|
 2013.01.01.
EU-s elismerés a magyar fiatal gazdák
programjának
Városi fiataloknak mutattuk be a gazdálkodó életformát
Uniós elismerésben
részesült a magyarországi Vidék Kaland Program, mely nagy népszerűségnek
örvendett a vidéki élet iránt vonzódó fiatalok körében. A
három legjobb, uniós társfinanszírozással megvalósult európai
kommunikációs program közé választotta a Fiatal Gazdák
Magyarországi Szövetségének (Agrya) Vidék Kaland Programját
az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága
(DG AGRI).
Hogyan sikerült ezt az uniós elismerést kivívni?
– kérdezem dr.Mikula Lajost a Fiatal Gazdák Magyarországi
Szövetségének ügyvezető elnökét.
–2011-ben indította el az Agrya a kimondottan
kommunikációs célú Vidék Kaland Programot. Elsősorban a városban
élő fiatalokat céloztuk meg ezzel a programmal, nekik szerettünk
volna élményszerű, az ő közvetlen tapasztalataikon alapuló
információkat átadni a mezőgazdaság mindennapjairól. Nem
megrendezve, mint egy valóság shaw-ban, hanem úgy, ahogy a való
életben zajlik. Pályázatot hirdettünk, és a nagyszámú
jelentkező közül választottuk ki azt a harmincat, aki részt
vett az egyhetes programban. Ők a fiatal gazdák által irányított
gazdaságokban dolgoztak egy-egy hetet. Megtudták a résztvevők,
hogy milyen a mai mezőgazdaság, mit is jelent a gazdálkodó életforma,
és miként élnek a fiatal gazdák. Ezt a programot egy évvel
ezelőtt még EU-s társfinanszírozással indítottuk el, de idén
már támogatás nélkül folytattuk. 2012 őszén az Európai
Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága
a közös agrárpolitika 50. évfordulója alkalmából versenyt
hirdetett a kommunikációs agrárprogramok között. Mi pedig
beneveztük erre a saját projektünket, azért is, mert úgy
hisszük, jó, ha ezt az értékteremtő programot mások is
megismerik. A független zsűri döntése alapján az EU-társfinanszírozott
programok között a miénk lett a legjobb.
Nem nehéz a városi fiatalokat megszólítani, hogy
vegyenek részt egy ilyen programban? Akik részt vesznek a vidéki
kalandban, a jövőben mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni?
–Az esetek többségében azok jelentkeztek erre a
programra, akik érdeklődnek a vidéki élet mindennapjai iránt,
és kissé távolabb látnak azoknál, akik csupán az interneten
tájékozódnak. Jellemzően egészségtudatosabban élnek, jobban
odafigyelnek arra, amit fogyasztanak és sportolnak azok, akik részt
vettek a kaland programban. Az ő elérésük, megszólításuk
nem volt túlságosan bonyolult, hiszen a bevett kommunikációs
csatornákat használtuk. Azt is meg kellett fogalmazni, hogy a résztvevők
ingyen dolgoztak, és meg kellett küzdeniük azért, hogy fizetség
nélkül dolgozhassanak egy héten keresztül, hiszen pályáztatásról
volt szó, és így a legmotiváltabbakat választottuk ki.
Olyan világot élünk, mikor az ingyenmunkának nincs értéke.
A fiatal gazdák számon kérhették –e bárkitől, ha ingyen
nem dolgoznak megfelelően?
–Természetesen. Gazdatársainkkal közöltük, hogy a
jelentkező fiatalok dolgozni szeretnének. Nem nyaralásról van
szó, hanem munkáról. A jelentkezők fizikai kihívásnak
tekintették a programban való részvételt. Többségük irodai
munkát végez, és ki akarta próbálni azt, képes-e fizikai
munkára. Mivel a programban részt vevők gyakorlatlanok voltak,
nem a legmagasabb színvonalon teljesítettek, de mégis értékes
munkát végeztek.
Előfordult, hogy az első program résztvevőinek bíztatására
jelentkezett valaki az ideire?
–Az idei programban ketten jelezték, hogy barátjuktól,
ismerősüktől hallottak erről a programról.
Hogyan lesz nemzetközivé ez a program? Nemrég V. Németh
Zsolt államtitkár úr beszélt lapunknak arról, hogy önök
kapcsolatot tartanak a határon túli magyar gazdákkal.
–Közép-Európai Fiatal Gazda Központ c. kezdeményezésünkhöz
lengyel, cseh, romániai, szlovákiai, bolgár, szlovén partnerek
csatlakoztak. Romániát és Szlovákiát illetően elsősorban a
magyarok által lakott térségekkel vannak erős kapcsolataink.
Innen származott– hiszen nyelvi akadályok nincsenek sem a
Felvidéken, sem a Székelyföldön –, a program exportálásának
ötlete. Székelyföldre Magyarországról szeretnénk alkalmas
jelentkezőket küldeni, s ők székely fiatal gazdák által irányított
gazdaságokban dolgoznának 10 napot. A szlovákiai program pedig
hasonló lesz a magyarországihoz; ottani városi fiatalok mennek
le vidéki gazdákhoz.
Milyen perspektívája van ma Magyarországon egy fiatal
gazdának?
–Annak, aki most szeretne gazdaságot indítani, nagyon
nehéz bejutnia a szektorba, hiszen nagyon beruházásigényes ágazatról
van szó. Akik már benne vannak a szektorban, akár úgy, hogy
családi gazdaság tagjaként dolgoznak, jobb perspektívával
rendelkeznek, mert egyre inkább felértékelődik a mezőgazdasági
termelés, mint üzlet.
Hol könnyebb fiatal gazdának lenni: nálunk, Szlovákiában,
vagy Romániában?
–Mindenhol vannak előnyök és hátrányok. Romániában
sokkal jobbak a földárak, és kedvezőbb a birtokstruktúra,
viszont a géppark jóval elmaradottabb, és nagyobb a bürokrácia
még a magyarországinál is. Szlovákiában pedig az okoz nehézséget,
hogy jogi személyeken keresztül a külföldiek földet vásárolhatnak
– ezzel főleg a dánok élnek – és a kommunista termelő üzemek,
más keretek között ugyan, de egyben maradtak. Ezt jól
jellemzi, hogy körülbelül 20 ezer föld alapú támogatást igényelő
jelentkezett északi szomszédunknál, míg nálunk tízszer
annyi.
Az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Térség tervének
megvalósítása segíthet a fiatal gazdákon?
–Természetesen segíthet ez az együttműködési terv,
de erről nem beszélni kéne, hanem a gyakorlatban megvalósítani.
El kell fogadni azt, hogy a szomszédos népek érzékenységét,
ezért nagyon kevés kommunikáció mellett nagyon komoly tetteket
kéne végrehajtani.
Medveczky Attila
|
