2013.08.23.
Több
száz milliós új fejlesztések Zalaegerszegen
A városi tulajdonú pénzügyi szolgáltató kedvezőbb hitelt nyújt
a helyi vállalkozásoknak
Egyebek mellett a
városrehabilitációs program kiegészítéseként több mint 800
millió forintos fejlesztésről és a Zalaco Sütőipari Zrt. új
telephelyéül szolgáló ingatlan kedvezményes eladásáról is
döntött legutóbbi, rendkívüli ülésén Zalaegerszeg Megyei
Jogú Város képviselőtestülete.
A városrehabilitációs program céljai közé tartozik
a belváros egységes szerkezetének helyreállítása, emellett a
történelmi belváros északi részének komplex rehabilitációja,
és új kulturális és közösségi terek létrehozása. A
mostani 835 millió forintos beruházásról is e célok megvalósítása
miatt döntöttek? – kérdezem
Gyutai Csabát, Zalaegerszeg polgármesterét.
–Ez a beruházás a
régi belvárosban, a piactér sarkában valósul meg. Néhány évvel
ezelőtt vette kezdetét a rehabilitációs folyamat ebben a térségben.
Zalaegerszeg történelmi belvárosával a kommunizmus éveiben
nem törődtek, és ez a hajdan hangulatos terület egyre csúnyább
lett. Ezért döntöttünk a piactér és a belváros
szisztematikus újjáépítése mellett. Ennek érdekében a piactér
teljesen megújult, új burkolatot is kapott. Szökőkút épült
díszkivilágítással, sőt szabadtéri kulturális teret is létrehoztunk.
A tér egyik sarkában szép társasházat építettünk, olyat,
aminek az aljában üzlethelyiségek üzemelnek, a felső
szinteken pedig lakás célú helyiségek vannak. Ez volt a beruházás
első üteme. A piactér-rekonstrukció kapcsán az EU-s és az Új
Széchenyi Tervből jutatott támogatásból megmaradt 50 millió
forintból egy másik társasházat építünk. Ennek az alsó
szintjén ugyancsak üzletek kapnak helyet és a városi tulajdonú
közműszolgáltató cégeknek is itt lesz a közös irodája, a
felsőbb szinteken pedig lakásokat alakítunk ki. Meglehetősen
hosszú időbe telt ennek a beruházásának a véghezvitele, bár
rendelkeztünk a támogatási összeggel és a város önrészével,
de mégis jelentős hitelre volt szükség, olyanra, amit később
az ingatlanértékesítésből lehet visszapótolni. A gazdasági
válság miatt a bankok nem voltak hajlandók ezt a projektet
finanszírozni, s nagyon nehezen tudtuk összerakni az egész
konstrukciót. A Nyugat-Pannon Fejlesztési Zrt-vel, a Magyar
Fejlesztési Bank leányvállalatával sikerült megegyeznünk,
hogy ők a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-ben kisebbségi
tulajdonosok lesznek, jelzálogot kapnak az épületre, míg az építő
ZÁÉV Zrt 100 millió forint készpénzt fordít a beruházásra,
amit az értékesít során visszakap. Így állt össze az a 800
milliós projekt, aminek eredményeként ennek a térségnek a
rehabilitációja befejeződik. Ami még hiányzik, az a vásárcsarnok
felújítása, de a közelmúltban jelent meg kormányhatározat
arról, hogy funkcióbővítő városfejlesztés címén további
600 millió forintos támogatást kap a város. Ebből építjük
át a Dísz teret, valamint a vásárcsarnok teljes felújítását
tervezzük mintegy 60 millió forint értékben. Az élhető belváros
kialakításához szükség az északi hátsó elkerülő út megépítése,
hogy a központból az autóforgalmat erre az útra tereljük át.
A maradék forrás pedig ezt a célt szolgálja.
Az önkormányzat 2,5 hektáros, 50 millió forint értékű
területet értékesít kedvezményesen a Zalaco Sütőipari Zrt.
számára. Ezzel új munkahelyeket is sikerül teremteni?
–Ez már egy másik
projekt. Az új városvezetés egyik fő célja, hogy a
munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében
minél markánsabb intézkedéseket foganatosítson. Ezért az elmúlt
rendkívüli közgyűlésen két dolgot határoztunk el. Az egyik,
hogy barnamezős ipari területen vásárolunk, vagy bérlünk
olyan csarnokot, ahová termelő vállalkozásokat tudunk betelepíteni.
A másik projekt, hogy az északi ipari parkban mintegy 2,5 hektáros
területet adunk a Zalaco Zrt-nek. Ők ezen a telken első ütemben
760 milliós, teljes beruházási összegként pedig 1,5 milliárdos
beruházást valósítanak meg. Vállalásuk szerint árbevételük
is 1.5 milliárd forinttal nő meg, és 110 új munkahelyet
teremtenek a városban. A szocialisták a közgyűlési vita során
azt mondták, hogy ez egy zalaegerszegi sukorós beruházás, amit
sajnálatos, és ide nem illő kifejezésnek tartunk. A szocialisták
ebben az esetben a kakaós csigát összekeverik a kaszinóval,
ugyanis a város rendelete értelmében, ha a meghatározott területi
nagyságon, meghatározott új iparűzési adó befizetési kötelezettség
mellett meghatározott számú munkahely keletkezik, akkor a város
tulajdonában lévő telek árából kedvezmény adható. Így jött
létre a mintegy 75%-os telekár-kedvezmény, és ezért bruttó
50 millió forintért vásárolhatja meg a Zalaco a területet.
Tehát szó sincs ajándékozásról. Meggyőződésem, ha magyar
magánszemélyek tulajdonában lévő vállalat másfélmilliárdos
beruházást hajt végre és 110 új munkahelyet teremt, akár
ingyen is oda kell adni a telket, hogy azzal gyarapodjon az ország.
Látható: a szocialisták sem a város sikerében, sem az ország
gazdasági talpra állásában nem érdekeltek.
Az adósságkonszolidációnak köszönhetően
felszabadult közel 100 millió forintot gazdaságfejlesztési célokra
fordítják. Mi mindent szeretnének ebből az összegből megvalósítani?
–Részben az imént említett
barnamezős beruházást, mintegy 55 millió forint értékben. Az
egyik városi ipartelepen pedig közműépítést hajtanánk végre
25 millióért. A városban működtetünk egy saját tulajdonú közfoglalkoztatási
célú vállalatot is, ami egyfelől közmunkásokat foglalkoztat,
másrészt munkaerőt kölcsönöz a helyi vállalatoknak. E cég
foglalkoztatást segítő programjaihoz további összegek szükségesek.
Mindemellett mi komplex szolgáltatás-csomagban gondolkodunk. Ha
szükséges, akkor infrastruktúrával ellátott területet bocsátunk
a vállalkozások rendelkezésére, de fejlesztési forrást is
szerzünk az együttműködő vállalkozások számára; s
mindezekhez új elemenként szeptembertől elindul a városi
tulajdonú pénzügyi szolgáltató vállalat, amely kedvezőbb
hitelt tud nyújtani a zalaegerszegi vállalkozásoknak, maximum
50 millió forint értékben. 2014-ben pedig olyan tanácsadó céget
szeretnénk létrehozni, ahol az adott vállalkozások pályázatainak
elkészítéséiben segítenek munkatársaink.
Medveczky
Attila
|