vissza a főoldalra

 2013.01.01. 

Hazánk azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol az elmúlt két évben nőtt a foglalkoztatottság

A korábbi kormányok idején alkalmazott általános járulékcsökkentés lyukat ütött a költségvetésen

Célzottan kell javítani a munkaerőpiacon azoknak a csoportoknak a foglalkoztatását, amelyek körében különösen nagy a munkanélküliség – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkára a bécsi magyar nagykövetségen tartott gazdasági rendezvényen.

 Milyen programok, stratégiák állnak a rendelkezésre ahhoz, hogy a tartósan munkanélkülieket és az alacsony képzettséggel rendelkezőket befogadják a munkaerőpiacokon?

 –Mindenekelőtt a Munkahelyvédelmi Akciótervet kell említeni. A korábbi hagyományos intézkedések nem hoztak áttörést a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásában. Éppen ezért a kormány minden eddiginél nagyobb járulék-kedvezménnyel ösztönzi 2013. januártól a munkáltatókat a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatására. A foglalkoztatási költségek jelentős csökkentésével kívánjuk élénkíteni a nehezen foglalkoztatható munkavállalók iránti keresletet.

 Mely területen tudnak elhelyezkedni az említett csoportba tartozók? Például útépítésnél?

 –Az egész nemzetgazdaság képes egyszerű foglalkozásokban munkalehetőséget biztosítani. Nagyobb létszámot azonban elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar, valamint az egyéb szezonális ágazatok tudnak felszívni. Annak ellenére, hogy a modern gazdaságokban csökken a kereslet az egyszerű munkák iránt, nincs olyan szabály, ami az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket munkátlanságra ítélné. Ott, ahol a versenyszféra nem kínál elegendő munkalehetőséget, átmenetileg a közfoglalkoztatás jöhet szóba.

 Nógrádi polgármesterek panaszkodnak nekem arról, hogy mivel a fővárosban csökkent a válság miatt az építkezések száma, így náluk nőtt a munkanélküliség. A foglalkoztatás növeléséhez mennyire szükséges a vállalkozókat különböző kedvezményekben részesíteni?

 –A korábbi kormányok idején alkalmazott általános járulékcsökkentés lyukat ütött a költségvetésen, miközben többletfoglalkoztatást nem eredményezett. Ezért döntött a kormány a nagymértékű, de célzott járulék-kedvezmény bevezetése mellett. Ezen kívül természetesen a különböző munkahelyteremtő és vállalkozásfejlesztő intézkedéseknek is komoly foglalkoztatást növelő szerepük van. A kormány ezeket a támogatásokat mindenekelőtt a kkv-szektor vállalkozásai számára biztosítja.

 A keleti régióban nagyobb a munkanélküliség, mint a nyugatiban. Gondolom ez nagyobb fokú migrációval jár, a magasabban képzettek elvándorolnak.

 –Tény, hogy hazánkban nagyon alacsony a munkavállalással összefüggő migráció. Ennek egyik oka, hogy a nyugati és a keleti országrész között az ingatlanpiac területén is jelentősek az eltérések. Ez alapvető gátja annak, hogy a munkanélküliek egy másik régióban keressenek állást és ezzel megélhetést maguknak. A lakhatási támogatás 2012. október 1-jei bevezetésekor az vezérelt bennünket, hogy az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében olyan munkalehetőséget is elfogadjanak, amely esetében a munkavégzés helye az állandó lakóhelyüktől távol van.

 Nemrég a FIVOSZ elnökével, Kovács Patrikkal beszélgettem, aki az ifjúsági munkanélküliség problémáit ecsetelte. Hogyan tudják kezelni ezt a problémát?

 –A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására, a szükséges munkatapasztalat megszerzésének biztosítására a kormány kiemelt figyelmet fordít. Ezt bizonyítja, hogy 2013-tól a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után - 100.000 Ft bérig - a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 14,5%. Ez közel 200.000 fiatal foglalkoztatott viszonylatában biztosít éves szinten mintegy 174 ezer Ft/fő kedvezményt a munkáltatóknak. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a kedvezmény mértéke a bruttó bér - 100.000 Ft bérig – 28,5%-a a foglalkoztatás első két évében. Mindemellett a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítését célzó bértámogatás, bérköltség támogatás nyújtásával közel 15 ezer pályakezdőnek biztosítottunk munkalehetőséget 2012 októberéig. Ezen aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását folyamatosan elősegítjük. A 18-35 év közötti fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő, 2012 júniusában megjelent konstrukcióval egyrészt a vállalkozói tudás, vállalkozói készségek megszerzését, fejlesztését támogatjuk, másrészt a vállalkozás elindításához szükséges tőkét biztosítjuk a fiatal vállalkozó számára vissza nem térítendő tőketámogatás formájában közel 7 Mrd Ft keretösszeggel. Még idén elindul a középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalok gyakornokként való foglalkoztatásához támogatást nyújtó pályázat. A program során a tanulószerződés keretében tanult fiatalok munkatapasztalatot szerezhetnek tanult szakmájukban. Ezzel munkavállalói kompetenciáik és alkalmazkodóképességük terén fejlődhetnek. A pályázat a gyakornokok béréhez, valamint az őket támogató munkahelyi mentor bérpótlékához nyújt támogatást. A program kerete 8,5 Mrd Ft. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését az Első munkahely garancia program is támogatja.

 Az Első Munkahely Garancia program nevében ott a bíztató garancia szó. Mit garantálnak a program résztvevői számára?

 –Az „Első munkahely garancia” központi munkaerő-piaci programot 2012. szeptember 1-jén indítottuk el a pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, az első munkahely megszerzésének elősegítése, a szükséges munkatapasztalat megszerzésének biztosítása érdekében. A program 2012. szeptember 1. és december 31. között biztosít 100%-os bérköltség támogatást pályakezdő fiatalok számára az első munkahelyen történő munkatapasztalat megszerzéséhez. A program 3,6 milliárd Ft-os keretéből november végéig több mint 7 ezer pályakezdő foglalkoztatása valósult meg, ami az eredetileg tervezett létszám kétszerese.

 Olvasom, hogy az adminisztrációt egyszerűsítik a foglakoztatási módosító indítványok. Ezzel el lehet kerülni azt, hogy ne kelljen órákon keresztül sorba állni a munkaügyi központokban?

 –A Magyary Program Egyszerűsítési Programja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az állampolgárok számára érzékelhető módon váljanak egyszerűbbé az eljárások. Az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel, az álláskeresési járadék valamint az álláskeresési segély folyósításával kapcsolatos eljárások egyszerűsítéséhez szükséges a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása. A törvényjavaslat tervezete egyszerűsíti az álláskeresők nyilvántartásba vételével és az álláskeresési ellátások folyósításával kapcsolatos hatósági eljárást, és csak abban az esetben írja elő a határozat meghozatalát, ha az feltétlenül indokolt.

 Mekkora a bizalom az elektronikus rendszer iránt? Nem kell attól tartani, hogy valaki megszerzi a személyes adatokat?

 –Ezek a rendszerek a világ fejlett országaiban régóta működnek, így megfelelő tapasztalat áll rendelkezésre a hatékony és biztonságos működés kialakításához. A munkaügyi szervezet ügyfeleinek egyre bővülő köre ismeri meg és veszi igénybe az elektronikus szolgáltatásokat, amelyeket folyamatosan fejlesztünk. A probléma inkább abból adódik, hogy a nyilvántartott álláskeresők nagy része képzetlen és nincs hozzáférése a modern infokommunikációs eszközökhöz és ezért a hagyományos kapcsolattartást részesíti előnyben. Ennek ellenére a munkaügyi szervezet honlapjának havonta rendszeresen több mint egymillió látogatója van.

 A kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ra egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Hol tartanak ebben a folyamatban, és milyen újabb nehézségekkel kell szembesülniük?

 –A munkahelyek száma soha nem lineárisan növekszik. Előbb a feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára álljon, mert csak ez eredményezhet tartós foglalkoztatás-bővülést. Két alapvető nehézséget indokolt kiemelni. Az egyik a megelőző két kormányzati ciklus „öröksége”, ami rendkívüli mértékben korlátozza a jelenlegi Kormány mozgásterét. A másik a világgazdasági válság elhúzódása. Ezzel együtt Magyarország azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol az elmúlt két évben nőtt a foglalkoztatottság. 2012 harmadik negyedévében mintegy 115 ezerrel dolgoztak többen, mint két évvel korábban, a foglalkoztatás szintje pedig elérte a rendszerváltoztatás kezdeti éveiben mért szintet. A hazai foglalkoztatási ráta az elmúlt 20 évben most először haladta meg az 58%-ot a 15-64 éves népesség körében.

 Egyre kevesebb gyerek születik, nagy kérdés, hogy lesz-e elég munkaerő, vagy vendégmunkásoknak jön létre az egymillió munkahely.

 –A demográfiai folyamatok egész Európában népességcsökkenést jeleznek előre az elkövetkező évtizedekben, ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. A világ globális munkaerő-mozgásban van és a nemzetközi vándorlás valóban képes kiegyenlíteni a születésszám csökkenéséből eredő veszteséget. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemzetközi munkaerőmozgás sem egyirányú. Magyarország esetében a vándorlási egyenleg 2011-ben pozitív volt, 17,4 ezer fős többletet jelzett. Ezzel együtt hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik migrációs stratégia kialakítása nem csak Magyarország, hanem a legtöbb fejlett ország számára is.

Medveczky Attila