|
 2013.01.01.
Az identitás megerősítése
a magyar pártok feladata
Az egész szlovákiai magyarság esett ki a szlovák közgondolkozásból,
a közéleti vitákból
December 8-án
tartotta első országos kongresszusát a felvidéki Magyar Közösség
Pártja (MKP). Esetünkben nem arról van szó, hogy néhány
magyar származású ember gondolt egyet, és új pártot alapított,
hanem arról: a Magyar Koalíció Pártja még idei füleki országos
gyűlésén döntött a névváltoztatásról. Míg a füleki
kongresszuson főleg a párt stratégiáját elemezték a küldöttek,
a 8-ain tisztújítást tartottak. A helyszín pedig a Párkánytól
20-25 km-re északra található, az érsekújvári körzethez
tartozó Kürt község faluháza volt. A kongresszus vendégeit
és a párt 200 küldöttjét Szigeti László, az MKP érsekújvári
járási elnöke köszöntötte. Téglás János, Kürt
polgármestere és Sütő Judit, az MKP Kürti Helyi
Szervezetének elnöke örömüket fejezték ki, hogy a Magyar Közösség
Pártja országos közgyűlése községükben ülésezik. Rövid,
színvonalas kultúrműsorról a Csemadok helyi szervezete
gondoskodott, elhangzott Radnóti Miklós és József Attila
egy-egy verse, majd a Bokréta együttes énekelt.
Berényi József elnöki beszámolójában emlékeztetett
arra, hogy először 2010-ben, a sikertelen parlamenti választások
után kérték fel, majd választották meg az országos elnöki
tisztségre. Ma már tudjuk és kimondhatjuk, az MKP megmaradásának
egyik fő oka az volt, hogy csaknem 200 polgármesteri posztot és
2000 képviselői mandátumot sikerült megszereznünk. Polgármestereink
számát tekintve a negyedik párt lettünk az országban,
igazolva mindenki számára: az MKP nem szűnt meg, épp ellenkezőleg,
számolni kell velünk a jövőben is – emelte ki a felvidéki
magyar párt elnöke. Berényi kihangsúlyozta, hogy a felvidéki
magyarságot érintő legérzékenyebb témák esetében az elmúlt
két évben a Magyar Közösség Pártja zászlóvivőnek
bizonyult, annak ellenére, hogy nem parlamenti párt. Ilyen például
a kettős állampolgárság kérdése. A civilekkel összefogva
nagygyűlést szerveztek;. 2011. szeptember 1-jén megtelt a komáromi
Klapka tér, érzékeltetve, van egy jelentős rétege a szlovákiai
magyaroknak, akik nem fogadják el a kettős mércét, és továbbra
is hangsúlyozzák: ami jár a magyarországi szlovákoknak, ebben
az esetben a szlovák állampolgárság felvétele, az jár a
szlovákiai magyaroknak is. Berényi beszédében kiemelte, hogy a
Radicová-féle kormány magyar tagjai a 2011 februárjában
megbukott állampolgársági törvénymódosítás után fél évig
nem tettek semmit. Az év első felében kétszer is kaptam
felszólítást a belügyminisztériumtól, valljak színt állampolgárságomat
illetően. Az akkori kormány magyar tagjai, Daniel Lipsic belügyminiszter
koalíciós partnerei ezt némán követték, esetleg csendben örültek
is neki. Az MKP elnöke főjön meg saját levében – gondolhatták.
Később a magyar állampolgárságot nyíltan felvállalók –
Gubik László, Boldoghy Olivér, Tamási Ilona, Fehér István,
Dolník Erzsébet, Kassay Gyula - és a komáromi tüntetés változtatott
a helyzeten. Mi nem adjuk fel a kettős mérce eltávolítására
tett kísérletet ebben a témában sem, ezért hallattuk
hangunkat az idén is szeptember elsején, az Alkotmánybíróság
kassai épülete előtt. Hallatni fogjuk a hangunkat a továbbiakban
is, amíg ez a kérdés nem oldódik meg úgy, ahogy azt két szövetséges,
európai uniós és NATO-tagországtól elvárhatjuk. Ezúton is
felszólítjuk az alkotmánybíróságot, hozza végre meg a döntését,
és mondja ki, a Fico-Slota-Meciar-féle állampolgársági törvény
alkotmányellenes. A politikai megosztottság, a fogyasztói társadalom
értékvesztett mivolta, a magas munkanélküliségből fakadó
munkahelyféltés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetállam-építők
bátrabbak és vakmerőbbek legyenek. Elég csak figyelni a mai
szlovákiai közélet témáit: a magyar közösség megmaradásának
alapkérdései lekerültek a napirendről. Mintha nem is léteznénk
ebben az országban. A parlamentben nincs olyan politikai erő,
amely magyar kérdéseket megnyitna. Ténylegesen ezt eredményezte
az MPK parlamentből való kiszorulása. Magyarán: nemcsak mi
maradtunk ki a törvényhozásból, hanem az egész szlovákiai
magyarság esett ki a szlovák közgondolkozásból, a közéleti
vitákból. Nekünk külön megtiszteltetés és egyben óriási súlyt
is ad számunkra, hogy a magyar kormányzat a miniszterelnöktől,
Orbán Viktortól kezdve a minisztériumi szakelőadókig állandó
konzultációt folytat velünk, az MKP tisztségviselőivel a
szlovák-magyar párbeszédről. Így, bár nem vagyunk parlamenti
párt, a szlovákiai magyarság ügyeit igenis tudjuk befolyásolni.
Ezt a konzultációs lehetőséget ezúton is köszönjük a
magyar kormányzatnak és a magyar parlamenti pártoknak is általában.
Berényi József beszédében elmondta, hogy a szlovák
parlamentet figyelve nem túlzás azt kijelenteni, hogy az MKP nélkül
nincs magyar érdekképviselet. Ha középtávú út végén,
2016-ban sikerül visszajutniuk a parlamentbe, a magyar megmaradás
és gyarapodás témái újra a szlovák közélet részévé válnak.
Ha ez nem sikerül, talán örökre lekerülnek a napirendről,
ami tragikus következményekkel járhat a felvidéki magyar közösség
számára.
A
rendezvényen mondott beszédében Fazekas Sándor vidékfejlesztési
miniszter az etnikai pártok identitás megtartó szerepét hangsúlyozta,
a vegyes pártokat ellenben a beolvadás előfutárainak nevezte. Szeretném
átadni Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök úr és a
magyar kormány szívélyes üdvözletét. Köszönöm, hogy itt
lehetek önökkel, a Magyar Közösség Pártja, a felvidéki
magyar párt első kongresszusán. Egy politikai közösség életében
mindig lényeges pillanat a legfontosabb döntések meghozatala. A
mai kongresszus az MKP életében az újjászerveződés új
fejezetét nyitja meg. Bízom benne, hogy a felvidéki magyarság
megmaradása, politikai érdekképviseletének érdekében sikerül
megtalálni a lehető legjobb eredményt elérni képes csapatot.
Hiszen a magyar közösség számára, valamennyiünk számára
elsőrendű kérdés, hogy képesek vagyunk-e mi magunk elérni
nemzeti céljainkat, magyar világunk legfontosabb régióiban. A
magyarság megerősítése olyan politikai szervezetek által valósulnak
meg, amelyek töretlenül védik a nemzeti érdekeket. A Magyar Közösség
Pártja ilyen erő; bátran számíthat rá a felvidéki magyarság.
A magyar nemzet súlyát szülőföldünkön, bárhol is éljünk,
úgy tudjuk növelni, erősíteni, ha képesek vagyunk a
megszervezősre, arra, hogyha kell, újra talpra álljunk, és közösségeinkre
támaszkodva újra kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.
Mindebben számíthatnak a nemzeti ügyek kormányára. A
legnehezebb időkben is kitartottunk önök mellett, és ez így
lesz a jövőben is. Miniszter úr kiemelte, hogy azért is jött
örömmel a kürti kongresszusra, mert az MKP tagjai között számos
barátja van. Zacharias Istvánnal, Szepsi polgármesterével és
Iván Lászlóval Szepsi alpolgármesterével még karcagi polgármesterként
kezdett el együtt dolgozni Fazekas miniszter úr,aki számára
jelkép értékű, hogy az MKP kongresszusát Kürtön rendezték
meg, mert honfoglalás kori település. De Kürt példája a
megmaradásnak is, mert ma is színmagyar falu hagyományokkal, gyönyörű
intézetekkel, és szőlőtermesztéssel, és minőségi borokkal
is dicsekedhet.
A
kongresszust videóüzenetben köszöntötte Wilfried Martens,
az Európai Néppárt elnöke, valamint Európai parlamenti frakciójának
vezetője, Joseph Daul is. Örömmel tájékozódtam arról,
hogy az utolsó kongresszusokon az új kihívásokra reagálva módosították
pártjuk alapszabályát, illetve hogy pártjuk megnevezését a
Magyar Közösség Pártjára változtatták. Nehéz idők járnak,
és ilyenkor mindenképp szükséges áttekinteni eddigi tevékenységünket,
majd a kihívásoknak megfelelve újításokat bevezetni. Az Európai
Néppárt új programja számításba veszi azokat az alapvető
jellegű változásokat, amelyek Európában az utóbbi néhány
évben lezajlottak. Szintén tekintettel van a politikai családokban
bekövetkezett jelentős változásokra, illetve a közép-és
kelet-európai tagpártjainkban tapasztalt pozitív hozzájárulásokra.
Ugyanakkor megerősíti a politikai családunk által vallott azon
értékeket, amelyek az Európai Néppárt sikerének nélkülözhetetlen
alkotóelemei. Külön hangsúlyozni szeretném a kisebbségek
tiszteletben tartásának fontosságát. Mint ahogyan az a Néppárt
programjában is rögzítésre került; az Európai Néppárt kész
támogatni az őshonos európai kisebbségek uniós szintű védelmét,
és a saját kultúrájuk megőrzésére tett erőfeszítésüket.
A nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait tiszteletben kell
tartani, és meg kell erősíteni. Martens arra mutatott rá,
hogy jó lenne, ha a szlovákiai jobbközép pártok rendeznék
soraikat, és közösen lépjenek fel, különös tekintettel a közelgő
megyei választásokra. Daul frakcióvezető úr hangsúlyozta,
hogy a 2014-es választások a magyar közösség számára
kiemelt jelentőséggel bírnak. A jelenlegi válság az értékek
válsága is. Mindez mozgósításra kell, hogy ösztönözzön
minket a választások megnyerése érdekében. A jobboldali és a
jobbközép politikai erői csak együtt képesek sikert elérni a
választásokon. – hallhattuk a videóüzenetben. A
kongresszus szünetében a párt politikusai örömmel
nyilatkoztak a Magyar Fórumnak.
Délben
kezdődtek a választások a párt országos szervezeteibe, sor
került az országos elnök, az országos tanács elnöke, a
szakmai alelnökök, az országos elnökségi tagok, az országos
etikai és alapszabály-felügyelő bizottság és az országos számvizsgáló
és ellenőrző bizottság megválasztására. Javaslatot nyújtottak
be arra, hogy az MKP országos elnöksége 17 tagú legyen, azaz két
fővel emelkedjen az országos elnökség taglétszáma. Az országos
elnöki tisztségre Berényi Józsefre és Csáky Pálra érkezett
jelölés, az utóbbi nem indult az elnöki tisztségért. Berényi
József 168 igen szavazatot kapott, és ő marad továbbra is az
MKP elnöke. Az MKP Országos Tanácsának elnöki tisztségéért
tartott választáson a jelöltek közül Csúsz Péter, Petheő
Attila és Szigeti László indultak. Csáky Pál nem indult. Bárdos
Gyula is kapott jelölést, megköszönte, de miután a közelmúltban
a Csemadok elnöke lett, az MKP OT elnöki tisztségét nem kívánja
betölteni. Első fordulóban senki sem kapott elegendő
szavazatot a megválasztáshoz, Csúsz Péter 42 szavazatot
kapott, a második körbe Petheő Attila (57) és Szigeti László
(90) jutott, ahol Szigeti Lászlót 124 szavazattal megválasztották.
Farkas Iván maradt a gazdaságpolitikai és régiófejlesztési
alelnök, szintjén a posztján maradt Őry Péter, mint önkormányzati
és közigazgatási és Miklós László, mint mezőgazdasági és
környezetvédelmi alelnök. Új szakmai alelnök lett A. Szabó László,
aki az oktatásügy és a kultúra területén tevékenykedik. Németh
Gabriella pedig továbbra is szociális, családpolitikai és egészségügyi
alelnök. További elnökségi tagok: Bárdos Gyula, Csúsz Péter,
Auxt Ferenc, Szuperák Mária, Köteles László, Forró Krisztián,
Kiss Beáta, Cziria Attila, Csáky Pál, Samu István és Mészáros
Alajos.
A
kongresszus végén nyilatkozatot fogadtak el, amiben hangsúlyozták,
hogy a küldöttek támogatják az oktatásügyben dolgozók jogos
követeléseit, elsősorban az ágazat költségvetési forrásainak
az EU országai szintjére való emelését, a pedagógusok társadalmi
és erkölcsi megbecsülésének javítását, valamint az oktatásügyben
dolgozók bérének emelését. Érthető döntésnek tartják,
hogy a szakszervezetek visszautasították a kabinet béremeléssel
kapcsolatos javaslatát, amely alapvetően az iskolafenntartó
települési és megyei önkormányzatok terheit növelné. Az
országos közgyűlés küldöttei csalódással állapították
meg, és szakmailag elhibázottnak tartották, hogy a szlovák
kormány és a parlament a közigazgatási reformot az államigazgatási
és önkormányzati jog- és hatáskörök megosztásának átvilágítása,
valamint az egyes feladatok értékének meghatározása nélkül
kezdte meg. A küldöttek szorgalmazták, hogy a reform folytatására
csak az összehasonlító elemzés elvégzése után kerüljön
sor, hogy költségtakarékos, de hatékony közszolgáltatást
kapjanak a polgárok az államtól és az önkormányzatoktól. Zárszavában
az újraválasztott elnök kiemelte, hogy „nekünk nem egymást
kell legyőznünk, hanem a Szlovákiában velünk szemben megjelenő
intoleranciát". Hangsúlyozta, hogy ehhez
elengedhetetlenül fontos, hogy az MKP megőrizze gyűjtőpárti
jellegét.
Medveczky Attila
|
