|
 2013.12.30.
Az új rendszer a korábbinál nagyobb
mozgásteret biztosít az önkormányzatok számára
2014-ben az önkormányzati alrendszer feladatainak finanszírozására
716 milliárd forintot fordítunk
A
kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát
átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben,
így a 2014-es költségvetési évet minden magyar önkormányzat
adósságmentesen kezdheti meg.
Mekkora volt a helyi önkormányzatok adóssága,
pénzforgalmi egyenlege 2002 és 2010 között, majd a kormányváltástól
mindez miként változott meg? –
kérdezem Dr. Berczik Ábeltôl, a Nemzetgazdasági
Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkárától.
– Az önkormányzatok
adósságállománya a 2002. évi 191,5 milliárd forintról 2010
végére 1247,5 milliárd forintra nőtt. Ennek oka elsősorban az
volt, hogy az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége
és az ehhez rendelkezésre álló források nem voltak összhangban.
Az alrendszer alulfinanszírozott volt, amit a pénzforgalmi hiány
is jól mutat. A kormányváltást követően az önkormányzati
alrendszer átalakításával a feladatok és források egyensúlyba
kerültek, ezt 2011 óta minden évben pozitív egyenleg mutatja.
Ezzel párhuzamosan az önkormányzati adósságállomány is csökkenő
pályára állt, melyet az adósságkonszolidáció hatása is elősegített.
Arról van-e kimutatás, hogy hozzávetőlegesen
mekkora volt a devizában történő eladósodás?
– A 2012. évi adatok alapján az önkormányzatok adósságállományának
jelentős része, mintegy 69 százaléka devizában állt fenn
(24% euróban, míg 45% svájci frankban). Ez komoly árfolyamkockázatot
hordozott magában, a válság után jelentősen, és ami még
rosszabb, kiszámíthatatlanul megnövelte az önkormányzatok adósságterhét
az elszabaduló árfolyamok miatt.
Az MSZP szerint “igaz ugyan, hogy az adósságteherrel
járó kötelezettségeket az állam leveszi az önkormányzatok válláról,
ám ezzel párhuzamosan – ami persze nem szerepel a
sikerpropagandában – jelentősen csökkenti az önkormányzatoknak
juttatott állami forrásokat, sőt az önkormányzatok saját adóbevételeiből
jelentős összegeket elvon.” Mi erről a véleménye?
– Az önkormányzati rendszer átalakult, melynek során
számos, eddig önkormányzati hatáskörben ellátandó feladatot
vállalt át az állam. Ezzel párhuzamosan az e feladatok ellátására
szolgáló támogatások is értelemszerűen csökkentek, ezeket a
központi költségvetésbe csoportosították át. Az így elvont
bevételek összege azonban nem haladja meg a korábban az önkormányzatok
által a közvetlen állami felelősségbe került feladatok
finanszírozására fordított összeget, sőt az új rendszer a
korábbinál nagyobb mozgásteret biztosít az önkormányzatok számára.
Ezt tükrözi az önkormányzatok javuló pénzforgalmi egyenlege
is, amely 2011-től minden évben tartósan és stabilan pozitívumot
mutat.
A helyi önkormányzat ezek után adósságot
generáló ügyletet nem is köthet?
– Az önkormányzatok korábbi súlyos eladósodását látva
2012. január 1-jétől az önkormányzati adósságot keletkeztető
ügyletek szabályozása jelentősen átalakult. Az erről szóló
szabályozást a stabilitási törvény tartalmazza, mely főszabályként
a kormány előzetes hozzájárulásához kötötte az önkormányzatok
adósságképzését. Ennek a szabályozásnak a célja – melyet
az elmúlt két év tapasztalata alapján sikerült is elérni –
hogy az önkormányzatok csak átgondoltan és a szükséges mértékben
vállaljanak új adósságot, és ne fordulhasson elő még
egyszer olyan nagymértékű eladósodási hullám, mint ami 2002
és 2010 közt volt tapasztalható.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény
differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a helyi önkormányzatok
számára?
– Igen, az új önkormányzati törvény eltér a korábbi
jogszabály logikájától. Figyelembe veszi azt is, hogy az állam
és az önkormányzatok között jelentős feladatátrendeződés
történt, illetve azt is, hogy az egyes településtípusok eltérő
igényeket kell, hogy kielégítsenek. Természetesen azt is
fontos kiemelni, hogy az új önkormányzati törvény – elődjéhez
hasonlóan – csak keretjelleggel határozza meg a helyhatóságok
feladatait; a tartalommal való kitöltés, illetve az igazi,
településtípusok közötti differenciálás az egyes szaktörvények
(így pl. a szociális, a gyermekvédelmi vagy a kulturális törvény
stb.) feladata.
Milyen intézmények kerültek el az önkormányzatoktól?
– Az állam az elmúlt két évben jelentős terheket vett
le az önkormányzatok válláról azzal, hogy átvette azon
feladatok ellátását, amelyeknek országosan, egységes színvonalon
történő ellátása ezt megkívánta. Így 2011-ben –
konszolidációjukkal egyidejűleg – az Országgyűlés döntött
a megyei önkormányzatok teljes intézményrendszerének átvételéről.
Emellett 2012. január 1-jétől állami fenntartásúak lettek a
fővárosi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények,
illetve ettől az időponttól a hivatásos tűzoltóságok
feladatait is központilag szervezik. 2012 májusától a városi
kórházak átvétele is megtörtént. Az átszervezés legnagyobb
volumenű része ugyanakkor 2013 januárjától valósult meg: az
iskolai oktatás fenntartói feladatainak átvétele kétségkívül
a leglátványosabb és a legjelentősebb lépése volt. Emellett
a járási hivatalok létrejöttével számos államigazgatási
feladatkör szintén elkerült az önkormányzatoktól csakúgy,
ahogy a bentlakásos, szociális és gyermekvédelmi szakellátások
egy jelentős része is állami felelősséggé vált.
Az önkormányzat bizonyos esetekben állami
feladatokat is elláthat?
– Igen, az ágazati törvények által megszabott keretek
között az állam megbízhatja az önkormányzatot saját
feladatainak ellátásával. Természetesen ez nem lehet általános,
de kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor ez a legoptimálisabb:
pl. egyes szociális, gyermekvédelmi szakellátási feladatokat még
több helyen biztosítanak az önkormányzatok, olyan módon, hogy
azt az állam megállapodás keretében finanszírozza. Ezek
alapvetően ott fordulnak elő, ahol több feladatot is ellátó
intézmények vannak. Ezeknek az állami és önkormányzati
feladatokat ellátó részekre történő szétválasztása nem
lett volna hatékony és gazdaságos.
Az önkormányzati átengedett bevételek miként
alakultak 2010 óta, és mi a terv a 2014-es költségvetési évre?
– A személyi jövedelemadó vonatkozásában 2010–2011.
évben az állandó lakóhely szerint az adózók által két évvel
korábban bevallott SZJA 40%-a az önkormányzatokat illette meg.
Ebből a helyben maradó rész 8% volt, és a maradék 32%-ot támogatásként
kapták meg az önkormányzatok. 2012-ben az amúgy is állami támogatás
fedezetéül szolgáló SZJA 32%-a nem átengedett bevételként
lett már nevesítve. 2013. évtől, az önkormányzati
feladatrendszer átalakításával egy időben a megváltozott
finanszírozási rendszer eredményeként az SZJA bevétel már
nincs átengedve az önkormányzatok javára, az központi bevétel
marad. 2010-től 2012-ig a gépjárműadóról szóló törvény
alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat
által beszedett adó 100%-a, 2013-tól a 40%-a illeti meg a települési
önkormányzatokat. Ez utóbbi megosztási arány várható
2014-ben is.
Az át nem engedett bevételek képezik a fedezetét
az önkormányzatoktól átvett feladatok ellátásának.
– A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni
– települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó
100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot
illeti meg 2010 óta napjainkig, amely várhatóan 2014-ben sem
fog megváltozni. Látni kell, hogy a korábban helyben maradt átengedett
bevételek egy része nem a központi költségvetésbe lett átcsoportosítva,
hanem az önkormányzati finanszírozási rendszer más
szegmenseibe. Ennek oka az, hogy míg az átengedett bevételek
nem az önkormányzatoknál jelentkező feladatok ráfordítási
igényének arányában illették meg az önkormányzatokat, addig
az új – a feladatokhoz jobban illeszkedő – finanszírozási
rendszer forrásai ezekből a forrásokból is kiegészültek a méltányosabb
pénzellátás érdekében.
Azt lehet tudni, hogy az önkormányzati
feladatellátás finanszírozására mekkora összeg jut jövőre?
– 2014-ben a helyi önkormányzati alrendszer feladatainak
finanszírozására mintegy 715,9 milliárd forint állami támogatás
várható. Az önkormányzati hivatali működésre, településüzemeltetési
feladatokra 235,5 milliárd forint, köznevelésre és étkeztetésre
200,2 milliárd forint az előirányzott támogatás. A szociális
és gyermekjóléti feladatokra 207,4 milliárd forint, kulturális
feladatokra 30,7 milliárd forint, az egyéb fejlesztési
feladatokra pedig 42,1 milliárd forint juthat.
Medveczky
Attila
|
