vissza a főoldalra

 2013.02.01. 

Jelentősen nőtt a magyar élelmiszer kivitel

Minél magasabb feldolgozottságú termékeket szeretnénk exportálni

Az elmúlt évtizedekben visszaesett az élelmiszerexport, a sertés- és baromfihúsra, a halakra azonban megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok, így mára sikerült visszaszerezni piaci pozíciónkat. Szerkesztőségünk vendége Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős államtitkára.

 Mi az oka annak, hogy a rendszerváltás után visszaesett az élelmiszerexport? Betudható ez csupán a szovjet felvevőpiac összeomlásának?

– Ezért részben valóban az akkori orosz piac rohamos romlása a felelős, de hazánk vezetése is hibázott akkor, amikor elhanyagolta élelmiszer-feldolgozó üzemeink felújítását és karbantartását. Nem beszélve arról, hogy a külkereskedelemre sem fordítottak megfelelő energiát. Mindez összefügg az állatlétszám csökkenésével is. 2010-óta folyamatosan építjük kapcsolatainkat a hajdani exportterületeken kívüli országokkal is, e téren optimális eredményeket értünk el.

Hosszú évek után újra kelet felé nyitunk, például Oroszország, Szaúd-Arábia és Kína irányába. Ilyenkor sokakban felvetődik az, hogy ott megbízhatóbbak-e a partnerek, mint Nyugaton.

– A megbízhatóság kérdésében nincs jelentős különbség. Az európai piacok teljesen telítettek, míg az orosz, szaúdi, kínai piacok hatalmas méretűek, és képesek megfizetni az összes általunk előállított élelmiszeripari, illetve mezőgazdasági terméket. Az is tény, hogy az utóbbi időben a pénzéért mindenki jobb árut vár, megköveteli a minőséget. Fel kell készülnünk a minél magasabb feldolgozottságú, jól eladható, kiváló minőségű termékek előállítására.

A ’80-as években mondták, mindegy milyen a termék, a szovjeteknek az is jó lesz. Most már más a helyzet…

– Szó sincs arról, hogy mindent el lehetne adni, sőt a keleti piacoknak egy része szinte igényesebb az európainál. Ezen nincs mit csodálkozni; ha meg tudják fizetni a minőséget, miért ne lennének igényesek?

Milyen termékeket tudunk exportálni és mindettől mekkora bevételt remélünk?

– Gyakorlatilag minden állati eredetű élelmiszert tudunk exportálni, természetesen oda, ahol azt fogyasztják. Ezenkívül komplett felépítésű állattartó telepek portékáit kínáljuk, gépeket és vetőmagokat is. Arra nehezen tudok válaszolni, hogy ettől mekkora összeget várunk. Az elmúlt két és fél esztendőben sokat, körülbelül 20%-ot emelkedett az exportunk, így a Vidékfejlesztési Minisztérium sokat képes adni az ország GDP-jéhez.

Az exportlehetőségek bővítése is beletartozik a kormány agrárstratégiájába?

– Mindez az agrárstratégia része, ezért próbáljuk ezt pályázatokkal is támogatni. Fontos az állatok létszámának növelése, s éppen ezért 2013-ra már a meglévő pályázati lehetőségeken túl 2,6 milliárd forintot szán a kormány a sertéságazat rendbetételére és a sertéslétszám emelésére.

Tavaly a Sertéstartók Szövetségének elnöke bejelentette, hogy válságban van a sertéságazat. Ha ez igaz, akkor most megoldódnak a problémák?

– Tény, hogy volt válság a sertéságazatban, és az is: 2,6 milliárd forintból nem lehet egy egész ágazatot újjávarázsolni, de a lehetőségeinkhez képest ez magas összeg. A közgazdasági tényezők is sokat jelentenek, és tudomásul kell venni, hogy egész Európában válság van.

Olvasom, hogy az alapanyag-előállítás hosszú éveken át hanyatlott. Ezt a területet sem támogatta kellően az előző kormányzat?

– Ez az egyik ok, a másik, a gazdasági viszonyok alakulása. Jellemzően elsősorban alapanyagokat exportáltunk, ami azért nem szerencsés, mert így nem Magyarországon teremtünk munkahelyet. Célunk az, hogy minél magasabb feldolgozottságú termékeket exportáljunk.

Tehát arra ne kerüljön sor, hogy a magyar alapanyagokat külföldön feldolgozzák, és a kész terméket mi vásároljuk vissza?

– Ezt mindenféleképpen el akarjuk kerülni. Az összes feldolgozáshoz szükséges kapacitást ki kell használnunk. De különös helyzetben is vagyunk, mert gabonából például többet termelünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni, s ilyenkor a felesleget el kell adni alapanyagként.

Másik téma: január közepétől EU-rendelet szabályozza az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeit. Akkor ez azt jelenti, hogy eddig minderre nem volt jogszabály?

– Hiányzott az egységes európai jogszabály az élelmiszer-adalékanyagok felhasználására. Magyarországon eddig is szigorúan meghatároztuk a tisztasági követelményeket, s a mostani EU-s szabály legfeljebb a határértékeket módosítja. A Magyar Élelmiszerkönyv mindent szabályoz, és mi a külföldről behozott termékeket is átvizsgáljuk.

Sokak szerint ezek az adalékanyagok is okolhatók a daganatos betegségek és szívrohamok kialakulásáért. Mások pedig azt mondják: adalékanyag nélkül nincs is élelmiszer.

–Majdnem minden élelmiszerben van adalékanyag. Általában tartósító anyagokról beszélhetünk, és olyanokról, melyek az élelmiszerek állagát hosszabb ideig megtartják. A jó adalékanyagok természetes, nem káros anyagokból készülnek. Ettől függetlenül meghatároztuk, mennyit lehet ezekből felhasználni az élelmiszerekben, hogy az eredeti anyag maradjon túlsúlyban.