|
 2014.01.19.
Rétvári: távolítsák el a
Marx-szobrot a Corvinus Egyetem aulájából!
Nyílt levélben
fordul a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezetéséhez és az
egyetem polgáraihoz Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt
alelnöke azt kéri, hogy távolítsák el az intézmény aulájából
Karl Marx szobrát.
Rétvári Bence, aki egyben a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium államtitkára, az MTI-hez eljuttatott levélben
felidézte, hogy az 1953-1990 között Karl Marx nevét viselő Közgazdaságtudományi
Egyetem a rendszerváltás után visszakapta eredeti, 1948-1953 között
használt nevét, majd 2004. szeptember 1-jétől már Budapesti
Corvinus Egyetem néven ismert. Ezzel párhuzamosan az egyetem főépülete
mellett található térről a bolgár kommunista vezető, Georgi
Dimitrov mellszobra is a megfelelő helyére, a Szoborparkba került,
és a Dimitrov tér is már csak a kommunista múlt egy groteszk
szeleteként él az emberek emlékezetében - mutatott rá.
Hozzátette:
mindezek ellenére, ha egy elsőéves, egy turista vagy egy érdeklődő
belép a "Közgáz" aulájába, akkor megdöbbenésére
mind a mai napig "a nyíltan fajgyűlölő és osztályharcos
nézeteket valló Karl Marx ülőszobra tekint le rá". Többször
ugyan felmerült a szobor áthelyezésének lehetősége, de ez végül
nem valósult meg.
Rétvári Bence
szerint Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete, megágyaztak
a XX. század embertelen diktatúráinak és genocídiumainak. A
fajgyűlölet és az osztályharcos kommunizmus totális diktatúráinak
áldozatait több százmillióra becsülik, a hazánkban évtizedekig
kötelező tantárgyként oktatott osztályharcos, szocialista
ideológia, a marxizmus-leninizmus pedig a nevetség tárgyává vált.
Marx nézetei
ugyanabból az irányból támadják az emberi méltóság
tiszteletét, mint a kommunizmus és a nácizmus - fejtette ki,
hozzátéve: egy demokratikus, polgári társadalomban kötelesség
küzdeni az antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés
és a rasszizmus minden formája ellen. "Hiszem, hogy
Magyarország is egy ilyen hely" - fogalmazott. A kormánypárti
politikus többek között idézte Marx Kényszerkivándorlásról
címet viselő 1853-as tanulmányát, amellyel szerinte hozzájárult
a fajelmélet, és a nácizmus embertelen tételeinek megalapozásához.
"Azoknak az osztályoknak és fajoknak, amelyek túl gyöngék
(…), pusztulniuk kell. (…) A következő világháború
nemcsak a reakciós osztályokat és dinasztiákat, hanem egész
reakciós népeket fog eltüntetni a föld színéről. És ez is
haladás" - idézte a művet a kormánypárti politikus.
A KDNP alelnöke
hozzátette: Karl Marx szlávokról alkotott nézetei a náci
fajelmélet ideológusaihoz álltak közel, ahogy az A magyar harc
című, 1849-es Marx-Engels műben is tetten érhető.
"Ausztriában a pánszlávista délszlávok, (...) nem
egyebek, mint egy felettébb zavaros ezeréves fejlődésből
kikerült népszemét" - idézett a könyvből a politikus.
Rétvári Bence
azt írta, bízik benne, hogy az egyetem vezetése és polgárai
is egy terhes és vállalhatatlan örökségnek tartják Karl Marx
szobrát. Mindezek alapján kéri, hogy a rendszerváltás után
25 évvel tegyék meg a negyedszázada szükséges lépéseket a
BCE főépületének aulájában található Marx szobor mielőbbi
eltávolításának érdekében - zárta sorait a KDNP alelnöke.
MTI |
