2013.08.30.
Kocsord, a fejlődő szatmári település
A beruházó terveiben wellness-központ, sőt főiskola is
szerepel
Az Európai Unió
támogatásával bel- és csapadékvíz-hálózat épül
Kocsordon. A beruházás értéke megközelíti a 170 millió
forintot mondta Dr. Barkaszi Sándor,
Kocsord község polgármestere.
A jövő év végére elkészülő Szamos- Kraszna-közi
árapasztó tározó mennyiben befolyásolta a kocsordi beruházás
megvalósítását?
–A Mátészalkával szomszédos Kocsord a 17,4 milliárd
forintos beruházással épülő, s a jövő év végére elkészülő
Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó által érintett nyolc
település egyike, s ahhoz kapcsolódóan építhetjük ki a háromezer
lakosú község csapadék- és belvízelvezető csatornarendszerét.
A tíz kocsordi utcát érintő projekt tervezett költsége
meghaladja a 168,8 millió forintot, melynek elszámolható összköltsége
168,2 milliós uniós támogatás. A helyi önkormányzatnak mindössze
646 ezer forint önerőt kell biztosítania a fejlesztéshez.
Felvetődhet a kérdés, hogy mindez miért kerül ennyibe? Azért,
mert az épülő 4 kilométeres csatornahálózatból, 2 kilométeres
szakasz a főutca mellett húzódik, és a belvízelvezető
csatorna tetejének egy részén kerékpárút is van, amit
eredeti állapotába kell helyreállítani. A munka építési
bruttó díja 145,8 millió forint, a fennmaradó összeget a
tervezésre, engedélyeztetésre kellett fordítani. Maradtak még
ki utak a projektből, ahol saját erőből próbáljuk megoldani
a csatornázást.
Mikor kezdik el a beruházást?
–A kivitelező 2013. június 24-én kezdte el munkát
a Hunyadi utcában és augusztus végére fejeződik be, s ezzel a
beruházás egyharmada elkészül. Ezt követően a településen
áthaladó Csengersima- Pete közötti magyar-román határállomásra
vezető 49- es számú főút – Árpád utca – mentén folytatódik
a csatornaépítés. Ezeket a munkálatokat november 15-éig be
kell fejezni, mivel ezt követően már nem engedélyezi a Magyar
Közút Zrt. a főutakat érintő csatornaépítést.
Milyen területen foglalkoztatnak közmunkásokat a településen?
–A közmunkások főleg segédmunkát végeznek.
Kiemelendő, hogy a belterületi belvízelvezető árkokhoz szükséges
betonelemek gyártását az önkormányzat saját maga készíti
el a közfoglalkoztatottak bevonásával.
Jelenleg 63 helyi lakosnak adunk munkát, akik közül
tizenkettő nő, s ők a közterületeket tartják rendben.
Sok feladatot helyi erőből oldunk meg. Közfoglalkoztatottaink
több mint fele cigány származású, és talán furcsa, amit
mondok, de teljes mértékben meg vagyok elégedve a munkájukkal.
Azt is fontosnak tartom, hogy naponta többször kimegyünk ellenőrizni,
hogy miként végzik el feladataikat. Dicsérjük őket, s így
„pszichés ráhatást” is alkalmazunk. Nemrég építettünk
egy 22 férőhelyes parkolót a kultúrház mellé, mert ennek hiányában
nem adják meg az intézmény használatba vételi engedélyét. A
parkoló környékén pedig betonelemekkel kirakott vízelvezető
árkot építünk. Mindezt kiválóan megoldják a közmunkásaink,
amihez az is szükséges, hogy empátiával viselkedjük feléjük.
Azt is elmondom nekik a heti eligazításokon, hogy nem nekem, nem
az önkormányzatnak dolgoznak, hanem saját maguknak, amennyiben
értékes munkát végeznek. Tavaly a cigánytelepen külön
futballpályát hoztunk létre, hogy ne kelljen 2 kilométert
„utazniuk”, ha sportolni akarnak. Arra is törekszünk, hogy a
telepre vezető út szép legyen, s ezért fenyőfákat ültettünk
oda. Mindezzel azt akarjuk elérni, hogy ők is magukénak érezzék
a települést. A telepen működik egy mély artézi, pozitív
nyomású kút számukra. Immár 23 éve van saját kábeltelevíziónk,
amiben bemutatjuk, hogy a közmunkások nagy része becsületesen
dolgozik. Ez is motivációs erő. Nem csak betonelemeket gyártunk
a településen, hanem kerítésdrótot, kerítésoszlopot,
valamint saját fűrészgépünk is van. Arra törekszünk ezáltal,
hogy csak anyagdíjból oldjuk meg a kisebb helyi beruházásokat.
Igaz, hogy a kocsordi önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat
folytat kínai befektetőkkel?
–A tervekben wellness-központ, sőt főiskola is
szerepel. Húsz évvel ezelőtt a mintegy 20 hektáros TSZ-
telepet megvett egy kínai befektető, de sokáig nem törődött
vele. Ennek a telepnek az volt a különlegessége, hogy külön vízrendszerrel
és benzinkúttal rendelkezett, sőt alumínium-öntöde is működött.
Idővel kiderült,
hogy a hajdani TSZ- teleptől nem messze megy el a jövőben az
M49 gyorsforgalmi út M3-as autópálya kibővített szakasza. A hőtérkép
szerint kb.
800 méter
mélyről már 50-80 fokos hévíz nyerhető, aminek oka, hogy
településünk az Ecsedi lápon helyezkedik el. Minderről értesítettük
a kínai tulajdonos; ő idehozott Kínából egy befektetőt, aki
elhatározta, hogy építeni fog három luxusszállodát, egy
wellness-központot, valamint konferencia-központot. Már el is
elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt egy mérnökcsapattal,
amit lefordítottak angol nyelvre. A beruházás összköltsége
pedig hozzávetőlegesen 10-12 milliárd forintos lenne. A módosított
településrendezési terv készítésénél a lehetséges beruházás
is figyelembe lett véve. A falu számára azért lenne jó ez a
nagyberuházás, mert jelenleg 15 százalékos a munkanélküliségi
ráta, 380 álláskeresőt tartanak nyilván. A beruházás pedig
azért is térülne meg, mert Kocsordról az egyik út Kárpátalja,
a másik pedig Észak-Erdély felé vezet. Az utakkal kapcsolatban
Völner Pál államtitkár úrtól azt kértem, hogy ha lehet,
akkor minél korábban építsék meg a következő EU-s költségvetési
ciklusban az elkerülő utat. A főúton naponta mintegy 20 ezer gépkocsi
közlekedik, amiből 4800 kamion. 800 teherautó pedig az autópálya
építéshez szállítja a sódert. Mindezek miatt a főutcán az
összes ház repedezett.
Gróf Tisza Lajos egykori kastélyát illetően milyen
tervek láttak napvilágot?
–A kastélyban az államosítás után kórház működött,
s most az épület egy vállalkozóé, aki azt el szeretné adni.
A kínai befektető erre szemet vetetett, s azt tervezi, hogy oda
képművészeti főiskolát létesít. Ő már tulajdonosa egy
ilyen pekingi főiskolának, s a nemzetközi akkreditációhoz
lenne számára fontos a magyarországi főiskola létesítése.
Mindezek tervek, vágyak, de reméljük, hogy meg is valósulnak,
mert azzal minél több embernek tudnánk munkát adni.
Medveczky Attila
|