|
 2013.08.23.
Védjegy bizonyítja a szállások minőségét
Ma már reklámozás szintjén sem elegendő, hogy kiírjuk:
zimmer frei, hanem komolyabban kell venni a marketinget
Az
üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyekre vonatkozó egységes
jogszabály szerint a szálláshelyek minősítését, osztályba
sorolását a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított,
állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja.
Nemrég
újabb tagokkal bővült a Nemzeti Tanúsító Védjeggyel ellátott
magánszállások száma. Miért éri meg a magánszállásadóknak
az, hogy ilyen osztályba sorolásba kerüljenek?–
kérdezem
Trangóni Katalint, a Magánszállásadók Országos Szövetségének
(MOSZ) elnökét.
–Több
tízezer magánszállás működik az országban, s akik ilyen védjeggyel
rendelkeznek, kiemelkedhetnek ebből a körből, így a potenciális
vendégek által könnyebben választhatók. Emellett a védjeggyel
vásárlói bizalmat is lehet építeni, hiszen maga az állam
garantálja a minőséget.
Immár
két éves maga a védjegyrendszer. Mennyire tudnak róla a szállásadók
és a vendégek?
–Szövetségünk
a szállásadók körében mindent megtesz azért, hogy
elterjessze a védjegyrendszer lehetőségét. Tavasszal több
roadshow-t is tartottunk, melyek állomásain ez is szóba került.
Nagyon jó az együttműködés a TDM- szervezetekkel, ők tájékoztatják
a védjegyrendszer előnyeiről a magánszállásadókat. A vendégek
viszont még nem igazán tudják, hogy mit jelent az, ha egy magánszállás
mellett ott szerepel a Nemzeti Tanúsító Védjegy. Ennek oka,
hogy a feléjük történő kommunikációnak anyagi vonzatai
vannak, ezért nem tudtunk élni még ezzel a reklámfogással.
Milyen
kötelezettséggel, jár az, ha valaki csatlakozik a védjegyrendszerhez?
–A
működési szabályzat tartalmazza a feltételeket; s a szállásadó
választhat, hogy a 2 ,3 és 4 koronás megjelölés között
melyik védjegyet kívánja használni. Mindegyik minősítési színvonalnál
különböző paramétereknek kell megfelelni. Ezeket a szállásadó
önként vállalja, s ezután a minősítőink leellenőrzik, hogy
valóban megfelel-e az adott színvonalnak a szálláshely. Ha a
megfeleltetés megtörténik, és a bizottságok is úgy döntenek,
hogy az adott szállás megkaphatja a védjegyet, akkor azt négy
éven át használhatja. Az idő alatt egyszer leellenőrzik
szakembereink a szállásadót, hogy tartja-e a színvonalat. Természetesen
a négy év lejárta után újra lehet pályázni.
Maga
a védjegyrendszer mennyire járulhat hozzá a magánszállásadás
világának kifehéredéséhez?
–Egyértelműen
segít ebben a folyamatban a védjegyrendszer. A piacon szabályosan
működő és a minőségre törekvő szálláshelyeknek is ez az
érdekük.
Ma
a piacon mennyire szükséges az, hogy a magánszállásadók
egyre jobban a minőségre törekedjenek, és fejlesszenek? Mert
gondolom, ma már nem elég az, ami a ’80-as évekre volt
jellemző, hogy kiírjuk: Zimmer frei, és özönlenek a turisták.
–Nagyon
fontos a minőségbeli elkülönülés, különben csak egy nagy
szállásadói tömb vagyunk. Emellett lényeges a bizalomépítés,
amiben szintén segít a védjegy, hogy a turisták tudatában
legyenek annak, milyen értékhez milyen áron jutnak hozzá.
20-30 év alatt nagyon felgyorsult a fejlődés ebben a szektorban
is, hiszen technikai és civilizációs fejlődésekhez is
alkalmazkodnunk kell. Ma már reklámozás szintjén sem elegendő,
hogy kiírjuk: zimmer frei, hanem komolyabban kell venni a
marketinget, amiben segíthet az állami védjegy is. A szállásközvetítők
is csak úgy tudnak komolyan foglalkozni velünk, ha tudják, hogy
garantált az általuk kiajánlott minőség.
A
MOSZ megalakulása óta mennyire vesz részt a hazai turizmus
fejlesztési irányvonalainak kialakításában, a kapcsolódó
kormányzati döntések előkészítésében?
–Minden
esetben értesítést kapunk azokról a munkaértekezletekről,
melyeken a szakmai civil szervezetek képviselői vesznek részt.
Ilyenkor beterjesztéssel is élünk szektorunk érdekeit képviselve.
Miért
éri meg egy magánszállásadónak, hogy önökhöz csatlakozzon?
–A
MOSZ –hoz az egyéni tagok mellett tagszervezetek is tartoznak.
Ezek a tagszervezetek azokat a szállásadókat is ellátják
információkkal, akik nem tartoznak követlen a kötelékükbe,
de a térségükben működnek. Így mi körülbelül 10 ezer szálláshellyel
kommunikálunk. Azért is érti meg hozzánk csatlakozni, mert számos
kedvezményben részesülhetnek tagjaink. Mindemellett egységben
az erő; s mi hangunkat együtt hallatjuk a jogszabályalkotók
felé. Emellett vannak olyan megegyezéseink, például az
Artisjus-szal – hiszen fizetni kell a rádió- és televízióhasználat
után – , ami kedvezményre jogosítja a tagjainkat.
Mennyire
tartja lényegesnek a tagjaik folyamatos továbbképzését, a
szakmai kultúra fejlesztését?
–A
TDM-ek meghívnak minket a konferenciákra, melyeken tagjaink tájékoztatást
kapnak a jogszabályváltozásokról. A képzés azért lényeges,
mert a magánszállásadók kicsiben sok tekintetben úgy működnek,
mint a szállodák, hiszen ugyanazon a piacon kell érvényesülniük.
Ma nem tud megmaradni az a piacon, aki nem rendelkezik a témában
megfelelő tudással.
Összehasonlítva
a nyugatiakkal a magyar magánszállásadók kínálatát, minőségét,
van-e szégyenkezni valónk?
–Semmi
okunk a szégyenre. Aki járt külföldön, az ezt be is bizonyíthatja.
Sajnos Európában nincs egységes minősítési rendszer ezen a
területen, csak a szállodáknál. Igaz, Ausztria megelőz bennünk
a magánszálláshelyek kategorizálásának területén, de
vannak országok, ahol sokkal átláthatatlanabb a minőségi kínálat,
mint nálunk.
Medveczky
Attila
|
