|
 2013.08.30.
Előnyben a helyi portékák
Hosszú folyamat átalakítani a vásárlási szokásokat, de már
most egyre többen vesznek zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket
a közeli gazdáktól
A 45 millió
forintos pályázati forrásból megújult ceglédi termelői
piacon mintegy 50-60 környékbeli tanyasi árulja portékáit. Így
a ceglédi piac egészét tekintve is 90 százalékra tehető a
saját áruit értékesítő gazdák aránya.
A ceglédi piac kiknek nyújt lehetőséget az eladói
oldalon? – kérdezem Földi Lászlót, Cegléd polgármesterét.
–A felújított piac traktusában elsősorban az őstermelőknek,
kistermelőknek nyújtunk lehetőséget árújuk értékesítéséhez.
Ők mára jól „be is lakták” a piacot, hiszen az árusok többsége
termelő és nem kereskedő. A korábban
megépült fedett piaccsarnokban kereskedők tevékenykednek, de a
csarnokon kívül is vannak úgynevezett szabad területek, annak
egy részét tudtuk most felújítani, befedni. További átalakításokat
tervezünk, de ahhoz még nincs elegendő forrásunk.
Milyen forrásból sikerült felújítani a
piacot?
–A Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette pályázatait
a tanyafelújítási programra. Ezen belül volt olyan lehetőség
is, ami a helyi termelői piacok megóvására, felújítására
irányult. Ebből kaptunk támogatást, és helyi önrészt is
tettünk hozzá a beruházás megvalósításához.
Kik ellenőrzik le azt, hogy valóban helyi termelők
legyenek az árusítók?
–Az ellenőrzés a piacot üzemeltető kft. feladata.
Nyilván nem kizárható, hogyha az adott napon a termelő nem árul
a saját standján, azt nem adják oda másnak, de alapvetően a
kis-és őstermelők részére próbáljuk ezt a piacot
fenntartani.
Vannak olyan termelői piacok – ilyen például a hajdúnánási
– ahol védjegyet kapnak a termelők. Önök gondolkoznak-e
hasonló módszerben?
–Mi is szeretnénk ilyen metódust alkalmazni. Az
ilyen védjegy azt igazolja, hogy a piacosok árujukat helyben
termelik, illetve a feldolgozott termékek esetében az
alapanyagok többsége helyi eredetű.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábban közzétett
tanulmánya szerint 340 településen élték túl a helyi piacok
a 2002 és 2010 közötti felszámolási hullámot. Cegléden
hogyan sikerült megmaradnia a piacnak?
–Cegléd 38 ezres város, és azt is tudni kell, hogy
a külterületeken, a tanyákon nagyon sokan foglalkoznak állattartással,
zöldség-gyümölcs-termesztéssel. Ők a fölöslegüket eddig
is el tudták adni a város piacán. Tehát nálunk nem volt válság
a piac tekintetében.
Esetünkben az is lényeges lehet, hogy lerövidül a
kereskedelmi lánc, tehát a közvetítők nem tudják lefölözni
a hasznot?
–Ez nagyon fontos dolog, mert nem kell a nagybanira
vinni az árút, vagy a kereskedőknek átadni a terméket, hanem
a termelő ki tudja vinni a portékáját a piacra, még akkor is,
ha nem nagy mennyiségben.
Az elmúlt évtizedekben kialakult egy olyan vásárlási
szokás, hogy a nagy bevásárlóközpontokat látogatják, mert
ott minden kapható a paradicsomtól egészen a legújabb
technikai csodákig. Bizonyára a kényelmi szempont esetünkben a
fő motiváció. Hogyan is lehet reklámozni egy termelői piacot?
–Elsősorban a helyi fórumokon lehet reklámozni a termelői
piacot. Így a városi újság, rádió és televízió is
meghirdette ezt a lehetőséget. Mindezeknél viszont sokkal többet
ér az, mikor szájról szájra terjed az: érdemes a piacon vásárolni.
Ha egy vevő tudja azt, hogy bizonyos termelőnél remek az árú,
akkor azt elterjeszti a barátai, szomszédai, ismerősei között.
Ezért magának a termelőnek is megéri az, hogy jó árút
vigyen a piacra, és olyan árusítói magatartást tanúsítson,
hogy azzal szélesítse vevőkörét. Úgy látom, hogy elég jól
sikerült mindegyik reklámozási forma, mert a nagy piacnapokon
– kedden, pénteken és vasárnap – zsúfolt a piac. Azt
tapasztalom, hogy egyre többen keresik a helyi termelőket, a
helyi termékeket. Hosszú folyamat átalakítani a vásárlási
szokásokat, de már most egyre többen vesznek zöldséget, gyümölcsöt,
tejterméket a közeli gazdáktól.
El lehet azt érni, hogy ne csak a helybeliek, hanem a
turisták, külföldiek is szívesen megforduljanak a piacon, akár
azzal, hogy annak népszerűsítésében a helyi turisztikai irodák
is segítenek?
–A város kiadványaiban feltüntetjük a piacot, s ezért
többen felkeresik a turisták közül is. Ceglédet nagyon sok
turista látogatja meg főleg a tavasztól őszig tartó
szezonban, s akik a termálfürdőt keresik fel, vagy a
kempingekben laknak, bejönnek a belvárosba, és a helyi piacon
is vásárolnak.
Mennyiben segíti, akár közvetett módon is, a
tanyafejlesztési program az ilyen termelői piacok létrehozásában?
–Nagyon sokat segíthet a tanyafejlesztési program, mert
ha egy kistermelőnek módjában áll feldolgozó eszközöket vásárolni,
s így modernizálhatja a gazdaságát, akkor az javítja az árú
feldolgozottságát, minőségét, és ezáltal biztosítja a megélhetést
a családja részére. Cegléd környékén is voltak olyan gazdák,
akik a programnak köszönhetően 1-2 millió forintos támogatást
kaptak, ami egy családi kis gazdaság működésében nagyon
sokat jelent.
A nagybirtokok helyett a családi gazdaságokat erősíti az
új földtörvény. Ennek a hatására is elképzelhető, hogy minél
többen jelennek meg a termelői piacokon?
–A kisebb birtokok arányának megnövekedésével
bizonyos áruk termelési mennyisége is megnövekszik. Biztos
vagyok benne, hogy így például sokkal nagyobb számban kerülnek
tejtermékek a piacokra.
Bizonyára a
piacosoknak is jobban megéri, ha nagyban vásárolnak tőlük…
A közétkeztetésbe be lehet-e vonni a tanyasi termelőket?
–Természetesen,
sőt arra ösztökéljük a közétkeztetésben szereplőket, hogy
alapanyagban főleg ceglédi, vagy a város környékén gazdálkodóktól
vásároljanak. Elsősorban zöldségre és gyümölcsre gondolok,
de tőkehúsra is, mert többen foglalkoznak sertéstenyésztéssel
a tanyákon, másrészt vágóhíd is működik a város közelében.
Medveczky
Attila
|
