vissza a főoldalra

 2013.02.08. 

A gyerekek érdekében, a magas színvonalért

Az ellenőrzésnek nem az a célja, hogy szankciókat, határozatokat hozzanak az adott pedagógus, vagy intézmény sorsáról, hanem a pedagógiai segítség

A tanfelügyelet célja, hogy biztosítsa a köznevelési rendszer egységesen magas színvonalát és minőségét. Európa 16 országában működik tanfelügyeleti rendszer, ami azt is mutatja, hogy a magyar közoktatás eddig pazarlóan bánt az erőforrásokkal. Szerkesztőségünk vendége Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős államtitkár.

 Szeptembertől indul az egységes szakmai ellenőrzés, tehát a tanfelügyelet. Szaktárgyi felügyeletről van szó, vagy pedig minőségellenőrzésről?

 –A külső szakmai ellenőrzés hallatán elsőként bizonyára sokan az egykori szakfelügyeletre, illetve a közelmúlt egyik külső iskolai minőségbiztosítási eljárásra gondolnak, holott egyikről sincs szó. Ha választani kell, akkor tartalmi szempontból inkább az utóbbihoz áll közelebb a szeptemberben bevezetésre kerülő rendszer, de a módszerek eltérőek. Az első fontos különbség, hogy nem szaktárgyi, hanem egy háromfázisú, általános pedagógiai ellenőrzésről van szó. Az első szakasz alapvetően a tanárra, a tényleges munkájára, az óralátogatás tapasztalataira összpontosít. A második fázisban az intézményvezető szakmai tevékenységét vizsgálják. A harmadik szint, mikor az eredmények és az összegyűlt információk figyelembevételével az intézmény pedagógiai-szakmai munkáját értékelik. Ez az, ami az intézmények minőségbiztosítására emlékeztetheti az olvasókat.

 A tanfelügyelők meglepetésszerűen látogatják majd az iskolákat?

 – Tudatosan tervezett ellenőrzésekről beszélhetünk. A törvény az államot arra kötelezi, hogy ötévente kerüljön sor minden pedagógus ellenőrzésére. Tehát komolyan megtervezett, kiszámítható folyamatról van szó.

 Milyen képzéseken kell részt venniük azoknak, akik tanfelügyelőnek jelentkeznek?

 – Jelenleg is működnek közoktatási szakértők, de az ő képesítésük nem elégséges ahhoz, hogy a teljesen új tanfelügyelői rendszerben dolgozzanak. A tanfelügyeleti ellenőrzéseket végző szakértők kidolgozott standardokra és általános szakértői kompetenciákra épülő képzésben vesznek részt. Nagyon lényeges, hogy a szakértők csak gyakorló pedagógusok lehetnek, akiknek a munkaidejét, egyéb kedvezményeit külön szabályozzuk.

Önkéntes jelentkezés alapján uniós támogatással már tavasszal elindul a tanfelügyelők képzése.

 A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint a tanfelügyelőknek csak akkor lesz tekintélyük, ha munkájukat főállásban végzik, a protekció és a korrupció elkerülése érdekében, kiemelten magas fizetést kapnak, és megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. Mi erről a véleménye?

 – Nem értünk egyet a véleménnyel. Álláspontunk szerint a szó igazi értelmében akkor lesz tekintélye a tanfelügyelőknek, ha a pedagógusok tudják, hogy a vizsgálatot végzők nem hivatalnokok, hanem kollégák, akik otthonosan mozognak abban a környezetben, amiről véleményt alkotnak. Az ellenőrzés alapvető célja a szakmai fejlődés elősegítése. Természetes, hogy leginkább attól fogadunk el szívesen tanácsot, akiről tudjuk, hogy kellő tudással, szakmai tapasztalattal rendelkezik.

 Milyen következményekkel járhatnak a tanfelügyelők értékelései egy pedagógus sorsára nézve? Elbocsáthatják azokat, akikről rosszakat írnak?

 – Fontos hangsúlyozni, hogy a tanfelügyeleti rendszer nem szankcionál. Elsősorban a pedagógus önértékelését segíti. A külső szakmai ellenőrzéssel párhuzamosan az egykori szakfelügyelői rendszer szakos funkciója megjelenik a szaktanácsadók rendszerében. Ennek nem ellenőrző feladata lesz, hanem kimondottan tantervi segítség, akár személyre szabottan is. Amikor életbe lép a pedagógus életpályamodell, és az azzal összefüggő szabályozási rendszer, a pedagógusok bizonyos időközönként minősítéseken esnek át, és fejlesztési javaslatokat kapnak. Mindennek a célja az, hogy az intézménynek, vagy a pedagógusnak kialakuljon egy önmagát fejlesztő koncepciója. Kétségtelen azonban, hogy az ellenőrzések egyoldalas eredményei belekerülhetnek abba a „virtuális dossziéba”, ami a minősítéskor előkerül.  

Hogyan oldják meg az egyházi intézmények felügyeletét?

 –Az állam megjelenése a rendszerben azt jelenti, hogy az állam felelősséget vállal a gyerekért, hogy bizonyos elvi, és gyakorlati minőséghez mindenképpen hozzájusson akár egyházi, akár pl. Waldorf-iskolában tanul. Az egyházi, vagy alapítványi iskolák esetében nagyon sok mindenbe nem szól bele az állam, de a tantervi szabályozás, illetve ennek ellenőrzése minden iskolára vonatkozik. Ezekben az intézményekben olyan tanfelügyelők végzik majd az ellenőrzéseket, akik ismerik az alapítványi, vagy az egyházi iskolák nevelési, pedagógiai módszerét, tematikáját.