vissza a főoldalra

 2013.12.17. 

Valamennyi nemzeti és külhoni magyar értéket  közös nyilvántartásba veszünk

A fogyasztók jól tudják, mit takar a „magyar termék” fogalom, és előnyben részesítik a kézműves remekeket

A magyar termék rendelet szeptember elsején lépett hatályba, egyebek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A jelenleg vizsgált élelmiszerek 60%-a megfelelt a rendelet előírásainak, a többi termék vizsgálata még nem zárult le.

 A magyar termék jelölést használó élelmiszerek országos ellenőrzése egyéves türelmi időt követően szeptember óta folyik. Kik és hol végezték az ellenőrző munkákat? – kérdezem dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkárt.

 –Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által hozott rendelet 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba azzal a kitétellel, hogy az olyan élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet hatálya alá tartozó, de az előírásoknak nem megfelelő állítás található, 2013. szeptember 1-jéig még gyárthatók, forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idő végéig forgalomban tarthatók. 2013. szeptember 1-jétől kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH)  és a megyei szakigazgatási szervek az ellenőrzésre. Ellenőrzik a „magyar termék”, a „hazai termék” illetve a „hazai feldolgozású termék” jelöléseket is, amelyek feltüntetése nem kötelező, de használatuk esetén a rendelet előírásait be kell tartani. A jogszabály hatályba lépését követően, még a türelmi időszak alatt számos visszajelzés, kérdés érkezett az élelmiszer-vállalkozóktól nemcsak a VM, de a NÉbiH felé is. Minden egyes problémás kérdést folyamatos egyeztetés mellett válaszolta meg a minisztérium és hivatalis. A rendelet egységes értelmezése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. decemberében kiadott egy Útmutatót, melyben részletesen kifejti az egyes paragrafusban leírtakat. 2013. szeptember hónaptól kezdődően a NÉbiH által elrendelt célellenőrzés során valamennyi megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága helyszíni ellenőrzéseket végez. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az előírásokat egyre több élelmiszer-vállalkozó ismeri. A jogszabályban megfogalmazott állításokat viselő termékek iránti fokozott vásárlói érdeklődés ráirányította a többi élelmiszer-vállalkozó figyelmét is az önkéntes jelölés alkalmazásának előnyeire.

 Mi lett az eddigi vizsgálatok eredménye?

 –Az ellenőrzött élelmiszerek több mint felénél lezárultak a vizsgálatok, méghozzá a rendelet előírásainak megfelelő eredménnyel, a többi termék vizsgálata, nyomonkövetési dokumentumainak ellenőrzése még folyamatban van. A novemberi hónap adatai még nem teljesek, a napokban érkeznek folyamatosan a megyei hatóságoktól. Az előállítói létesítményellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyomonkövetési ellenőrzések döntő többsége kifogásmentesen zárult. Összesen 4 darab „magyar termék” jelölés esetében tapasztalták kollégáink, hogy a vizsgált terméktípus nem csak magyar alapanyag felhasználásával készült, azonban a gyártó már gondoskodott a rendeletnek megfelelő „hazai termék” vagy „hazai feldolgozású termék” feliratra való váltásról, illetve a „magyar termék” jelölés levételéről. Az előállítók és kereskedelmi egységek ellenőrzésének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy amennyiben a gyártók által használt jelölés nincs összhangban az előírásokkal, akkor vagy eltávolították a nem megfelelő állítást a csomagolásról, vagy megfelelőre módosították a feliratot a címkén. Mivel a rendelet megengedi, hogy a 2013. szeptember 1. előtt gyártott termékek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejük végéig forgalomban maradhassanak akkor is, ha a rendeletnek nem megfelelő felirat, jelölés látható a csomagolásukon, ezért az eddig feltárt hibák döntő többségét - mivel ebbe a kategóriába esett - szankció, bírság nem követte. Ez alól csak néhány kivétel akadt eddig.

 Főleg hibákkal, vagy inkább hiányosságokkal találkoztak az ellenőrök?

 –A „magyar termék” állítással azonos illetve rokonértelmű kifejezések feltüntetése is a rendelet hatálya alá tartozik, ezért a hatóság ebben a tekintetben is vizsgálódik. Például léteznek olyan védjegyek, a melyek eleme a „magyar” jelző ill. a „magyar termék” kifejezés. Ezzel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. nyarán már véleményezte azokat az eseteket, amikor egy termék „Magyar Termék Nagydíj” tanúsító védjegy vagy „Kiváló Magyar Élelmiszer” (KMÉ) védjegy jogosult használata során a rendeletnek mégsem tud megfelelni. A VM álláspontja szerint ilyen esetekben a védjegy környezetében jól olvasható és látható kiegészítő feliratot kell elhelyezni, hogy „hazai termék” vagy „hazai feldolgozású termék” kategóriának felel meg az adott védjegyes élelmiszer. Értelemszerűen a „magyar termék” kiegészítő felirat nem szükséges, amennyiben a rendelet erre vonatkozó kritériumainak megfelel. Ezzel kapcsolatos tapasztalataink a következők: Az eddig ellenőrzött, a rendelet megjelenése után elnyert védjegyekkel jelölt élelmiszerek megfeleltek az előírásoknak. Egy esetben a gyártó önként levette a jogszabály megjelenése előtt elnyert Magyar Termék Nagydíj védjegyet azon termékei csomagolásáról, amelyek esetében a felhasznált alapanyagok döntő része nem volt magyar. Ellenben a 2013. szeptember 1. után gyártott termékek között két olyan húskészítményt is találtak a megyei kollégák, amelyek a nyomonkövetési vizsgálat alapján „hazai termék” illetve „hazai feldolgozású termék” kategóriába sorolhatók, de „Magyar termék” feliratot illetve „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegyet viseltek, ez utóbbit a fent részletezett kiegészítő felirat nélkül. Mindkét esetben figyelmeztetést kapott az előállító, egyúttal kötelezte a hatóság a termékjelölés kijavítására, módosítására, kiegészítésére. Tájékoztatták az előállítókat arról is, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 59. § (7) bekezdés d) pontja értelmében: „három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén” a bírság kiszabását már nem mellőzheti a hatóság. Egy „magyar termék” jelölésű csomagolt sütőipari termék (szept. 1. után gyártott) esetében indult hatósági eljárás amiatt, mert a termék import alapanyagot tartalmazott, amelyet a gyártó telephelyén elvégzett nyomonkövetési vizsgálattal igazolt a helyi hatóság. A gyártó azóta lecserélte a csomagolóanyagát és a jelölést kijavította, ellenben a megtörtént jogsértésért szankcionálnia kell az illetékes hatóságnak. Mivel az elsőfokú határozat még nem jogerős, ezért az ügy részletei még nem hozhatók nyilvánosságra.

 Akik kisebb hibákat vétenek, azokat „csak” figyelmeztetik, vagy más büntetés vár rájuk

 –Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvénynek megfelelően történik a fent leírt kifogások szankcionálása, miszerint egyéb jelölési hibáért figyelmeztető határozatot hoz az ellenőrző hatóság, amennyiben a hiba három éven belül megismétlődik, akkor pénzbírságra számíthat az élelmiszer-vállalkozó.

 Voltak olyan termék előállítók is, akik szánt szándékkal akarták félrevezetni a vásárolókat?

 –Az eddig feltárt hibák olyan szándékosságra, amely egyértelműen a fogyasztók megtévesztését célozta volna a jogosulatlan haszonszerzés reményében (hiszen a magyar termékek jelenleg kiemelt fogyasztói figyelmet élveznek), bizonyítékot nem találtunk. Néhány gyártó inkább a meglévő csomagolóanyaguk megsemmisítését szerette volna megúszni, bár tudta, hogy az azon lévő jelölés már nem megfelelő.

 A kereskedelmi láncoknál, vagy az élelmiszer-feldolgozókkal vannak még problémák?

 –Nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy a kereskedelmi láncoknál vagy az élelmiszer-előállítóknál tapasztalható-e több probléma a rendelet betartásával kapcsolatosan. A kereskedelmi láncok sajátmárkás (brand) termékeik esetében ugyanolyan kötelezettséggel és felelősséggel tartoznak, mint az élelmiszer-előállítók. Ugyanakkor az általuk „csak” forgalmazott termékek jelöléséért is felelősek annyiban, hogy a beszállító-előállító hiteles nyilatkozatával tudniuk kell igazolni a jelölésen feltüntetett állítás valóságosságát, hiszen az előbb említett törvény szerint a jelölésért az élelmiszer előállítója, illetve valamennyi forgalmazója felelős.

 A védjegy használatára összesen mennyi élelmiszer jogosult?

 –A magyar termék rendelet nem ír elő védjegyhasználati kötelezettséget, kizárólag fogalmakat határoz meg. A magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék fogalmak használata nem kötelező, az élelmiszer-vállalkozó egyéni döntése, hogy alkalmazza-e ezeket a jelöléseket a termék csomagolásán vagy reklámozása során. Tehát valamennyi élelmiszer jogosult lehet a jelölés használatára, amennyiben megfelel a rendeltben meghatározott kritériumoknak. Például magyar termék jelölést viselhet az az élelmiszer, amelynek valamennyi összetevője Magyarországról származik, és itt dolgozták fel.

 A hazai vevőkörben mennyiben tudatosult az, hogy mit is jelent a magyar termék –jelölés?

 –Alapvető fogyasztói elvárás az, hogy ha egy élelmiszer csomagolásán szerepel a magyar termék megjelölés, akkor az a termék valóban magyar alapanyagokból, Magyarországon készüljön. A rendelet megalkotásával ezt a fogyasztói elvárást kívántuk kiszolgálni. Véleményem szerint tehát a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy mit takar a „magyar termék” fogalom, ugyanakkor feladatunknak tekintjük azt is, hogy a vásárlók minél szélesebb köre megismerje a hazai és hazai feldolgozású termék fogalmakat is.

 Tudtommal a Magyar Élelmiszerkönyv kézműves előállítású élelmiszerekre vonatkozó részletes irányelve várhatóan az idén decemberre készül el. Miért szükséges külön kitérni a kézműves előállítású élelmiszerekre?

 –Napjainkra egyre több fogyasztó részesíti előnyben a hagyományos, kézi készítésű termékeket. Felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, egyre több olyan élelmiszer-vállalkozás jött létre, ahol a hagyományos, manufakturális technológiákat alkalmazzák, és ennek jelölésével kívánnak jobb piaci pozíciót szerezni. Annak érdekében, hogy az ilyen önkéntes megjelölések használata is minél szabályozottabb keretek között történjen, és megakadályozzuk az fogyasztók megtévesztését, az önkéntes jelöléseket szabályozó rendelet kitér a kézműves előállítás általános szabályaira is. Ugyanakkor általánosságban nehéz meghatározni azt, hogy ez egyes szakágazatokban mikor beszélünk kézműves előállításról, és mely esetben ipari termelésről. A Magyar Élelmiszerkönyv készülő kézműves irányelve pontosan azt a célt szolgálja, hogy az egyes szakágazatokra vonatkozóan részletesen meg tudjuk határozni a kézművességet.

 Államtitkár úr Felvidéken arról beszélt, hogy a külhoni magyarság értékeit is védi a hungarikumtörvény. Ez azt jelenti, hogy erdélyi, felvidéki magyar szellemi és anyagi javak is bekerülhetnek a Magyar Értéktárba?

 –A külhoni értékek gyűjtése is feladatunk a hungarikumtörvény szabályozása alapján. A külhoni értékek Külhoni Magyarság Értéktárába való felvételét bárki kezdeményezheti a MÁÉRT tagszervezeteinél, vagy a szakbizottság tagjainál. A MÁÉRT szakbizottsága dönt a Külhoni értéktárba való felvételről és továbbítja az adatokat a Hungarikum Bizottság számára. A munka csak nemrégen kezdődött, de a MÁÉRT máris 105 db külhoni érték felvételéről döntött, például az erdélyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptájának felvételéről.

 Azt, hogy a Külhoni Értéktár mely eleme kerül majd a Magyar Értéktárba, azt a Hungarikum Bizottság dönti el. Az értéktár létrehozója tesz majd arra javaslatot, hogy mely külhoni értéket szeretné a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartatni. Mindezzel elérhető az, hogy az anyaországiak megtekintsék a határon túli magyarok értékeit?

 –Igen, a cél az, hogy valamennyi nemzeti és külhoni érték szerepeljen egy közös nyilvántartásban. Egyelőre csak az értékek felsorolása áll rendelkezésre, azonban hamarosan a teljes dokumentáció, (fotók, leírások, videók) megtekinthető lesz egy honlapon. Az már önmagában óriási eredmény, hogy név szerint, helymegjelöléssel dokumentálva lesznek a külhoni értékeink, így ország-világ számára megismerhetővé tesszük azokat.

 Ezen értékek reklámozása kinek a feladata?

 –A hungarikumtörvény szerint a dokumentáció mellett a minél szélesebb körben való megismertetés is a Hungarikum Bizottság feladata. Ennek érdekében kommunikációs kampányokat szervezünk. Pályázatokat hirdetünk meg, amelyeket a tervek szerint a külhoni hungarikumok gyűjtésével, rendszerezésével foglalkozó szervezetek is megpályázhatnak majd. Továbbá a Hunkarikum Bizottság külhoni előadásokat tart, hogy minél szélesebb körben megismertesse a külhoni szervezetek képviselőivel a hungarikumok és nemzeti értékek gyűjtésével, dokumentálásával kapcsolatos teendőket.

Medveczky Attila