. A létesítmény alapkövét Czomba Sándor, a
Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára,
Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai
helyettes államtitkára és Filep Sándor (Fidesz-KDNP), Vásárosnamény
polgármestere helyezte el.
Miként sikerült elérni azt, hogy Vásárosnaményban
építsék fel a rendőrség közigazgatási hatósági szolgálatának
második központját?
–Vásárosnamény
az ország egyik leghátrányosabb térségének a székhelye,
ahol sajnos egy hónappal a 2010-es választást követően bezárt
a városban működő legjelentősebb gyár, az Interspan Faipari
Kft. Ez a tény még jobban generálta a munkanélküliséget. Ezért
térségünk országgyűlési képviselője, dr. Czomba Sándor
foglalkoztatásért felelős államtitkár mindent megtett annak
érdekében, hogy a városban és vonzáskörzetében minél több
munkahely jöjjön létre. Ennek érdekében két fontos
infrastrukturális fejlesztést kell megemlíteni. Az egyik, hogy
elkészült az új – II. Rákóczi Ferenc nevét viselő – vásárosnaményi
Tisza-híd, amelynek nettó költsége meghaladta a 4 milliárd
forintot. A másik, az M3-as autópálya tovább építése. Ehhez
szorosan kapcsolódik két városi beruházás, s közülük az
egyik már működő projekt: a Kiss B. Log Cégcsoport élelmiszerkereskedelmi
logisztikai központja. Ennek a jelentősége, hogy eddig a város
központján haladtak át a kamionok. A cég vezetője, Kiss B.
Zoltán úr úgy gondolta, hogy ezt a terhet le kell venni a városközpontról,
és pályázati úton és önerővel biztosítva a forrást, közel
900 millió forintos beruházást valósított meg a több mint
7000 négyzetméteres logisztikai központ felépítésével.
Eddig ezt a területet ipari parknak nevezték elődeink, holott
minden volt, csak az nem. Most valóban ipari területté tette a
logisztikai központ ezt a külvárosi telket, ahol impozáns
irodaépület és raktárbázis épült. Mindezzel nem csak megőrizték
a munkahelyeket, hanem bővítették is. A másik projekt a rendőrség
közigazgatási hatósági adatfeldolgozó szolgálatának második
országos központja. Az, hogy ez megvalósulhatott, abban
szerepet játszott a Vásárosnaményba kihelyezett kormányülés.
Ez számomra azért jelentős, mert a kormány kimozdult Budapestről,
bemutatva, hogy mennyire lényeges számára a vidék lakossága.
Jó példával jártunk elől, mert azóta több ilyen kihelyezett
kormányülést tartottak. Az említett kormányülésen
jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök úr az országos központ
megépítését. Így a szombathelyi hasonló jellegű intézménynek
leszünk a keleti „testvére.” Ebben a hivatalban, reményeink
szerint 300 –an kapnak munkát. Érezhető, hogy ezzel a lépéssel
elsősorban a munkanélküliek számát szeretnék csökkenteni. A
25 év alatti fiatal és az 55 év feletti korosztály tagjai közül
az érettségizettekre, és számítógép-ismerettel rendelkező
– elsősorban regisztrált munkanélküliekre – számítunk.
Ők, ha megfelelnek az előírásoknak, olyan munkát végezhetnek,
amire több évtized múlva is szükség lesz. Az ilyen fejlesztésekkel
el lehet érni, hogy a fiatalok ne hagyják el a települést,
hanem helyben találjanak munkát.
Ahogy említette, az M3-as autópálya továbbépítése
is folytatódott a térségben, a Nyíregyháza és Őr közötti
sztrádarészt januárban nyitották meg a forgalom előtt. Az autópálya
Őr és Vásárosnamény közötti részének építése is
elindult az idén, és
11 kilométer
hosszon alakítják ki a kétszer két forgalmi sávot a beregi városig.
Reménykedhetünk, hogy ezzel több beruházó érkezik a városba?
–Valóban elkészült Őrig az autópálya szakasza,
ami által Mátészalka szinte közvetlenül megközelíthető.
Hozzánk elviekben 2014 októberére ér el az autópálya; ezzel
a Beregi-térség kapuja ténylegesen is bekapcsolódik az ország
vérkeringésébe, és az európai közlekedési hálózatba. Az
autópályának köszönhetően további logisztikai központok,
telephelyek épülhetnek nem csak Vásárosnaményban, hanem akár
Nyírmadán és Mátészalkán is. Az infrastrukturális fejlesztés
pedig olyan generáló tényező, ami által felfigyelhetnek a térség
értékeire. Míg Vásárosnamény három folyó ölelésében
fekszik, addig a kistérség három országgal határos, tehát óriásiak
a lehetőségek, főleg, ha belegondolunk, hogy a kormány újra
nyitott az orosz piac felé is. A beregiek híresek a vendégszeretetükről,
s mi nyitottak vagyunk a tisztességes vállalkozások irányába.
Aki megismerte az ittenieket, mind arra gondol, miért nem
hamarabb települt a környékünkre.
Az ellenzék még mindig azt szajkózza, hogy a kormányt
nem érdekli a keleti országrész sorsa. Az elmondottak éppen az
ellenkezőjét bizonyítják…
–Igen, mert ők azt nézik, hogy a pohár félig üres,
nem azt, hogy majdnem tele... Emellett vannak olyan esetek, amikor
a pártpolitikán felülemelkedve kéne örveneni a fejlesztéseknek.
Örülök annak, hogy országgyűlési képviselőink odafigyelnek
térségünkre. Egy évvel a választások előtt is objektívnek
kell maradni. Azt nem tagadom, hogy mi sosem hibáztunk, viszont
ezek a hibák eltörpülnek a jó dolgok és döntések
meghozatala mellett. Annak is örülök, hogy a döntéshozók látják:
a Dunántúl és a főváros fejlesztési szempontból már optimális
helyzetben van, s azon dolgoznak, hogy a keleti végeken élők se
érezzék magukat másodrendűnek.
Az előző kormányzatok idején tettek –e valamit a
leszakadó régiók felemelése érdekében?
–Az előző kormányok idején, ha az illető nem volt
túlságosan képzett, és munkanélküli volt, akkor havonta
kapott 20-25 ezer forintnyi segélyt. Mi viszont arra törekszünk,
hogy visszaszoktassuk az embereket a munkára. Elsődlegesen nem
csak a munkát emelném ki, hanem a szokásrendet, az életritmust.
Pedagógus végzettségem van, iskolaigazgató voltam majdnem egy
évtizedig, így tudom, hogyha a gyerekek nem látják azt a példát,
hogy a szüleik reggel dolgozni mennek, akkor számukra is idegen
lesz a munka világa. Tudom, hogy 50 ezer nettó fizetés nem nagy
pénz, de mégis több, mint amennyi korábban a segély összege
volt. Azt látom, hogy a közmunkának köszönhetően egyre többen
becsülik meg a munkájukat. Mindebben óriási szerepe van az
adott település vezetőjének is, mert mi nem kezdjük el úgy a
hetet, hogy hétfőnként ne egyeztetnék a közcélú munkát végző
brigádok vezetőivel. Átbeszéljük a megvalósult munkát, s a
rövidtávú célokat, az aktuális feladatokat. Ki kell emelni a
munkaügyi központok szerepét, melyek munkaközvetítést, tanácsadást
végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket,
információt nyújtanak és gondoskodnak a támogatási és szolgáltatási
rendszer működtetéséről. Velük is együtt kell működni a
település vezetőinek. A közcélú foglalkoztatáson kívül
fontosnak tartom a vállalkozásokat. A kis-, és középvállalkozások
megerősítése nélkül nem haladhat előre az ország, ezt a
kormány felismerte, s ennek érdekében jelentős lépéseket
tett. Érdemes lenne a közbeszerzési rendszert újragondolni.
Nem hiszem, hogy szükséges ez a sok közbeszerzésen alapuló
beruházás, mert ilyen esetben a kisebb vállalkozások háttérbe
szorulhatnak.
Szintén nagyon
szerencsés ötletnek tartom a kormány részéről a diákmunka
bevezetését. Bevallom, a korabeli építőtáborokra gondolva,
kicsit szkeptikus voltam, s eleinte 4-5 résztvevőre gondoltunk,
viszont mára 38 diákmunkásunk van. Igyekeztünk értelmes munkát
adni a fiataloknak, akikkel hetente leülünk, s értékelünk, átbeszéljük
a teendőket.
A munkaadóknak,
akik diákokat alkalmaznak, tudniuk kell, hogy nemcsak munkát
adnak, hanem fiatalokat vezetnek be a munka világába, s ez óriási
felelősség.
Medveczky Attila
|
