vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.30. 

A közfoglalkoztatásnak képzésekkel kell együtt járnia

Olyan értékteremtő munkát végeznek, amit megbecsül, elismer a közösség

Rekordnak számít, hogy az idén a 300 ezret is meghaladja a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, mint ahogy a közfoglalkoztatásra költött összeg nagysága is. Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának vezető-helyettese elmondta: a kormány kettőszázezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását és képzését kívánja biztosítani a téli átmeneti időszakban.

 Bevezetésként tisztázzuk, hogyan oszlanak meg a feladatok a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás koordinálásában a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között.

 –A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása és irányítása 2011 júniusa óta a Belügyminisztérium feladata. A közfoglalkoztatás finanszírozása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Startmunka-program előirányzatából történik, amely felett a nemzetgazdasági miniszter és a közfoglalkoztatásért is felelős belügyminiszter közösen rendelkezik. Az Alappal történő gazdálkodás feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. A közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközök felhasználási céljairól, felosztásáról, továbbá az erre vonatkozó szakmai elvekről az érintett miniszterek minden év elején megállapodnak. Az önkormányzatok hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programjaira a forrásokat a kormányhivatalok munkaügyi központjai biztosítják, amely forrással saját hatáskörben rendelkeznek. Szoros együttműködés van tehát e programok végrehajtása során a helyi önkormányzatok és a munkaügyi központok között is. Az e programokon kívül folyó közfoglalkoztatási mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok forrásaival a Belügyminisztérium rendelkezik. A munkaügyi központok a fenti elvek mentén, e költségkeretek mellett indítják, koordinálják, illetve kísérik figyelemmel az egyes közfoglalkoztatási programok megvalósítását, közvetítik a munkáltatóknak a munkaerőt. A munkáltatók körét törvény szabályozza, magáncég nem lehet közfoglalkoztató. A feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen informatikai hátteret a Nemzeti Munkaügyi Hivatal biztosítja.

 Pintér Sándor már két évvel ezelőtt is célként határozta meg 300.000 fő nyolc órás munkaidőben történő foglalkoztatását a Startmunka programok keretében. Ennek a célnak az eléréséhez szerinte a munkaügyi központokban szemléletváltására van szükség. Milyen szemléletváltásnak kellett megvalósulnia?

 –Nyilvánvaló, hogy ez a 300 ezer fő egy nagyon jelentős létszám, amely megnövekedett elvárásokat, kihívásokat támaszt a munkaügyi szervezettel szemben. Jelentős nagyságrendű munkafeladatot jelent számukra a közfoglalkoztatókkal történő folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés, a közfoglalkoztatási támogatások iránti kérelmek kezelése, a programtervek pénzügyi és szakmai ellenőrzése. Mint említettem, a munkaügyi központok végzik továbbá a szükséges munkaerő közvetítését, a hatósági szerződések megkötését, a pénzügyi elszámolásokat, a kifizetések bonyolítását és a programok ellenőrzését, nyomon követését. Szintén a központok feladata az eredmények feldolgozása, kiértékelése, a tapasztalatok hasznosítása. Az e feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai és pénzügyi adminisztráció komoly felkészültséget igényel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársaitól, akik e feladataikat megfelelő színvonalon végzik.

 A közfoglalkoztatás keretein belül munkalehetőségek teremtésére mennyi forrást biztosít az állam?

 –A közfoglalkoztatási programok megvalósítására 2012-ben 137,5 milliárd forintot fordított a Kormány, míg idén 153,8 milliárd forint áll rendelkezésre, tehát a felhasználható források jelentősen növekedtek a tavalyi évhez képest. A Kormány azt határozta meg, hogy 2013-ban legalább 300 ezer főnek a közfoglalkoztatását kell megvalósítani. Időarányosan jól állunk. A feldolgozott adatok szerint 2012. december 21. és 2013. július 20. között a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma meghaladta a 263 ezret.

 Sikerült bővíteni azoknak a településeknek a körét, amelyek pályázhatnak a teljes állami finanszírozással futó Startmunka mintaprogramokra?

 –A közfoglalkoztatási támogatás nem pályázati formában, hanem kérelemre induló eljárás keretében nyújtható támogatási forma. A források bővülésével nyilvánvalóan egyre több olyan települési önkormányzat tud bekapcsolódni a közfoglalkoztatási programokba, akinek korábban erre nem volt lehetősége. A kormány az idei évtől lehetővé teszi azoknak a hátrányos helyzetű településeknek is a teljes állami finanszírozással futó Startmunka-mintaprogramokban való részvételt, amelyek egyébként nem hátrányos helyzetű kistérségekben fekszenek. Nyilván a források emelkedése és a korábbi programok, jó gyakorlatok megismerése és kedvező médiavisszhangja egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy egyre több ilyen programot tudunk működtetni. Míg tavaly kistérségi Startmunka-mintaprogramokban 1 638 település vett részt, addig az idei első félévében 1 733 település működtetett ilyen programokat.  Célunk az, hogy főként a gazdasági, társadalmi szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken társadalmilag hasznos, értékteremtő munkát tudjunk biztosítani a dolgozni akaró embereknek, akik ezzel a közösség megbecsülését is kivívják.

 Olvasok olyan kritikákat, miszerint a közmunkásoknak sokszor a saját szerszámaikkal kell dolgozniuk, vagy épp nem kapnak megfelelő védőfelszerelést, de sokan panaszkodnak a helyi vezetőktől való kiszolgáltatottságra is. Mi erről főosztályvezető –helyettes úr véleménye?

 –Vannak ilyen visszajelzések, ezeket mi minden esetben kivizsgáljuk. Azt tudni kell, hogy a közfoglalkoztatási támogatásban e költségek tervezhetőek és elszámolhatóak. Ez azt jelenti, hogy a program eredményes megvalósításához szükséges tárgyi eszközökre, a munkavégzéshez szükséges munkaruházatra és egyéni védőeszközök beszerzésére megvan a szükséges pénzügyi fedezet. Senkinek nem kell tehát az otthonról hozott szerszámával dolgoznia, az viszont igaz, hogy a munkájához kapott szerszámot senki nem viheti haza. Tehát az ilyen irányú kritikáknak szerintem nem sok alapjuk van.

A Belügyminisztérium területi koordinátorai és a munkaügyi központok munkatársai ezek meglétét és használatát a helyszíni ellenőrzések alkalmával folyamatosan ellenőrzik, a bejelentéseket rövid idő alatt minden esetben kivizsgálják. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzés az előírásoknak megfelelően folyjon és ezt több oldalról ellenőrizzük.

 Úgy tudom, hogy a közfoglalkoztatott egy átmeneti állapot, tehát vissza kell vezetni az embereket munkaerőpiac világába. Van-e nyilvántartásuk arról, hogy mennyien tudnak a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra visszatérni?

 – Figyelemmel követjük, hogy a közfoglalkoztatásból kilépők közül milyen arányban helyezkednek el az elsődleges munkaerő-piacon. A 2013. júliusi adatok alapján a közfoglalkoztatásból kilépők közül több mint 6200 főnek sikerült nyíltpiaci álláshoz jutnia. Ezzel kapcsolatban fontos szólni arról is, hogy a Kormány kiemelt célként kezeli a 2013-2014. évi téli átmeneti időszak közfoglalkoztatását. Ez azt jelenti, hogy kettőszázezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását és ezen belül százezer fő képzését kívánja biztosítani a 2013. november és 2014. április közötti időszakban. Olyan értékteremtő tevékenységeket tervezünk, amelyeket megbecsül a közösség. Például vannak olyan mezőgazdasági programjaink, ahol fűtött fóliás üvegházi növénytermesztés folyik. Ugyanilyen téli értékteremtő munka az őszig megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítése, az önkormányzati intézményeihez kapcsolódó különféle szakipari munkák, a természeti és épített lakókörnyezetnek a védelme, tisztán tartása, vagy a turisztikai látványosságoknak a karbantartása. Emellett meg kell említeni az oktatáshoz, sporthoz és szabadidős programokhoz kapcsolódó tevékenységeket, az idősek gondozását. Az említett százezer főnek – hasonlóan az eddig képesítést szerzett startmunkásokhoz – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzését, betanító képzéseket, az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamának befejezést célzó, továbbá alap- és kulcsképességeket fejlesztő programokat is tervezünk annak érdekében, hogy elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedésüket segítsük.

 

Medveczky Attila