|
 2013.12.30.
2010-től a minimálbér vásárlóértéke
minden évben emelkedett
Mára legtöbben úgy tekintenek a közfoglalkoztatásra, hogy az
értékteremtéssel jár
Jövőre 101 500
forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum
a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán
(VKF) született megállapodás alapján. A felek 2014-re 3,5 százalékos
béremelési ajánlást fogadtak el. Szerkesztőségünk vendége Dr.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Legyen kedves bevezetésképpen fölvázolni, hogy 2010-től
évente mennyit változott a minimálbér összege.
– A minimálbér bruttó összege 2010-ben havi 73 500
forint volt, ami 2013-ra 98 000 forintra emelkedett. Ezek szerint
2011–2013 között évenként átlagosan 10%-os emelkedés következett
be. Ez a növekedés uniós összehasonlításban kiemelkedőnek
számít, magasabb mértékben csak Bulgáriában emelkedett a
bruttó minimálbér az elmúlt években. 2014-ben a minimálbért
3,6%-os emeléssel 101 500 forintban állapítjuk meg. Nem szabad
elfeledkezni az ugyancsak kötelező érvényű garantált bérminimumról,
közismertebb nevén a szakmunkás minimálbérről sem. Ennek
bruttó összege 2014-ben 118 000 forint lesz, ami 3,5%-kal
magasabb az idén érvényes 114 000 forintnál.
A minisztérium eredetileg is ekkora arányú
minimálbér növekedést szeretett volna elérni, vagy mindez a Vállalkozók
és Munkáltatók Országos Szövetségével való konzultáció
eredménye?
– A 2014-re kialakult minimálbér a Versenyszféra és a
Kormány Állandó Konzultációs Fórumán létrejött konszenzus
eredménye. A VKF munkájában három munkáltatói szövetség
– közte a kérdésben említett Vállalkozók és Munkáltatók
Országos Szövetsége –, három szakszervezeti konföderáció
és a Kormány vesz részt. A kormány képviseletében alapvetően
arra törekedtünk, hogy a partnerek álláspontja kerüljön
fokozatosan közelebb egymáshoz. A kölcsönösen elfogadott
minimálbér és garantált bérminimum emelés összhangban van a
kormány céljaival és lehetőségeivel.
Milyen javaslatok születtek a munkaadói és a munkavállalói
részről?
– A munkaadók részéről lényegében a kezdetektől készség
mutatkozott a kötelező legkisebb bérek inflációkövető növelésére,
tehát arra, hogy 2014-ben ne csökkenjen a minimálbér és a
garantált bérminimum vásárlóértéke. A munkavállalói képviseletek
az infláció ellentételezésén felül indokoltnak tartották a
gazdasági növekedés elismertetését a legkisebb bérekben,
valamint további 1% felzárkózás jellegű emelést. A végeredmény
kölcsönös engedmények, és kompromisszum eredményeként születetett
meg.
Sikerül
ezzel a béremeléssel 2014-ben a munkahelyeket megőrizni,
illetve a foglalkoztatást bővíteni?
– Fontos körülmény, hogy a minimálbér az infláció
felett a várható termelékenységnövekedés mértékével
emelkedik. Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten a növekvő
bérek fedezete megteremtődik a gazdaság bővüléséből származó
többletjövedelmekben. A vállalkozások szintjén természetesen
sokkal összetettebb a kép. A munkahelyvédelmi akciótervnek
azonban több olyan célcsoportja van, így különösen a
fiatalok és a szakképzetlen munkavállalók, amelyben magas az
alacsony béren foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás járulékos
költségei – nevezetesen a szociális hozzájárulási adó –
e csoportoknál alacsonyabbak az általános mértékeknél, sőt
egyes esetekben e járulékos költségek teljesen elmaradnak, például
tartós munkanélküliek vagy kisgyermekes anyukák foglalkozatása
esetén. Az akcióterv tehát növekvő bérek esetén is segít a
munkahelyek megőrzésében, és ott, ahol a foglalkoztatás bővítésére
nyílik lehetőség, az emelkedő bérek folytán a munkavállalási
hajlandóság is növekszik
Államtitkár úr szerint a munkaadóknak megéri, hogy kötelező
minimumokon túl nagyobb ütemben emeljék a béreket?
– Amennyiben a vállalkozások gazdasági céljainak a
megvalósítását segíti, érdekeltek a munkáltatók a bérek
emelésében. A munkáltatónak nem lehet közömbös, hogy
mennyire motiváltak a munkavállalói. A motiváció tekintetében
pedig a bérek talán a legfontosabbnak tekinthetők.
Az Együtt–PM szerint 11 ezer forinttal marad kevesebb
a dolgozók zsebében, mintha a Bajnai-kormány alatt létező adórendszer
lenne érvényben. A szocialisták pedig úgy vélik, hogy az
emelt minimálbér vásárlóértéke alacsonyabb, mint 2010-ben
volt. Mi erről a véleménye?
– Az előző kormány működése alatt 2007 és 2010 között
folyamatosan csökkent a minimálbér vásárlóértéke. Ezzel
szemben a jelenlegi kormány intézkedései következtében a
minimálbér vásárlóértéke a családos munkavállalók esetében
2011 és 2013 között minden évben emelkedett, és emelkedik
2014-ben is. A családi kedvezményt érvényesíteni nem tudó
minimálbéres munkavállalók bérének vásárlóértéke
2013–2014-ben emelkedik, mégpedig összesen 4,5%-kal.
A másik témánk, hogy kétszázezren vesznek részt a
november elején indult téli közfoglalkoztatási programban. Ez
a szám mennyiben tér el a tavalyitól?
– A téli közfoglalkoztatás fő célja, hogy ne csak a
nyári időszakban, hanem a foglalkoztatási holtszezonban is
munkavégzéssel biztosítsuk a munkaerőpiacon leghátrányosabb
helyzetű rétegek megélhetését segélyezés helyett. A
programhoz kapcsolódó képzés pedig ezeknek az embereknek a
foglalkoztathatóságán keresztül segíti elő az elsődleges
munkaerőpiacra való visszatérést. A jelenlegi 200 ezer fő téli
közfoglalkoztatása példa nélküli, korábban sosem valósult
meg ilyen jelentős létszámban.
Szükséges volt-e a 200 ezer fő foglalkoztatásához
kiegészíteni a közfoglalkoztatásra vonatkozó keretet?
– A téli közfoglalkoztatás
megvalósításához 26,1 milliárd Ft-tal növelte meg a kormány
az NFA Startmunka előirányzatot, ennek köszönhetően mindenki
8 órás közfoglalkoztatási bérre jogosult, a képzések
tekintetében pedig további 24 milliárd Ft uniós forrás áll
rendelkezésünkre.
Újabb képzések is indulnak a téli közfoglalkoztatási
programon belül?
– A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési
program öt pillérre épülő szerkezetet alkot, a tanfolyamok az
alábbi csoportokra bonthatóak: alapkompetenciákat biztosító képzésen
47,5 ezer fő, alapfokú iskolai végzettség (7–8. osztály)
megszerzésére irányuló képzésen 4,4 ezer fő, OKJ-s képzésen
20 ezer fő, akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező (betanító)
képzésen 29 ezer, míg hatósági jellegű képzéseken ezer fő
vesz részt. A nyilvántartott álláskeresők közül közel 200
ezer fő rendelkezik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel,
közülük több mint 26 ezer fő nem fejezte be az általános
iskolát, tehát az alapkompetencia és 7–8. osztályos felzárkóztató
képzések létjogosultsága semmiképpen sem kérdőjelezhető
meg. A további tanfolyamok széles spektrumot fognak át: OKJ-s végzettség
szerezhető (pl.: faipari gépkezelő, zsaluzóács, csontozó
munkás), program akkreditációs tanúsítvány megszerzésére
irányuló képzések például: segéd gát- és csatornaőr,
betanított térkőburkoló, míg a hatósági jellegű képzések
például: mezőgazdasági gépkezelő, traktorvezető, C+E kategóriás
tehergépkocsi-vezető képesítés megszerzésére irányulnak.
Az álláskeresők a képesítés birtokában a nyílt munkaerőpiacon
sikerrel létesíthetnek munkaviszonyt.
Államtitkár úr szerint 2010-től a társadalmon belül
mennyiben változott a közfoglalkoztatás megítélése? Nem nézik
le azokat, akik ilyen programokon vesznek részt?
– Mára – különösen az ország nehéz sorsú vidékein
– eljutottunk odáig, hogy a programokban rész tvevők úgy
tekintenek a közfoglalkoztatásra, mint kiszámítható bevételi
forrásra, amely a korábbiakhoz képest értékteremtéssel jár.
Például zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemek jöttek létre,
a települések közétkeztetési feladatainak ellátására
megtermelik az ételek készítéséhez szükséges növényeket
(burgonya, vöröshagyma, bab, borsó, sárgarépa). Kézzelfoghatóvá
vált a közfoglalkoztatás hozadéka és ezt mindenki láthatja.
Nemrég egy Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen jártam, ahol
alkalmam volt nyíltan beszélgetni a közfoglalkoztatottakkal. Ők
is megerősítették, ma már presztízs bekerülni a közmunkaprogramokba.
Milyen visszajelzések érkeztek önhöz azzal
kapcsolatban, hogy ezek a programok erősítik-e a helyi közösségi
összetartást, azt, hogy az adott településért megéri
dolgozni?
– A közfoglalkoztatás keretében együtt töltött idő,
napi 6-8 órás munkavégzést jelent több hónapon keresztül,
ez aktívan hozzájárul az emberek közötti kapcsolat megerősödéséhez
és a közösségtudat kialakulásához.
El lehet-e azt érni, és ha igen, akkor miként, hogy a
közfoglalkoztatásban dolgozók kikerülhessenek a versenyszférába?
– Elsődleges célunk minél több munkahely létrehozása
a versenyszférában, ugyanakkor a munka világából tartósan
kiszorultak számára jelenleg a nyílt munkaerőpiac nem tud
megfelelő munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás átmeneti
foglalkozási lehetőséget biztosít, a munkára szocializálás,
illetve a jelenlegi képzés az emberek foglalkoztathatóságán
keresztül segíti elő az elsődleges munkaerőpiacra való
visszatérést, ami a programok egyik kiemelt prioritása.
Medveczky Attila
|
