|
 2013.08.30.
Elkészült a patikai hitelprogram
A patikaalap segítségével 2017. január 1-jéig a gyógyszertárakban
a többségi gyógyszerészi tulajdont el lehet érni
A kormány el szeretné érni, hogy a
patikák a gyógyszerészek irányítása alá kerüljenek. Ennek
érdekében a kormány – más intézkedések mellett – előírta
azt is, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak
2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig
pedig az 50 százalékot.
A
kormány célja, hogy a gyógyszerészek irányítsák a gyógyszertárakat.
Eddig kik voltak az irányítók–
kérdezem Dr. Hankó Zoltánt a Magyar Gyógyszerészi
Kamara elnökét.
–A
gyógyszertárak jelentős hányadát eddig is gyógyszerészek irányították,
hiszen a jelenleg működő 2330 közforgalmú gyógyszertárból
körülbelül 1500-ban már most is biztosított a többségi gyógyszerészi
tulajdon. Ezekben a gyógyszertárakban mind a szakmai, mind a működtető
gazdasági társaság pénzügyi és gazdasági irányítása a gyógyszerészek
kezében van. Ahhoz, hogy a többi gyógyszertár is gyógyszerészi
irányítás alá kerüljön, két irányban kellett intézkedéseket
hozni. Az egyik, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban
a többségi tulajdont gyógyszerészi diplomával rendelkezők
birtokolják, ezt jogszabály írja elő és zárjuk ki annak a
lehetőségét, hogy ez az előírás zsebszerződésekkel kijátszható
legyen. Ez azt is jelenti, hogy pl. a láncok nem növekedhetnek
tovább és a gyógyszerpiac egyéb szereplői, így a
nagykereskedők és a gyártók sem szerezhetnek többé tulajdont
gyógyszertárakban. A másik: a gyógyszertár szakmai tevékenységéhez
kapcsolódó és kötelezettségek is a gyógyszerészekhez kerüljenek.
Ezért kell rögzíteni a gyógyszerészi kompetenciákat és ezen
belül a személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezetői kötelezettségeit
és jogait.
Mi a pozitívuma a
gyógyszerészek kezdeményezésére 2012-ben elfogadott
patikaalapnak?
–A kedvezményes hitel létrehozására tavaly nyáron
kaptunk miniszterelnöki ígéretet. A patikaalap létrehozását
nemcsak azért tartottuk fontosnak, hogy a többségi gyógyszerészi
tulajdonhoz szükséges források kedvezményesen álljanak a gyógyszerészek
rendelkezésére, hanem azért is, mert magánszemélyeknek üzletrész
vásárláshoz a kereskedelmi bankok nem igazán nyújtanak
hiteleket. És azt is lehetett látni, hogy ha nincs lehívható
banki hitelkonstrukció, akkor a jogszabályba lefektetettek
megmaradnak az elmélet szintjén. Ma már a gyógyszerészek
rendelkezésére áll egy speciális hitelkonstrukció és egy ún.
tőkeprogram is. Most indul az ismertetésük a gyógyszertárak
számára.
Hogyan kapcsolódik
mindehhez a gyógyszerész szakmán belüli generációváltás?
-A patikaalap segítségével 2017. január 1-jéig a gyógyszertárakban
a többségi gyógyszerészi tulajdont el lehet érni. De a gyógyszerészi
tulajdont azt követően is biztosítani kell, s a patikaalap lezárását
követően ugyanazzal a problémával találhatjuk szembe
magunkat, mint az előző években: nem lesz magánszemélyek
patikai üzletrész vásárlásához elérhető pénzügyi
konstrukció. Ezért
– a patikaalaptól függetlenül – célszerű egy olyan tartósan
működőképes konstrukciót
kialakítani, amivel az idős és a rendszerből kimenni szándékozó
gyógyszerészek fiatal gyógyszerészek
számára értékesíthetik
a saját üzletrészüket. Ennek a feltételeit szeretnénk
kidolgozni a kormánnyal közösen az elkövetkezendő hónapokban.
A fiatalokra figyelő programtól pedig azt is várom, hogy az elmúlt
években külföldön szerencsét próbáló fiatal kollégáink
hazajöjjenek. Ha ugyanis tulajdonossá válhatnak, akkor
ez a cél jobban megvalósítható.
A patikák jövedelmezősége biztosít-e elég garanciát
arra, hogy ha hitelből veszik meg a tulajdonrészt, azt vissza
tudják fizetni?
– A hitelprogram keretében ez év júliusától 2016 végéig
igényelhetnek támogatást a gyógyszerészek tulajdonhányaduk növeléséhez.
Az államilag kamattámogatott hitelkonstrukcióhoz az állam 6,7
százalékos hitelt ajánl, amelyhez 3,7 százalékos kamattámogatást
nyújt, így a gyógyszerésznek 3 százalék kamatot kell
fizetni. Abban az esetben ha valaki a tőkeprogram keretei között
akar patikai tulajdonrészt vásárolni, ott egy állami
tulajdonban lévő tőkealap veszi meg a gyógyszerész megbízásából
a tulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három
részletben kell visszafizetnie. A kérdés tehát az, hogy az az
összeg, amelyért az üzletrészt a patikus megvásárolja, a
futamidő alatt kigazdálkodható-e. Mind a hitel, mind a tőkeprogramban
való részvételnek feltétele a megalapozott üzleti terv. Az üzleti
terv pedig megmutatja, hogy jelenlegi ismereteink szerint az adott
patikából a futamidő alatt milyen összeg termelhető ki. Kérdés
persze az is, lehet-e biztosítani a következő 5 vagy 10 évben
egy olyan stabilitást a rendszerben, ami az előre kiszámolt jövedelmezőségi
viszonyok figyelembe vételét vissza tudja igazolni. A mai szabályozási
körülmények között, a liberalizációs időszakhoz képest,
kevésbé valószínű, hogy olyan változások következzenek
be, amelyek alapvetően és jelentősen megváltoztatják egy-egy
gyógyszertárnak a jövedelemtermelő képességét.
Mire alapozza ezt a véleményt?
–A jogszabály szerint: új gyógyszertárat csak meghatározott
lakosságszám esetén és egy másik már működő gyógyszertártól
meghatározott távolságra lehet megnyitni. Sok új gyógyszertár
létesítésére nem lehet számítani, így a gyógyszerész, aki
az adott gyógyszertárban üzletrészt vásárol, jó eséllyel képes
kiszámolni az elkövetkezendő évek forgalmát, és az ahhoz
kapcsolódó bevételt.
Sok kérdést felvet a
patikatulajdonlás szabályainak változása, a legtöbb aggály
az állam elővásárlási jogának belépése miatt fogalmazódott
meg. Némely lapok államosításról írnak, mi erről a véleménye?
–Az államosítás kifejezés használata nem állja meg a
helyét. A szabályozás szerint első helyen a személyi jogos,
illetve az adott gyógyszertárat működtetető gazdasági társaságban
lévő gyógyszerésznek van elővásárlási joga. Második
helyen az adott gyógyszertárban foglalkoztatott, harmadik helyen
pedig bármely hazai gyógyszerésznek nyílik meg az elővásárlási
jog lehetősége, feltéve, hogy a rangsorban előtte állók
egyike sem élt ezzel a lehetőséggel. Amennyiben pedig egyetlen
gyógyszerész sem él a vásárlás illetve az elővásárlás
lehetőségével, az államnak lesz – negyedik helyen – elővásárlási
joga. Amennyiben él ezzel a jogával maximum 3 évig lehet
tulajdonos, utána köteles megpályáztatni az üzletrészét a
gyógyszerészek számára. A kamara elvi álláspontja, hogy sem
az állami, sem a befektetői patikatulajdonlást
t nem támogatjuk, ezzel együtt az elővásárlási
jognak a rendszerbe való beépítése egyrészt tovább korlátozza
a zsebszerződéseket, másrészt
megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyógyszertárak
akár teljes mértékben gyógyszerészi tulajdonba kerüljenek és
ez által nemzeti érdekkörben maradjanak.
Medveczky Attila
|
