vissza a főoldalra

 2013.01.11. 

Egymilliót az autonómiáért

Minden erdélyi megyében nőtt a ránk leadott szavazatok száma

December 19-én, Budapesten tartotta évi utolsó ülését a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága. A napirenden a vajdasági autonómia helyzetéről való tájékoztatás, valamint az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos erdélyi előkészületek szerepeltek.

 Megkezdődhet-e 2013-ban a székely autonómiát támogató egymillió aláírás összegyűjtése? – kérdezem Sándor Krisztinától, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökétől.

 –Valóban egymillió aláírást szeretnénk benyújtani az Európai Bizottsághoz a székelyföldi autonómia előmozdítására. Az aláírásokat pedig hét EU-s tagállamban kell gyűjteni. Az év elején újra kezdeményeznénk az egyeztetéseket a Székely Nemzeti Tanáccsal és az RMDSZ-el, emellett pedig az online aláírásgyűjtéshez szükséges logisztikai teendőket is előkészítik. Az EMNT és az SZNT nyár végén szövetséget kötött az európai polgári kezdeményezésről, és megállapodtak abban, hogy a gyakorlati kivitelezésben együttműködnek, és ezt elsődleges feladatnak tekintik. Ezzel összefüggésben fontos lenne, hogy év elején újra összeüljön az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, mert a közös ügy összehangolt cselekvést igényel. És fontos, hogy egyidőben adjuk le az aláírásokat. Nagyon alaposan körül kell járni a szervezési feladatokat, gondolok a már említett online aláírásgyűjtésre is, és ameddig nem tudjuk a megfelelően biztonságos szervert létrehozni, addig nem lehet szó gyűjtőmunkáról. Három szövegjavaslat került az EB-hez. Az egyik az RMDSZ-é, a másik a SZNT-é, míg a harmadik a miénk, közösen az Erdélyi Magyar Néppárttal. Eldöntöttük, hogy amelyik javaslatot elfogadja az EB jogi szolgálata, azt támogatja mindhárom szervezet.

 Az egymillió aláírás megszerzése mekkora kampányt igényel?

 –Aki már gyűjtött aláírásokat, tudja, hogy korán sem egyszerű a feladat. De éppen azért, mert hét tagállamról van szó, és egy polgári kezdeményezésről, arra számítunk, hogy sokan támogatnak bennünket. Azt is tudnunk kell, hogy melyik tagállamból milyen partnerekkel kezdjük el a gyűjtést. Számítunk az európai autonóm közösségekre is, gondolok a dél-tiroliakra, a baszkokra, katalánokra. Több szervezetet felkeresett a Székely Nemzeti Tanács, és természetesen még több partnert keresünk.

 Ha már a kampányt említettük, idén az EMNT az Erdélyi Magyar Néppártot támogatta az országgyűlési választásokon. A Néppárt viszont nem került be a parlamentbe. Miben látja ennek az okát?

 –Tekintettel arra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt egy éve és három hónapja létezik, nem lepődtünk meg az eredményeken. Ha helyenkénti lebontásban vizsgáljuk meg a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeit, látjuk, minden erdélyi megyében nőtt a ránk leadott szavazatok száma, de tény, hogy mindez nem volt elég az alternatív küszöb eléréshez sem. Hozzávetőlegesen 600 ezer magyar maradt távol az urnáktól, vagy román pártra szavazott. Fő célunk, és feladatunk, hogy őket úgy szólítsuk meg, hogy négy év múlva számíthassunk támogatásukra. Azt sem szabad elfeledni, hogy térségünkben fokozatosan csökkent a szavazási kedv, és nem meglepő, hogy az a párt, ami több mint 20 éve jelen van az erdélyi magyar politikában, gyűjtötte be a legtöbb magyar szavazatot. Még beletelik egy kis időbe, amíg az erdélyi magyarok elfogadják a politikai pluralizmust. A továbbiakban is folytatjuk azt a munkát, amit a választások előtt elkezdtünk, tehát van feladat bőven.

 Hogyan látja, az erdélyi magyar fiatal generációt mennyire érdekli a magyar közösség helyzete?

 –Európai trend, hogy a fiatalokat egyre kevésbé érdekli a politika, és erdélyi szociológusok is végeztek arra vonatkozóan felméréseket, hogy az egyéni érdek, az egyéni boldogulás előtérbe került. A közösség, a nemzet pedig háttérbe. Ezért is nehezebb követőkre találni, igaz, sorainkban több olyan fiatal is van, aki az EMNP-ét választotta elsőként. A civil szférában eredményeket elért fiatalokat is megpróbáljuk a közügyek felé irányítani. Jónak tartanám tehát, ha minél több, civil szférában jártas ember kivenné a részét a politikából is, hiszen az mindannyiunk közös ügye. Minél több jó eredményeket elért, önmaga és szervezete irányában is igényes ember jelenik meg a politikában, annál több esély van arra, hogy e sokat szidott területen jelentős változásokat érjünk el. Az EMNT alapvető célja pedig az, hogy hozzájáruljon az erdélyi magyar nemzeti közösség törekvéseinek megvalósításához, jogainak és érdekeinek védelméhez, a civil szféra, a demokrácia, a jogállamiság és a politikai pluralizmus megszilárdulásához, a régiók gazdasági, szociális, kulturális és intézményi fejlődéséhez. Jó lenne, ha egyre több cselekvő, a közösségükért – nemcsak politikai eszközökkel – tenni akaró, tapasztalatokkal, kiépített kapcsolatrendszerekkel rendelkező, ügyes fiatalok jelentkeznének nálunk, olyanok, akik az erdélyi, székelyföldi falvak és városok életét sikeresen és jól alakíthatják a jövőben.

 Az EMNT mit tud tenni annak érdekében, hogy a magyarok tudjanak szülőföldjükön boldogulni?

 –Azt tudni kell, hogy a többség nem kalandvágyból, jókedvéből hagyja el Erdélyt. Amikor a fiatalok boldogulásáról beszélünk, akkor az elsők közül vetődik fel a megélhetés kérdése. Erdély –szerte egyre kevesebb munkahelyet teremtenek, ezért sok fiatal arra kényszerül, hogy a középiskola, vagy az egyetem elvégzése után külföldre menjen munkát vállalni, hiszen ugyanazért a munkáért jóval nagyobb bérezést kap. Ezért is lényeges a fiatalok számára a munkahelyteremtés, és családalapításhoz kedvező adórendszer bevezetése. Emellett fontos a szemléletváltás is. Elvárjuk a fiataloktól, hogy maradjanak itthon, de közben a középnemzedék folyamatosan panaszkodik. Ki az a fiatal, aki szívesen marad ilyen környezetben? Vannak vállalkozási lehetőségek az országban, igaz, sokkal nagyobb bátorság kell belefogni egy vállalkozásba, mert nagyobb a kockázat.Fiatalok nőnek úgy föl, hogy azt hallják szüleiktől, itt nem lehet boldogulni. Ezért is lenne jó, ha kevesebbet panaszkodnánk, és többet bíztatnánk a fiatalokat.

Medveczky Attila