vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.30. 

Kocsord, a fejlődő szatmári település

A beruházó terveiben wellness-központ, sőt főiskola is szerepel

Az Európai Unió támogatásával bel- és csapadékvíz-hálózat épül Kocsordon. A beruházás értéke megközelíti a 170 millió forintot mondta Dr. Barkaszi Sándor, Kocsord község polgármestere.

 A jövő év végére elkészülő Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó mennyiben befolyásolta a kocsordi beruházás megvalósítását?

 –A Mátészalkával szomszédos Kocsord a 17,4 milliárd forintos beruházással épülő, s a jövő év végére elkészülő Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó által érintett nyolc település egyike, s ahhoz kapcsolódóan építhetjük ki a háromezer lakosú község csapadék- és belvízelvezető csatornarendszerét. A tíz kocsordi utcát érintő projekt tervezett költsége meghaladja a 168,8 millió forintot, melynek elszámolható összköltsége 168,2 milliós uniós támogatás. A helyi önkormányzatnak mindössze 646 ezer forint önerőt kell biztosítania a fejlesztéshez. Felvetődhet a kérdés, hogy mindez miért kerül ennyibe? Azért, mert az épülő 4 kilométeres csatornahálózatból, 2 kilométeres szakasz a főutca mellett húzódik, és a belvízelvezető csatorna tetejének egy részén kerékpárút is van, amit eredeti állapotába kell helyreállítani. A munka építési bruttó díja 145,8 millió forint, a fennmaradó összeget a tervezésre, engedélyeztetésre kellett fordítani. Maradtak még ki utak a projektből, ahol saját erőből próbáljuk megoldani a csatornázást.

 Mikor kezdik el a beruházást?

 –A kivitelező 2013. június 24-én kezdte el munkát a Hunyadi utcában és augusztus végére fejeződik be, s ezzel a beruházás egyharmada elkészül. Ezt követően a településen áthaladó Csengersima- Pete közötti magyar-román határállomásra vezető 49- es számú főút – Árpád utca – mentén folytatódik a csatornaépítés. Ezeket a munkálatokat november 15-éig be kell fejezni, mivel ezt követően már nem engedélyezi a Magyar Közút Zrt. a főutakat érintő csatornaépítést.

 Milyen területen foglalkoztatnak közmunkásokat a településen?

 –A közmunkások főleg segédmunkát végeznek. Kiemelendő, hogy a belterületi belvízelvezető árkokhoz szükséges betonelemek gyártását az önkormányzat saját maga készíti el a közfoglalkoztatottak bevonásával.  Jelenleg 63 helyi lakosnak adunk munkát, akik közül tizenkettő nő, s ők a közterületeket tartják rendben.  Sok feladatot helyi erőből oldunk meg. Közfoglalkoztatottaink több mint fele cigány származású, és talán furcsa, amit mondok, de teljes mértékben meg vagyok elégedve a munkájukkal. Azt is fontosnak tartom, hogy naponta többször kimegyünk ellenőrizni, hogy miként végzik el feladataikat. Dicsérjük őket, s így „pszichés ráhatást” is alkalmazunk. Nemrég építettünk egy 22 férőhelyes parkolót a kultúrház mellé, mert ennek hiányában nem adják meg az intézmény használatba vételi engedélyét. A parkoló környékén pedig betonelemekkel kirakott vízelvezető árkot építünk. Mindezt kiválóan megoldják a közmunkásaink, amihez az is szükséges, hogy empátiával viselkedjük feléjük. Azt is elmondom nekik a heti eligazításokon, hogy nem nekem, nem az önkormányzatnak dolgoznak, hanem saját maguknak, amennyiben értékes munkát végeznek. Tavaly a cigánytelepen külön futballpályát hoztunk létre, hogy ne kelljen 2 kilométert „utazniuk”, ha sportolni akarnak. Arra is törekszünk, hogy a telepre vezető út szép legyen, s ezért fenyőfákat ültettünk oda. Mindezzel azt akarjuk elérni, hogy ők is magukénak érezzék a települést. A telepen működik egy mély artézi, pozitív nyomású kút számukra. Immár 23 éve van saját kábeltelevíziónk, amiben bemutatjuk, hogy a közmunkások nagy része becsületesen dolgozik. Ez is motivációs erő. Nem csak betonelemeket gyártunk a településen, hanem kerítésdrótot, kerítésoszlopot, valamint saját fűrészgépünk is van. Arra törekszünk ezáltal, hogy csak anyagdíjból oldjuk meg a kisebb helyi beruházásokat.

 Igaz, hogy a kocsordi önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat kínai befektetőkkel?

 –A tervekben wellness-központ, sőt főiskola is szerepel. Húsz évvel ezelőtt a mintegy 20 hektáros TSZ- telepet megvett egy kínai befektető, de sokáig nem törődött vele. Ennek a telepnek az volt a különlegessége, hogy külön vízrendszerrel és benzinkúttal rendelkezett, sőt alumínium-öntöde is működött.

Idővel kiderült, hogy a hajdani TSZ- teleptől nem messze megy el a jövőben az M49 gyorsforgalmi út M3-as autópálya kibővített szakasza. A hőtérkép szerint kb. 800 méter mélyről már 50-80 fokos hévíz nyerhető, aminek oka, hogy településünk az Ecsedi lápon helyezkedik el. Minderről értesítettük a kínai tulajdonos; ő idehozott Kínából egy befektetőt, aki elhatározta, hogy építeni fog három luxusszállodát, egy wellness-központot, valamint konferencia-központot. Már el is elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt egy mérnökcsapattal, amit lefordítottak angol nyelvre. A beruházás összköltsége pedig hozzávetőlegesen 10-12 milliárd forintos lenne. A módosított településrendezési terv készítésénél a lehetséges beruházás is figyelembe lett véve. A falu számára azért lenne jó ez a nagyberuházás, mert jelenleg 15 százalékos a munkanélküliségi ráta, 380 álláskeresőt tartanak nyilván. A beruházás pedig azért is térülne meg, mert Kocsordról az egyik út Kárpátalja, a másik pedig Észak-Erdély felé vezet. Az utakkal kapcsolatban Völner Pál államtitkár úrtól azt kértem, hogy ha lehet, akkor minél korábban építsék meg a következő EU-s költségvetési ciklusban az elkerülő utat. A főúton naponta mintegy 20 ezer gépkocsi közlekedik, amiből 4800 kamion. 800 teherautó pedig az autópálya építéshez szállítja a sódert. Mindezek miatt a főutcán az összes ház repedezett.

 Gróf Tisza Lajos egykori kastélyát illetően milyen tervek láttak napvilágot?

 –A kastélyban az államosítás után kórház működött, s most az épület egy vállalkozóé, aki azt el szeretné adni. A kínai befektető erre szemet vetetett, s azt tervezi, hogy oda képművészeti főiskolát létesít. Ő már tulajdonosa egy ilyen pekingi főiskolának, s a nemzetközi akkreditációhoz lenne számára fontos a magyarországi főiskola létesítése. Mindezek tervek, vágyak, de reméljük, hogy meg is valósulnak, mert azzal minél több embernek tudnánk munkát adni.

 

Medveczky Attila