|
 2013.01.01.
A hallgatói önkormányzat, mint olyan
Az
iskolarendszerbe kerülő gyereket érő legfontosabb és legtartósabb
hatás nem az iskola nevelő hatása, nem a tananyag, nem a
felkeltett tudás, hanem az intézményesült rendszerekben való
részvétel. Az iskola lényegében egy sajátos hierarchikus
rendszert plántál a nebuló agyába. Megtanítja – már aki
fogékony erre -, hogy ebben a rendszerben hogyan érvényesüljön,
hogyan alkalmazkodjon. Hogyan legyen részese egy rendszernek,
melynek hasznosságáról, értelméről, céljáról a legcsekélyebb
tudással sem rendelkezik.
Azután a diák bekerül az egyetemre és ott folytatódik
a szocializáció, folytatódnak a sokszor teljesen értelmetlen
rendszermegfelelési feladatok.
Az egyetem, főiskola
mégis nagyobb szabadságot jelent, ott a diák már nem csak a
piramis alján, a legkiszolgáltatottabb csoportban van, hanem ott
már egyeseknek megadatik a rendszer hasznait is élvezni. Ugyanis
a rendszer, aminek elfogadására az iskola nevel tulajdonképpen
egyfajta elfogadása az alá- és felévetettségi viszonyok hálójának.
Elfogadása annak, hogy bizonyos emberekre nem érvényesek szabályok,
hogy ugyanazért a késésért, helyesírási, vagy számolási
hibáért az egyik büntetésben, rossz jegyben részesül, míg a
másik – legyen az akár a tanár – következmények nélkül
léphet tovább.
Az egyetemen már
megjelennek bizonyos struktúrák, ahol a hallgató is lehet
haszonélvező. Megjelenik például a hallgatói önkormányzat.
A hallgatói önkormányzat kap pénzt, van irodája, oszt támogatásokat
és kollégiumi szobákat, rendelkezik bizonyos infrastruktúra
felett. A hallgatói önkormányzatban a szerencsések elsők
lehetnek az egyenlők között. Ha benne vagy, vagy ismersz
valakit, aki benne van, akkor kapsz szociális támogatást, kapsz
kollégiumi szobát, kapsz ingyen jegyzeteket. Sőt, ha elég ügyes
vagy, akkor kapsz munkát, pénzt is. Szervezhetsz bulikat,
megtanulhatod, hogyan kell visszakérni, vagy csak egyenesen
kilopni a pénzt a megbízásokból. Ott építhetsz kapcsolati tőkét,
lehetsz vezető, kihasználhatsz másokat, oszthatsz és ácsoroghatsz
a leosztott pénzért. Elintézhetsz kedvezményeket, trükközhetsz
az utazási hozzájárulással és bent maradhatsz az egyetemen akár
10 évig is, hogy ezt a remek jövedelemforrást nehogy elveszítsd.
Egyszóval felkészülhetsz a nagybetűs életre.
Aki a hallgatói önkormányzatban szocializálódott, azt
értelmes munkavégzésre nehéz befogni. Az már meglátta a pénzszerzés
egyszerűbb, hatékonyabb formáit.
Most ezzel a tudással
felvértezve szervezik a tüntetéseket.
Csorja Gergely
|
