|
 2013.02.01.
A mélypont után felfuthat a biogazdálkodás
A jelenlegi kormány hozzáállása a biogazdálkodáshoz az
eddigiek közül a legpozitívabb
Tovább
csökkent a biogazdálkodást folytató gazdaságok területe
Magyarországon. Mi ennek az oka, hiszen azt mondják, a kárpát-medencei
adottságok Európában egyedül álló módon kedveznek a biokultúrának?
Sokan felhagytak azt ilyen típusú termesztéssel?
– kérdezem Czeller Gábort, a Magyar Biokultúra Szövetség
elnökét.
–Ez valóban így
van. Hogy egyedülálló módon, ezt nem tudom, de hogy kiválóak
ezek az adottságok, az biztos, és nagyon kevés olyan termőhely
van Európában, mint a Kárpát-medence. Az biztos, hogy
Magyarországnak óriási esélyei lennének. Az, hogy mégis csökkent
a biogazdálkodást folytató területek száma, az általában a
támogatás jelenlegi szerkezetével és annak az intenzitásával
magyarázható – véleményem szerint. Illetve azzal is, hogy
miután a magyar ökotermékek, általában alapanyagok és ennek
90%-a az Európai Unió illetve Svájc piacára megy, az export ár
és a magyar konvencionális gabona és egyéb mezőgazdasági árak
közti különbség az elmúlt 10 évben lényegesen csökkent –
a konvencionális árak javára. Tehát az ökotermékek,
alapanyagok árai nem növekedtek olyan mértékben, mint a
konvencionális alapanyagok ára, gondolok itt a kukorica, búza,
napraforgó stb. növényekre.
Az EU nem támogatja
kellőképpen a biotermékeket?
–A hazai agrár-környezetgazdálkodási
rendszeren belül támogatják az ökológiai gazdálkodást. Ez
egy jogcím. Ez a támogatás, egy bizonyos összeg euróban
kifejezve hektáronként, gyümölcsösre, szántóra stb. 5 évente
kerül meghirdetésre. Jelenleg a ciklusnak a háromnegyedénél
tartunk, tehát 2014-ben lesz vége. Az ökológiai gazdálkodásra
szánt hektáronkénti támogatás euróban mérve, valamint az
integrált gazdálkodásra szánt támogatás közti támogatásintenzitás
minimális. Így majdnem annyit kap az integrált gazdálkodó,
aki egy csomóféle növényvédőszert használhat, mint az ökogazda,
aki ugye nagyon minimális növényvédőszert és talajerő utánpótlási
anyagokat vihet a gazdálkodási rendszerébe, viszont ezért a
gazdálkodási kockázata, tehát a termelés kockázata sokkal
nagyobb, mint egy integrált gazdáé vagy gazdálkodásé.
A jelenlegi kormánynak, szaktárcának
milyen a filozófiája a biotermékekkel kapcsolatban? Ezt
a támogatási rendszert örökölték-e és így maradt, és majd
megváltozik? Mit tud erről?
– A jelenlegi kormány
hozzáállása a biogazdálkodáshoz az eddigiek közül a
legpozitívabb – ezt meg kell, hogy mondjuk. A jelenlegi támogatási
rendszert, amit most alkalmaznak, azt megörökölte a mostani
kormány. Sajnos öt évre itt a pénzek le lettek kötve,
sokmindent nem tud csinálni. 2014 őszétől várható az Európai
Unión belül a Közös Agrárpolitika (KAP) megváltozása,
amiben a jelenlegi tervek szerint az ökológiai gazdálkodás
abszolút előnyt fog élvezni. Financiálisan a támogatási
rendszerben is abszolút előnyt fog élvez majd a többi támogatási
rendszerrel szemben. Bízunk benne, hogy 2014 után ez Magyarországra
is begyűrűzik, mert ha ez nem így fog megtörténni, akkor
nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unión belül is szűkülni
fog a bioterület.
Ha nagyobb támogatást kapnak önök, akkor remélhetjüke-
azt, hogy olcsóbbak lesznek a biotermékek? Mert az egyik oldalról
azt halljuk, hogy éljünk egészségesen, a tények viszont azt
mutatják, hogy ezek a termékek drágábbak. Mit lehet tenni a
helyzet megváltoztatásáért?
– Vélhetően olcsóbbak
lesznek a biotermékek. Úgy gondolom, hogy ez a termelési mód
akkor terjedne el igazán, illetve akkor kezdene látványos növekedésbe,
hogyha valahogy a közétkeztetésbe is bekerülnének az ökológiai
gazdálkodásból származó termékek, alapanyagok. Akár a
liszt, az abból sütött zsemle, vagy a gyümölcsféleségek,
vagy az ivólevek. Ehhez már nem csak gazdákat kellene támogatni,
hanem magát a közétkeztetőt. Valóban drágább a bio, de azt
senki nem nézi meg, miután a termeléssel senki nem foglalkozik
a média részéről, kivéve a szakmédiát, hogy mekkora termelési
kockázata van egy ökológiai gazdának, és mekkora egy
konvencionális gazdának. Csak egy szokvány dolog: egy csapadékos
év, mint ami két éve volt, az ökogazdaságokban a
paradicsomtermelés 90%-át elviheti azért, mert nem használhatnak
olyan növényvédő szereket, ami a baktériumos betegségeket
terjedését ilyen időben hatákonyan gátolná. A konvencionális,
és beleértve az integrált gazdaságban is ez nagyon egyszerűen
kivédhető. Így látható, hogy egyik területen szinte 90%-a
elmegy a termésnek, és a 10%-ból kell megélni, a másiknak meg
megmarad a 90%-a, akkor érezhető a különbség. Nagyon jó
lenne, hogy ha a vásárlók kimennének a biogazdaságokbaba, és
megnéznék azt, hogy ott milyen munkák folynak. Ennek kapcsán
szervez nyílt napokat a Szövetség minden évben.
Úgy tudom, hogy az ún. nyitott gazdaságokban olcsóbban
is hozzá lehet jutni különböző biotermékekhez.
– Ez abszolút igaz.
Mindenki a szövetség által szervezett Csörsz utcai ökopiac áraihoz
hasonlít mindent. Miután ez az egy abszolút ellenőrzött ökopiac
létezik, hiszen ott mindenről el kell számolni. Ha valaki kijön
a saját gazdaságomba, akkor nyilván jóval olcsóbban adom neki
azt az árut, amit adott esetben ő szed le, mint mikor saját
magam szedem le a gyümölcsöt , piacképessé teszem, felviszem,
és egy emberrel elárusíttatom. Óriási különbség van a kettő
között. A nyitott gazdaságokban jóval olcsóbban –25-30 %-os
árkülönbséggel – meg lehet venni ugyanazokat a termékeket.
Akik elolvassák ezt az interjút, honnan értesülhetnek
arról, hogy hol vannak ilyen nyitott gazdaságok?
–A Szövetség
honlapjáról (www.biokultura.org),
amely ugyan jelenleg átalakítás alatt van ; de hamarosan
elkészül. A honlapon megtalálható egy termelői lista, melyre
azok a termelők kerülnek föl , akik hozzájárulnak ahhoz, hogy
nyilvánosságra hozzuk a tevékenységüket, adataikat.
Medveczky
Attila
|
