vissza a főoldalra

 2013.01.01. 

Megyeváltás a munkahelyteremtés érdekében

Bízom benne, hogy a népszavazáson a józan ész győzedelmeskedik, és a négy igen

Népszavazás kiírását kezdeményezte Nagykőrös nyolc fideszes önkormányzati képviselője a Pest megyei város Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozása érdekében. A kezdeményezést a november 29-ei testületi ülésen jelentette be dr. Czira Szabolcs (Fidesz) polgármester.  

Miért jobb Nagykőrösnek, ha Bács-Kiskun megyéhez csatlakozik?

 –Hivatkozhatunk a történelmi hagyományokra is, miszerint mi szervesen összetartoztunk Kecskeméttel, de emiatt azért senki nem kéri népszavazás útján a megyeváltást. Az viszont korán sem mindegy, hogy 100, vagy 15 km-re vagyunk a megyeközponttól, ha arra gondolunk, hogy vannak olyan ügyek – pl. másodfokú bírósági eljárás, földhivatali eljárás – , melyeket a megyeközpontban kell elintézni. Ettől függetlenül a leglényegesebb az, hogy a munkahelyteremtés az, ami a dél-alföldi régióban sokkal jobban támogatott, mint a közép-magyarországiban. Erre egy példa: a 2007-2013-as uniós időszakban a versenyképesség, a foglalkoztatás célkitűzés forrásaiból a Dél-alföldi régió kb. 405 milliárd forintot kapott, míg a Közép-magyarországi 107 milliárdot, ami azt jelenti 35 ezer forint jutott egy személyre az uniós pénzekből. A Mercedes kecskeméti egységének beindulása után a környéken különböző vállalkozások telepedtek le. Nálunk is néztek telephelyeket a nagyvállalkozók, melyek tetszettek is nekik, mert még ipari vágányunk is van, de mégsem minket választottak, mert a támogatás intenzitása munkahelyteremtés vonatkozásában a dél-alföldi régióban jóval magasabb. A kormány döntése értelmében Kecskemét és térsége 50- 70 km –es körzetben kiemelt gazdasági körzetté lett minősítve, mi pedig 15 km-re vagyunk Kecskemét központjától, de ránk mindez sajnos nem érvényes, mivel a megyehatáron túl vagyunk. Kecskemét a közlekedésfejlesztésre 1.5 milliárdos fejlesztési projektet indított el, amely a vasút, a közút tervezésére vonatkozik, és pl. a 441-es út, amely összeköti Kecskemétet és Nagykőröst, jelenleg, még a tervezés szintjén, csak a megyehatárig lesz négysávos. Így mi kimaradunk abból a fejlődésből, amit kínál a dél-alföldi régió, és Kecskemét fejlettsége. Míg a „pesti körgyűrű” településeire alig jellemző a munkanélküliség, addig az nálunk jelentős probléma. Nem beszélve arról, hogy a város munkavállalóinak egy jelentős része Kecskemétre jár be dolgozni. Mi viszont nem szeretnénk „alvóváros” lenni, hanem arra törekszünk, hogy helyben kapjanak munkát a lakosok. Míg Pest megyében, a 20 ezer lakos szám feletti településeket vizsgálva, Budaőrsön 2 millió 800 ezer forintot keres évente egy átlag jövedelemmel rendelkező, addig Nagykőrösön 1 millió 500 ezret. Ezért is lényeges a munkahelyteremtés. Ebben a ciklusban az önkormányzat elég jól sáfárkodott a fejlesztésekkel. Megújult a városközpont, csatornáztunk, tereket újítottunk fel, piacot fejlesztettünk. 2014-től viszont nagyon csekély lesz a központi régiónak jutatott uniós forrás, és ezt nem képes a magyar állam pótolni. Mi viszont így nem tudjuk a munkahelyteremtést megoldani, és ezért kezdeményeztük a megyeváltást. És akkor mind a kis-, mind a nagyvállalkozók számára lényegesen jobban megnyílnak az EU-s forrás lehetőségek. Míg most a Központi régióban 44 pályázat van, addig 70-en felül fut a Dél-alföldi régióban. Vannak olyan pályázatok, melyek el sem indulnak a központi régióban. Építettünk Kecskemét irányában egy kerékpárutat, s azt Cegléd felé szeretnénk folytatni. Ezt nem lehet sajnos. A városi rehabilitációs szakkórház is fejlődhetne a balneológia, a rekreáció szintjén, és ehhez a 20%-os önrészt tudnánk biztosítani. De erre Pest megyében, a központi régióban nem lehet pályázni.

 Mi lesz a nagykőrösi járás településeivel? Azok automatikusan Bács-Kiskun megyéhez kerülnek?

 –Nem, hanem az a település, amelyik határos a megyével, szintén népszavazást kezdeményezhet. Tudtommal Kocséron is elindították a népszavazási folyamatot. Nyársapát szintén a járás része, de mivel nem a megyehatáron fekszik, csak azután kezdeményezheti a megyeváltást, miután mi érvényes és eredményes népszavazást értünk el. Azt pedig nem hiszem, hogy a megyeváltás miatt nem maradhatna Nagykőrös továbbra is járási székhely. Miután megcsonkolták Trianonban az országot, még 25 megye volt, mert a revíziós politika arra gondolt, visszakerül majd hozzánk mindegyik elcsatolt vármegye. Rákosi idejében Kádár mint belügyminiszter viszont úgy húzta meg a megyehatárokat, hogy a két „kulák települést”, Kecskemétet és Nagykőröst kettéválassza. Mi gyökereinkben, hagyományainkban, gondolkodásmódunkban Bács megyeiek vagyunk. Nagykőrös a Kádár-rendszerben is megbélyegzett város volt, és igen lassan fejlődött. 1990 után pedig nem arra vártunk, hogy az állam támogasson minket, hanem saját magunk erejéből oldottuk meg az infrastruktúra fejlesztését, és teljesen új kórházat építettünk. Nem könyöradományokat várunk, mert nem adósítottuk el a települést, nem bocsátottunk ki kötvényt, nem vettünk fel működési hitelt. Létezik adósságállományunk, de az könnyen kezelhető. Azt szeretnénk, hogy ezzel a népszavazással továbbra is biztosíthassuk azt, hogy ebben a versenyhelyzetben, ami kialakul az önkormányzatok közt is, partnereket találjunk a környező településeken, és tovább is tudjunk fejlődni. Pest megye pedig örülhet, ha leválunk, mert mi nem kérnénk abból a kevés pénzből, ami neki jut. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és a Kormányhivatal vezetője várják a megkeresést, szívesen fogadnának minket.

 Tehát ez a megyeváltás a népszavazás első kérdése. Mi a többi három?

 A négy kérdés egész pontosan így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös város segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?” A második kérdést azért tesszük fel, mert lehet, úgy dönt a település, hogy „alvóváros” akar lenni. Nagykőrősön jelentős hagyománya van mind a mezőgazdasági termelésnek, mind a konzervgyártásnak. Sőt a városban ezer diákot képeznek a konzervipar számára. Az utolsó kérdés arra mutat rá: segély helyett munkát kell adni. Sokkal jobban megbecsüljük azt, ha nem segélyt adunk, hanem a munkáért bért.

 Létezik olyan ember, aki ezekre nemmel szavaz?

 –Aki segélyt akar, és nem akar dolgozni. Vagy mondhatja valaki, hogy a munkahelyteremtéssel megnő a zaj, a kamionforgalom, és oda a nyugalomnak. A legfontosabb kérdés most a megyeváltás, és most egyazon költségen még ezeket a fontos kérdéseket is feltesszük.

 A politikai pártok milyen véleményen vannak?

 –A Fidesz a négy igen mellett van. A kezdeményezésünket támogatta egy civil szervezet és a Jobbik képviselője is. Bizonyára a helyben politizálók nem mennek neki ezeknek a kérdéseknek. Viszont sokszor álnéven írogatnak a sajtóban, az interneten arról, hogy az egész megyeváltás felesleges, és ezzel az 1930-as éveket idézzük vissza. Bízom benne, hogy a népszavazáson a józan ész győzedelmeskedik, és a négy igen.